BALOG ZOLTÁN közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm, hogy ilyen késői órán ilyen intenzív vitát folytathattunk. Bár reménykedtem benne, hogy ha nincs tévéközvetítés, és ilyen késő van, akkor talán a szakmai szempontok előtérbe kerülnek, ez a várakozásom ugyan nem teljesült, de azért elhangzottak ilyen hozzászólások is.

Mégis hadd kezdjem azzal az alapvető benyomással, ami úgy hangzik, hogy rossz az, aki rosszra gondol. Hogy erről a javaslatról az jut eszükbe, hogy itt valakinek a bizniszét próbáljuk egy törvényben rögzíteni, gondolom, csak az előző évek gyakorlatából következhet egy ilyen gyanakvás, mert hogy ebben a törvényben hogyan találnak erre utalást, akkor, amikor transzparens módon, világosan kifejtjük azt, hogy miért van szükség foglalkoztatási szövetkezetekre... Természetesen semmifajta titkolózás nincs a körül, meg szemérmes elhallgatás, hogy ez az Országos Roma Önkormányzat munkaközvetítő, munkaszervező szerepét akarja megerősíteni. Nem tudom, hol találja ezt az elhallgatást. Én magam is elmondtam az expozéban, idejött az elnök úr, elmondta, hogy ez miért fontos, tehát itt semmifajta titkolózás nincs.

Még azt sem titkoljuk, hogy egyébként Magyarországon van még tizenkét kisebbségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, tehát ők is természetesen pályázhatnak ezekre a forrásokra. A különbség a tizenkét nemzetiség és a roma vagy cigány kisebbség között az új alaptörvény értelmében az, hogy az a típusú foglalkoztatási hátrány, ami a romákra jellemző, mégpedig az, hogy a munkanélküliség az ő körükben 85 százalékos, 80 százalék fölötti, az mondjuk, a lengyel kisebbségi önkormányzatra éppen nem jellemző. Ezzel együtt természetesen ők is létrehozhatnak ilyen szövetkezési formákat.

A pozitív diszkrimináció kérdését, bármennyire sikerült ezt egy, eltérő mértékben ugyan, populista környezetben előadni, egy abszolút jogos és megvitatandó kérdésnek tekintem. Mert valóban akkor, amikor nagyon sokan vannak a rászorulók, akiknek pluszlehetőségekre lenne szükségük, és egyébként abban a törvényi támogatási rendszerben vagy gazdaságpolitikai rendszerben, ami Magyarországon van, ők nem találják meg a lehetőséget, és azt gondolják, hogy nekik kéne valami pluszlehetőség ebben az ügyben, és ha az nincs meg, akkor ők nem fognak lehetőséghez jutni, ebben az esetben valóban egy ilyen helyzetben érdemes megvitatni azt, hogy jó dolog a pozitív diszkrimináció vagy nem jó dolog a pozitív diszkrimináció. A szó az nem jó, ez egészen biztos, nem is szeretik alapvetően ezt a magyar emberek, de mégis azt kell mondanom, hogy nincs olyan magyar állampolgár ma, aki ne részesülne valamifajta pozitív diszkriminációban. Ez arról szól egyébként, hogy az állam azoknak, akik valamifajta lehetőségeket meg akarnak ragadni, de helyzetüknél fogva nincs meg hozzá minden képességük, vagy mondjuk azt, hogy kiinduló feltétel, ehhez hozzásegíti őket. Egészen addig a banális példáig, hogy ha valaki például színházba jár, az pozitív diszkriminációban részesül, merthogy a színházjegy jelentős részét a költségvetésből a magyar adófizetők fizetik ki, és aki ezzel szemben viszont nem jár színházba, az mondhatná azt, hogy kérem a színházjegynek azt a részét, amit az állam tesz hozzá, hiszen miért diszkriminálnak pozitívan, miért támogatnak valakit, engem pedig nem támogatnak.

Ugyanez a helyzet a foglalkoztatás területén is, hogy szükségük van rá azoknak, akik egy más helyzetből, egy speciális helyzetből, azt is mondhatnám, hogy mélyebbről, még inkább a szélről indulnak. Ez nemcsak a magyarországi cigányság körében sajátosság, hanem, ebben igaza van Gúr képviselő úrnak, ma a hátrányos helyzetűek, ha a gyerekeket nézzük, akkor ma már minden második gyermek a leghátrányosabb helyzetűek között roma származású, de majdnem a fele, körülbelül 50 százaléka nem roma származású magyar gyermek. Nyilván a felnőtt lakosság körében, ha más arányban is, léteznek ilyen különbségek. Nekik tehát valamifajta pozitív diszkriminációra van szükségük, de az élet számos területén mi magunk is így vagyunk támogatva az adófizetők pénzéből. Úgy gondolom, hogy ez egy abszolút megindokolható dolog.

Hogy miért pont egy kisebbségi nemzetiségi önkormányzat által, és miért pont 500 fő, szerintem ez egy értelmes dolog, amiről lehet beszélgetni.

(23.00)

Az 500 fő lehet, hogy tényleg túl merész vállalás, és Varga Géza képviselő úr intéseit itt talán érdemes megfogadni. Ez természetesen arról szól, és erről az egyik jobbikos képviselő beszélt is, hogy a romák munkavállalásával kapcsolatban más típusú intézkedésekre, munkaszervezésre, felkészítésre, bevonásra van szükség, mint egyébként egy olyan, mondjuk, akár roma, akár nem roma ember számára, csak itt a romák azért kerülnek előtérbe, mert 85 százalék azoknak a férfiaknak, munkavállalóknak, munkaképes embereknek az aránya, akik egyáltalán nem voltak még reguláris munkaviszonyban, vagy csak nagyon rövid időt töltöttek, vagy nagyon régen töltöttek ilyen munkaviszonyban időt. Tehát ez egy egészen más helyzet, mint hogyha valaki néhány évvel ezelőtt elveszítette a munkáját, de egyébként megvan a képzettsége ahhoz, hogy ha valamifajta átképzéssel, vagy költözéssel, vagy ki tudja, másfajta segítséggel munkához jut, akkor újra be tud kapcsolódni a munka világába, nem csak a közfoglalkoztatás keretében.

Tehát ez a speciális helyzet indokolja azt, hogy lehetőséget adjunk az országos önkormányzatnak olyan munkaszervezésre, olyan munkairányításra, adott esetben vezénylésre, amikor ő ezt a speciális helyzetet valamilyen módon kezelni tudja. Akik foglalkoztak ilyen területtel, volt, akiknek a hozzászólásából ezt ki lehetett hallani, ők maguk is tudják azt, hogy egyébként roma munkavezetőkkel - még az előző kormány alatt is volt ilyen program -, roma munkavezetők képzésével adott esetben jobb hatásfokkal lehet a munka világába vezetni ezeket az embereket.

Ha szabad megjegyeznem, egyébként az iskolaszövetkezet ugyanilyen kedvezményes, azt is mondhatnám, hogy pozitív diszkrimináció azokkal szemben, akiknek a munkaerő-piaci igényei vagy lehetőségei speciálisak, mert egyébként a felsőoktatásban tanulnak, és emellett dolgozni szeretnének, ezért nagyon helyesen nem is nyúlunk ehhez a részéhez a törvénynek. Az iskolaszövetkezetekben olyan munkaerő-kölcsönzési, olyan munkaerő-szervezési lehetőséget kapnak a diákok, amiket egyénileg saját maguk a munkaerőpiacon nem tudnának igénybe venni. Ugyanez a helyzet, egy másik speciális helyzet a romák helyzete, ez indokolja ezt az intézkedést, és természetesen az ezzel kapcsolatos pályázatok. Szívesen mondok néhány szót a forrásokról is, hiszen önök is ismerik azt, hogy jelentős források állnak európai uniós keretben a szociális gazdaság fejlesztésére rendelkezésre, és természetesen ezeket egy valamivel jobb ellenőrző rendszerrel, mint ahogyan azt az előző kormányok tették, ki fogjuk írni ezeket a pályázatokat, és átlátható módon az odaítélését is lehet majd ellenőrizni, meg a felhasználását is lehet ellenőrizni. Ettől kezdve mindenfajta mutyi kizárt ebben az ügyben.

Nos, hogy önök mindent ezen a törvényen kérnek számon, azon én nem tudok segíteni. Ez egy apró módosítás, ami egyrészt a foglalkoztatásközvetítésben nyújt lehetőséget vállaltan, határozottan egyébként az Országos Roma Önkormányzatnak, és a másik, hogy mennyire jelentős, ezt meg lehet vitatni, és aztán majd el lehet gondolkodni rajta egy év múlva is, hogy hova jutottunk ezzel. A másik, szerintem azért elég komoly változtatás az, hogy az önkormányzatok maguk is a saját eszközeikkel és képességeikkel, egyébként is a példákból hallottuk, a pozitív példákból hallottuk, ők a kulcsszereplői a közfoglalkoztatási ügyeknek, be tudnak lépni ezekbe a szociális szövetkezetekbe. Szívesen hallottam volna azoktól, akik valóban az első szociális szövetkezeti törvényt elkészítették, arról, hogy mit gondolnak az önkormányzatoknak az ilyen típusú bevonásáról.

Azzal az ostobasággal nem szeretnék foglalkozni, hogy valaki kiszámolja, hogy mostantól két év múlva lesznek a választások, és biztos ezért kell a kétéves átmeneti idő, mert egyrészt majd a választások, amikor meglesznek, sokkal utána jön el az a kétéves idő. Egyébként az indokolja, hogy 12 hónap a közfoglalkoztatás, és nem közszolgálati jogviszonyról beszélünk, hanem közfoglalkoztatásról, 6 hónap a képzés, és aztán után újra 6 hónap közfoglalkoztatás, így jön ki a két év, így lehet kiszámolni, ami nem mostantól indul, hanem májustól, vagy attól, amikor majd létrejött ez a szociális szövetkezet. Tehát szerintem ilyen ostobaságokat még ilyen fiatal embernek se érdemes beszélni. Egyébként a szocializmus iránti nosztalgiájáról, ebben a korban, ami lenyűgözött teljesen, most már nem is szeretnék beszélni, mert szerintem azzal nem érdemes foglalkozni.

Ahogyan említettem, a követelményrendszer, amit teljesen jogosan kérnek számon, nem törvényben lesz szabályozva, hanem általában, ez a klasszikus szabályozás, rendeletben. Ez a rendelet nyilvános lesz, ennek a követelményrendszerét önök meg fogják tudni tekinteni. A pályázati felhívás is nyilvános, és egyébként szankciók lesznek arra, hogy ha valaki az egyéni felelősségvállalásban, ami itt is megjelenik a törvényjavaslatban, nem képes teljesíteni azt, amit ő vállalt, akkor a tagsága fölfüggeszthető lesz, és ez a törvény is természetesen vita tárgyát tudja majd képezni.

Még talán hadd beszéljek arról az összemosásról, ami szerintem vagy a rendszernek, hogy hogyan működik egy állam, a nem ismeréséből fakad, vagy valamifajta rosszindulatból. Tehát az, hogy ha valaki iksz millió forintot egyébként magán-segélyakcióval összegyűjt, azt valamilyen módon elkölti, és a kedvezményezettek ezt jó néven veszik, ezt természetesen lehet bírálni, de ennek semmi köze ahhoz, hogy közpénzt hogyan költünk el. Tehát az említett "Minden gyerek lakjon jól" programban egyetlenegy forint közpénz nincs. Ez civil emberek pénze, akik mindenfajta valóságshow keretében, SMS-ekkel meg egyéb adományokkal hozzájárultak ehhez a programhoz. Tehát úgy gondolom, hogy ennek az ellenőrzése egészen más dolog, mint hogyha valaki az adófizetők pénzét egyébként a költségvetésből vagy más forrásokból elkölti.

Még szeretnék utalni arra, akik hiányolják az előzményeket meg a következményeket, hogy azért ezen a területen mégiscsak történtek elég lényeges dolgok, akár ha a szociális földprogramra gondolok, amit képviselő asszony, polgármester asszony említett. Pontosan az a célunk a szociális földprogrammal is, hogy azok, akik ebbe belépnek, és támogatást kapnak az önkormányzat segítségével, kötelezve vannak ma már arra - az előző évben már így írtuk ki ezt a programot -, hogy műveljék meg a saját kertjüket és a saját földjüket. Ehhez szakmai segítséget kapnak, anyagi segítséget nem, egyébként pedig, ha közben az önkormányzat földjén dolgoznak, akkor a közfoglalkoztatásba beléphetnek. Tehát azt gondolom, hogy ezen a területen léptünk valamennyit előre.

Azt külön köszönöm, hogy Gőgös képviselő úr elismerte azt, hogy érdemes volt megszüntetni a közbeszerzéseket a helyben megtermelt élelmiszer-nyersanyagra - ezt az előző kormánytól is többször kértük, nem sikerült ezt megvalósítani -, mert valóban elindulhatunk afelé, hogy valamifajta értékesítési lánc az önellátáson kívül is ki fog alakulni.

Még a végén, ha szabad hozzátennem egy dolgot, azt azért elég arcátlannak tartom, hadd mondjam ezt szocialista képviselőtársamnak, hogy itt van egy polgármester asszony, aki több ciklus óta dolgozik a saját falujában, fölvirágoztatja azt a falut, ezt egyébként világra szóló jó példaként minden táján a világnak megismerik, és elkezdik itt oktatni, hogy nem jól érti, meg nem jól gondolja, meg nem jól csinálja. (Gőgös Zoltán: Mire mondod ezt?) Azt gondolom, ez nemcsak hogy udvariatlan, hanem nem is korrekt dolog. Képviselő úr, ha az ön 8 évét meg az ő 8 évét itt mérlegre tesszük, akkor úgy gondolom, hogy az ön 8 éve könnyűnek találtatik, az ő 8 éve pedig, úgy gondolom, hogy dicséretre méltó. (Gőgös Zoltán: Most ezt mire mondod? Üljél már le!) Egyébként is szeretném, ha megőrizné a nyugalmát, megőrizné a méltóságát, nem tegeződünk a parlamentben, úgyhogy az előző évek ámokfutásáért szerintem most néhány percet hallgatnia kell, azért nem fog még leesni a gyűrű a kisujjáról, úgyhogy arra kérem, mérsékelje magát ebben az ügyben.

Mindent összefoglalva szeretném megköszönni a javító módosító javaslatokat, igyekszünk azokat megfontolni, néhány dolgot konkrétan is említettem.

Még Baráth képviselő úrnak azt mondanám, hogy nem érdemes a tervezetet olvasgatni, mert tavaly decemberben elfogadta a kormány a végleges változatot, az interneten megtalálható, a Jobbik-frakciónak is elküldtünk egy példányt, angolul is, magyarul is, hozzá lehet szólni, de majd behozzuk a parlamentbe is, hogy meg tudjuk vitatni; remélem, egy valamivel tárgyszerűbb vitának a részesei lehetünk majd.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu