KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Még mindig a kiutasításnál maradva, arra próbálok rávilágítani, hogy mennyire szubjektív az, hogy mi minősül a Ház nyugalmát és rendjét sértő kifejezésnek, mennyire szubjektíven lehet ezt megítélni. Azt szokták mondani, hogy a művészt megilleti az alkotás szabadsága, és ennek keretében használhat ő olyan kifejezéseket, amelyek egyébként lehet, hogy nem tűrik meg a nyomdafestéket.

Az országgyűlési beszéd egy retorikai műfaj, néha elragadja a hév a beszélőt, és előfordul, igen, hogy olyan kifejezést használ, amit egyébként a hétköznapi beszédben nem használ, csak hogy nagyobb nyomatékot adjon annak, amit elmond, a tartalmát felerősítse.

Például mi történne akkor, ha én, teszem azt, Petőfi Sándor "Mit nem beszél az a német..." című verséből azt a bizonyos két sort felidézném, amit most nem fogok megtenni, vajon kiutasítanának-e engem ezért az ülésteremből? Vagy hogy egy néhány szinttel lejjebb lévő példát is megemlítsek, ha mondjuk, L. Simon László képviselőtársam valamely veretes művéből idéznék, akkor engem utasítanak ki vagy L. Simon Lászlót az ülésteremből? Tényleg nem akarom tréfával elütni a dolgot, de nagyon-nagyon szubjektív ez, hogy kinek mi sérti a Ház méltóságát, mi minősül olyan kifejezésnek, és meddig lehet elmenni abban, amikor idézünk valakitől, hogy ténylegesen felerősítsük a tartalmi mondanivalónkat, és ne menjünk túl egy határon. Tehát az még nem minősül a Ház méltóságát sértő beszédnek attól, ha valaki idéz vagy felhasznál egy kifejezést.

Azt gondolom, hogy ez a törvény nagyon rossz úton jár, hogy ezt majd a házelnöknek kell megítélni, és nyilván szubjektív ítéletek fognak születni. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu