SZABÓ TIMEA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságban az ellenzék egyöntetűen, egyhangúlag elutasította, nemmel szavazott az általános vitára való alkalmasságot illetően.

Első körben felmerült az eljárási kérdés. Sajnálatosnak tartottuk azt, hogy megint nem volt társadalmi egyeztetés, illetve az ellenzéki pártokkal való egyeztetés a kérdésben. Tudjuk azt, hogy a kormány ezt eltereli azzal, hogy más törvényekben összehívtak ellenzéki egyeztetést, ami nyilvánvaló, ezért a látszatintézkedéseket elutasítottuk. Ebben az esetben viszont sajnáltuk, hogy ez nem történt meg. Az ellenzéki pártok a vezérszónokiban nyilván el fogják mondani részletesen az aggályaikat.

Én egy-két dolgot emelnék ki, ami a bizottságban felmerült. Kétségbeejtőnek tartjuk azt, hogy a törvényjavaslat értelmében a következő Országgyűlés megalakulásakor nem lesz kötelező létrehozni vizsgálóbizottságokat, hogyha azt a képviselők egyötöde kezdeményezte. Márpedig, ha nem kötelező létrehozni, akkor tudjuk, nem is lesznek ilyen vizsgálóbizottságok. Az eseti bizottság, ami a vizsgálóbizottság esetében az ellenzék mozgásterének további szűkítését jelenti véleményünk szerint, mert a törvényjavaslat megtagadja többek között a bizottság feladatkörét és a vizsgálat tárgyát érintő módosító javaslat benyújtását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban fontos, hogy rendet tartsunk a Házban, eldönthetetlen, terméketlen viták forrása lehet azonban, hogy mikor ismétli a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét a felszólaló. A parlamenti viták eldurvulását vetítheti előre, hogy a jogalkotó hat bekezdésből álló paragrafusban tartja szükségesnek szabályozni a fizikai erőszakot alkalmazó, azzal fenyegető vagy arra felhívó képviselővel szemben alkalmazandó eljárást és szankciókat, ami véleményünk szerint teljesen felesleges. Nem látjuk be, miért kellene külön fegyveres szerv az Országgyűlés rendjének biztosítására, továbbá, amennyiben az országgyűlési őrség nem része a rendőrségnek, úgy nem vonatkozik rá a rendőrségi törvény, ami viszont hatásköri konfliktusok forrásává válhat. Az sincsen rendben véleményünk szerint, hogy az őrség működéséért a kormány nem vállal politikai felelősséget.

Tisztelt Képviselőtársaim! Teljesen következetlen és szükségtelen lépés a frakcióalakítás képviselőszámának a ciklus közepétől 10-ről 12 főre emelése akkor, amikor 2014-től az új, összesen 200 fős parlamentben ez a létszám a törvény értelmében változni fog. Teljesen egyértelmű, hogy ez a javaslat egy jelenlegi politikai helyzetnek és egy adott személy körül csoportosuló képviselők szabad mandátumgyakorlásának korlátozására került a törvényjavaslat szövegébe.

A törvényjavaslatnak a nemzetiségek parlamenti képviseletét biztosító lépései kétségtelenül előrelépést jelentenek, ezt az ellenzék is üdvözli. Az elmúlt két évtized egyik legsúlyosabb mulasztását jelentette a hazánkban élő nemzetiségek országgyűlési képviseletének szabályozatlansága. A nemzetiségi szószóló jogintézményének meghonosítása, valamint a nemzetiségeket képviselő bizottság külön speciális állandó bizottságként való létrehozását üdvözöljük. Azt azonban mindenképpen fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a nemzetiségek képviseletét is meghatározó 2011. évi választójogi törvényben foglaltakat, valamint a 2010-ben területi listákra adott érvényes szavazatok számát alapul véve mintegy 13-14 ezer szavazat szükséges ahhoz, hogy egy nemzetiség országgyűlési képviselőt választhasson. Ez a romákon és a németeken kívül legfeljebb a horvátokat és a szlovákokat érintheti, vagyis a többi elismert nemzetiség a képviselői jogokkal nem járó szószóló pozíciójára pályázhat.

Összefoglalva ezt nyilván kifejtjük részletesebben majd a vezérszónoki felszólalásunkban. Az eljárásrendet is kifogásoltuk, illetve nagyon komoly tartalmi kifogásaink vannak a törvényjavaslattal kapcsolatban, és reméljük, hogy a kormánypártok figyelembe veszik az ellenzéki módosító javaslatokat.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu