DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem a vita végén szót, mert a vitában nagyon sok olyan érv hangzott el a módosító javaslatok mellett, amelyek az általános vita megismétléseként foghatók fel, tehát nem tartottam szükségesnek minden olyan kérdésben azonnal reagálni, amelyet az általános vitában már érintettünk, ráadásul az alkotmányügyi bizottságban már a módosító javaslatokat részletesen végigtárgyaltuk. Mégis szeretnék néhány mondatban az elhangzott, mondjuk úgy, hogy általános kritikákra reagálni.

(14.20)

Az egyik a Velencei Bizottság véleményének az értékelése, erről is szóltam már. A kormány a Velencei Bizottságot egy tekintélyes testületnek tartja és a véleményét tekintélyes véleményként fogja fel, de véleményként kezeli, és ehhez szeretnénk a jövőben is ragaszkodni, ami azt jelenti, hogy a Velencei Bizottság véleményével is lehet vitatkozni. És nemcsak a kormány vitatkozik vele, hanem most már az elmúlt napokban olvashatták, hogy a Kúria elnöke is vitatja a jogegységi eljárásra vonatkozó részét a Velencei Bizottság véleményének.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének szerepe a jogegységi eljárásban, illetve a jogszabályalkotásban, ezt a módosító indítványok egy része vitatja vagy legalábbis támadja. Bár érdekes, mert a módosító javaslatok egy része eltörölné ezt a lehetőséget, mások pedig éppen a kormány javaslatát helyeznék hatályon kívül vagy pontosabban vennék ki a javaslatból, azaz visszaadnák az OBH elnökének hatásköreit e tekintetben.

Itt azt szeretném mondani, elnézést jogász képviselőtársaimtól, de szerintem mindenki félreértésben van, beleértve a Velencei Bizottságot is, mert az Országos Bírósági Hivatal elnökének nem volt önálló jogegységi eljáráskezdeményezésre joga, mint ahogyan nem volt jogalkotás kezdeményezésre sem joga, hanem a törvény csak azt írta elő, hogy az ilyen joggal rendelkező személyek irányába tehet egy kezdeményezést. Tehát ezt pontosítottuk, hogyha ez félreérthető, akkor indokolt a pontosítás. De változatlanul az a helyzet, hogy önállóan sem jogszabályalkotást nem kezdeményezhetett, sem jogegységi eljárást nem kezdeményezhet.

Az ügyek áthelyezésével kapcsolatos hosszas vita, ami itt elhangzott, ez egy régi vita közöttünk. Az általános vitában is elmondtam, szeretném ismét leszögezni, hogy az ügyek áthelyezése vagy ahogyan használja a törvény, a bíróság kijelölése nem újkeletű intézmény, a bíróság kijelölésére már évtizedek óta van lehetőség. Ami új, az 2011 márciusától érvényes, mégpedig az, hogy az ügyek ésszerű határidőn belül való intézése érdekében is lehet bíróságot kijelölni, más bíróságot kijelölni.

2011 márciusában lépett hatályba egy olyan, 2010-ben elfogadott törvényjavaslat, amelyet az akkori Országos Igazságszolgáltatási Tanács egyetértésével terjesztett a kormány a Ház elé, és - még hogy tovább menjek - az OIT bíró tagjai kezdeményezték azt, hogy az ügyek áthelyezésére az ügyek ésszerű határidőn belül való intézése érdekében is sor kerülhessen. Ami megváltozott, az az, hogy ki dönt ebben a kérdésben. A korábbi szabályok szerint a Kúria döntött, de egyébként az OIT elnökének, tehát kifejezetten az igazgatási szerepkörében a Legfelsőbb Bíróság elnökének a véleményét bekérve döntött a Legfelsőbb Bíróság.

Nagyon fontos különbségtétel, és itt megint nagyon sokszor elhangzott egy tévedés és inkább politikai vádnak tekintem, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke hivatalból nem helyezhet át vagy nem jelölhet ki más bíróságot, hivatalból nincs erre jogköre. Ezt mindig egy külső kezdeményezés alapján teheti meg, tehát még véletlenül sem igaz az az állítás, hogyha Handó Tünde akarná, akkor bármelyik ügyet áthelyezhetné már bíróságra. Ugyanis a leterhelt bíróságnak, tehát éppen egy bíróságnak kell kezdeményeznie, hogy mivel nem tudja biztosítani az ügyek ésszerű határidőn belül való intézését, és ne felejtsék el, hogy számos ügyben, számos eljárásban kötelező határidők vannak, amelyek a bíróságot kötik, ha ezeket a kötelező határidőket nem tudja egy bíróság betartani, akkor jelzi az igazgatási vezetőnek, hogy igazgatási intézkedésre van szükség, és utána az OBH elnöke megkeresi azokat a bíróságokat, amelyek egyáltalán fogadják az ügyet.

Tehát sem a túlterhelt bíróság akarata nélkül, sem a kijelölt bíróság akarata nélkül nem lehet áthelyezni ügyet, ennek a két bíróságnak mindenképpen közre kell működnie. Ami újdonság és a törvényjavaslatba a Velencei Bizottság ajánlása vagy véleménye nyomán bekerül, az, hogy azokat a kritériumokat, objektív szempontokat, hogy mi alapján lehet egyáltalán kezdeményezni egy ilyen ügyáthelyezést és mi alapján lehet fogadni egy ilyen ügyet, ezeket mostantól kezdve az OBT egy határozatában fogja megállapítani, és ennek a határozatnak a végrehajtását, betartását folyamatosan ellenőrizni is fogja. Tehát azok az állítások, még egyszer mondom, hogy itt valamifajta önkényes ügyáthelyezésről van szó, ezek a politikai vádaskodás részei, de már megszoktuk ezt. Önök pontosan tudják, akik jogászok és elolvassák ezeket a törvényeket, azok tudják, hogy nincs szó önkényes ügyáthelyezésről.

A pályázatok nyilvánossága, amit az LMP kifogásolt, ha jól emlékszem, bár lehet, hogy a Jobbik is. Azt szeretném önöknek elmondani, hogy a bírói pályázatok pontosan annyira lesznek nyilvánosak, mint eddig. Pontosan ugyanazok tekinthetnek bele a pályázatokba, mint eddig, tehát ebben a tekintetben nyilvánosságot korlátozó jogszabályváltozás nincsen, csak és kizárólag a pályázati eljárásban részt vevő bírói testületek és azok tagjai tekinthetnek bele a pályázatokba, tehát mindazok, akiknek a pályázatot el kell bírálniuk és végső soron az Országos Bírói Tanács minden tagja is betekinthet a pályázatokba. Tehát a nyilvánosság tekintetében lehet, hogy hiba az, hogy nem lép tovább a törvény, de azt nem lehet állítani, hogy visszalépés történt volna a nyilvánosság ügyében, ez mindenképpen valótlan állítás.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének túlhatalma többször elhangzott. Azt szeretném önöknek mondani, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírósági igazgatási jogkörei semmivel sem többek, mint például az igazságügy-miniszteri modellt alkalmazó országokban az igazságügy-miniszternek, és azt kell hogy mondjam, hogy még a 2011-es törvényi állapothoz, hatályos állapothoz képest még az OIT elnökének egyszemélyes hatáskörei is inkább összevethetők az OBH-elnök hatáskörével, tehát a legutolsó törvénymódosítás már, szintén az OIT egyetértésével, az OIT elnökének a hatásköreit, igazgatási hatásköreit is kibővítették.

Ami eltér, valóban eltér, az, hogy az igazságügy-miniszter mint politikus, mint miniszter a parlamentnek politikai felelősséggel tartozó személy. Más kérdés, hogy akarjuk-e, hogy például egy bíró, akit megválasztottunk az igazgatás vezetőjének, az politikai felelősséggel tartozzon. Szerintem nem akarjuk, ez teljesen idegen lenne attól a szemlélettől, hogy a törvényhozó hatalmi ág vagy a kormány és a bírói hatalmi ág mind ítélkezési tevékenységében, mind igazgatási tevékenységében elkülönülnek.

Még az OBH elnökének határozatai, nyilvánossága, az LMP-nek van ilyen módosító javaslata. Schiffer András azt mondja, hogy legyenek a határozatai nyilvánosak, kivéve a munkáltatói döntéseket. Ezzel egyetértek - egy baj van, hogy nem ezt a módosító javaslatot nyújtották be. Azt nyújtották be, hogy a minősített adatok kivételével legyenek nyilvánosak, de a munkáltatói döntések, például hogy kit enged el szabadságra meg kinek, nem tudom, hány forint jutalmat ad, ezek a döntések egyébként nem szükségesek, hogy a bírósági igazgatás tevékenysége miatt legyenek nyilvánosak. Azt kell hogy mondjam, hogy a törvényből jól kiolvasható, hogy a bírósági igazgatás körében hozott minden határozata nyilvános az OBH elnökének, ezt a bíróságok honlapján nyilvánosságra is hozza és ez a valóságban így is történik.

A bírói pályázatok, illetve a bírósági vezetői pályázatok ügyében a törvény elfogadása után azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a törvény hatálybalépését követően senkiből sem lehet bíró vagy bírósági vezető, akit a véleményező bírói testületek nem támogatnak. Hiszen ha a pályázat első helyén álló, a rangsor első helyén álló pályázót nevezik ki bíróvá, akkor azt azért tették, mert a bírói testület támogatta, a második, harmadik pályázó esetén pedig az OBT egyetértése szükséges a jövőben, tehát senkiből nem lehet bíró bírói testületi támogatás nélkül. Ugyanez a helyzet a bírósági vezetői pályázatoknál: amennyiben a bírósági vezetői pályázatot a véleményező testület többsége támogatja, akkor kinevezhető minden további nélkül, hogyha nem támogatja a többség, akkor viszont az OBT egyetértése esetén lehet csak kinevezni.

Összefoglalva tehát, én ezt talán már mondtam az általános vitában is meg bizottsági vitában is, akár az ellenzéki képviselők is nyugodtan azt mondhatják bármilyen olyan kritikára, amely szerint a jövőben Handó Tünde jelöli ki a bírákat és Handó Tünde választja ki a bírósági vezetőket, nyugodtan mondhatják önök is, kedves képviselőtársaim velem egyetértésben, hogy ez hazugság, hiszen a jövőben csak azokkal a feltételekkel lehet kinevezni bírókat, amelyeket ez az új törvény tartalmaz, azaz testület jóváhagyással lehet kinevezni.

(14.30)

És még egy utolsó mondat, amely már egy kicsit átvezet a politikai kritériumokra, vagy inkább politikai kategóriák világába. Nagyon érdekes volt az a vita, főleg Lamperth Mónikától hallottam, hogy mostantól kezdve majd politikailag kiválasztott, meg fideszes, és nem tudom, milyen bírók fognak ítélkezni. (Dr. Lamperth Mónika: Én ilyet nem mondtam.) Én pedig azt szeretném mondani, hogy ezek az állítások, akárhogy is fogalmazta meg, képviselő asszony, és akárhogy is utalt erre, ezek az állítások azért károsak, mert Magyarországon pontosan ugyanazok a bírók ítélkeznek, mondjuk, holnapután, mint akik eddig ítélkeztek. 2900 bíró van Magyarországon - valamivel több mint 2900 -, közülük körülbelül 8 százalékuk megy nyugdíjba ebben az esztendőben, és ezt a 8 százalékot pedig már részben pótolták 149 új bíró kinevezésével, akiknek több mint 90 százaléka bírósági titkár volt, tehát olyan szakember, akit egyébként ezek a bírák neveltek ki, és az ő szakmai támogatásukat élvezik. Tehát még az új bírók is bírósági karriert folytatott vagy bírósági karriert megkezdett jogászok, azaz nincs olyan lehetősége senkinek sem a mai magyar bírósági szervezetben, hogy kívülről, politikailag motivált vagy politikailag odaküldött bírókat ültessen bírói pozícióba. Tehát ez egy valótlan, káros, minden szempontból, egyébként a bírókra nézve is sértő állítás. Kérem, ne állítsák azt, hogy a bírók a jövőben bármilyen módon politikailag befolyásolhatók lesznek!

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és köszönöm a módosító indítványokat is. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu