DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Ó, nekem igazán nagy örömet okozna, ha reagálhatnék arra, hogy a főváros kétszintű közigazgatásával mit kellene csinálni, de akkor az elnök úr rám pirítana teljes joggal, úgyhogy nem fogok erről beszélni. De reagálni fogok arra, amit Schiffer András mondott a lobbiról, meg hogy hogyan képviselnek érdeket a képviselők, illetve a polgármesterek.

Képviselő úr, súlyos vitám van önnel. Szerintem nem lehet életszerűen olyan törvényt hozni, hogy egy országgyűlési képviselő - most ne polgármesterről beszéljünk, hanem egyéni országgyűlési képviselőről - ne lobbizzon a saját körzete érdekében. Ez nem életszerű! Az más kérdés, hogy ez hogyan zajlik. Hogy ez mutyi, valami felülről vezérelt és csak politikai érdekeket és szempontokat figyelembe vevő mutyi, vagy pedig nyílt, nyilvános egyeztetés, érdekek és szempontok képviselete. Én semmi problémát nem látok abban, hogy szocialista miniszterként a város fideszes polgármesterével egyeztettem, és megállapodtunk ügyekben, amit ő kért, hogy én segítsek képviselni, vagy ha úgy tetszik, elintézni, és utána erről együtt tartottunk sajtótájékoztatót. Nem mutyiban ment ez a dolog. S én azt gondolom, hogy ez rendjén való. (Zaj, közbeszólások. - Az elnök csenget.) Nagy izgalmat váltottam ki ezzel a hozzászólással... Szerintem az a kérdés, hogy ez nyilvánosan zajlik, vannak-e garanciák arra nézve, hogy nem hatalmi osztozkodás lesz belőle, hanem normális döntéshozatal és érdekképviselet, vagy pedig nem.

Én azt gondolom, hogy teljesen életszerűtlen azt várni egy képviselőtől, hogy ha ő találkozik a saját térségében olyan gondokkal, problémákkal, álmokkal, vágyakkal, ami az ottani embereknek fontos, akkor azért ne szálljon síkra. Életszerűtlen! Szerintem nem itt van a kutya elásva, hanem ott, hogy a dolog nyilvános-e, és hogy vannak-e garanciák a döntéshozatali eljárásban. Ott van a dolog közepe.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu