DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Most, hogy meghallgattuk a tőzsdéző jobbikos képviselő úr érvelését, szeretnék visszatérni a "polgármester legyen-e országgyűlési képviselő vagy ne?" dilemmához.

Polgármester úr, amit ön elmondott, az egy magyarázat vagy magyarázkodás, de nem ad választ arra, amit én mondtam. Hogyha elvileg ennyire ellenzik, akkor nem kell így elindulni. Mindegy, hogy a törvény engedi vagy nem, ha önöknek az az álláspontjuk, hogy nem lehet tisztességgel a kettőt ellátni, akkor úgy kell csinálni, mint Szita Károly, aki hirtelen rájött arra, hogy nem tudja ellátni a képviselőségét meg a polgármesterségét, és lemondott. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Állítólag, rossz nyelvek szerint volt más oka is, bizonyos ügynökügyek, de majd ezt megbeszéljük egy másik törvénynél.

Egyébként azt gondolom, hogy jó, ha a képviselők között vannak polgármesterek. Én azok között voltam '94-ben is, akik föloldottuk ezt az összeférhetetlenséget, akik ezt képviselték, és megmondom, hogy miért. A polgármesterek tapasztalata és tudása, mert ők azért többet járnak mindennap az emberek között - biztos ön is a településén -, a települési szempontok megjelenése a jogalkotásban jót tett. Higgyék el, ezt tapasztaltam miniszterként is, kormánypárti frakcióban, hogy amikor a kormány a gyakorlati végrehajthatóság talajától picit elemelkedett, és picit irodaszagúra sikeredett egy törvénytervezet, a polgármesterek, önkormányzati képviselők mindig azok között voltak, akik le tudták hozni - jó értelemben - az ügyeket a földre.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tehát azt gondolom, ez a szempont a jogalkotásban fontos, és hát, ha egy polgármester tisztességgel ellátja - vagy megpróbálja tisztességgel ellátni - mind a két tisztségét, és ezt elhisszük neki, ez nyilván azért van, mert hát ülnek itt orvosok, ülnek itt egyetemi tanárok, akik ugyanúgy dolgoznak másutt is. Hát akkor miért pont a polgármester az, aki ezt nem tudja ellátni?

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu