L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Eredetileg úgy terveztem, hogy a 2., a 4. és a 14. ajánlási pontokhoz szólok hozzá, de minthogy az előttem szóló képviselőtársaim teljesen másról beszéltek, mint ami az ajánlási pontokban található, elnök úr pedig hagyta őket szabadon kibontakozni, ezért gondoltam, hogy én is egy-két dologra reagálok, ami túlmutat a problémán.

Az első hozzászólást Magyar képviselőtársam részéről nem is értettem, hogy hogyan jön ide. Nem vitatom a jelentőségét az ügynek, félre ne értsen, csak egyszerűen nem tartozik a tárgyhoz, egyik ajánlási ponthoz sem tartozott. Ön kihasználta a lehetőséget, hogy arról beszéljen, amiről akar, aminek egyébként egyik ajánlási ponthoz sem volt semmi köze.

Néhány dolgot tegyünk tisztába! Képviselőtársaimmal szeretném végre megértetni azt, amit az általános vitában is elmondtam, de nem akarják megérteni, mármint jobbikos képviselőtársaim. Szó nincs itt autópálya-lobbiról. Az autópálya-építések állami beruházások, és a törvény jelenlegi módosítása nem érinti az autópálya-építések ügyét. Arról szól ez a módosítás, hogy azokat az engedményeket, amelyeket megtettünk az állami nagyberuházásokra, azt kiterjesszük olyan nagyberuházásokra is, amelyek nem az állam által végrehajtott beruházások. Tehát szó nincsen arról, hogy itt az autópálya-lobbi érdekét akarnánk képviselni. Önök, képviselőtársaim, azt a lemezt tették föl, amit ősszel kellett volna föltenniük a lemezjátszóra, eltelt azóta jó sok idő, és túl vagyunk a törvénymódosításon.

Hogyha ilyen szorgalmasan olvassa például a Magyar Régész Szövetség honlapját, akkor azt is láthatná, hogy az őszi törvénymódosítással kapcsolatban milyen szakmai kifogásokat sorol egyébként a Magyar Régész Szövetség. Szeretném azt is világossá tenni képviselőtársaimnak, hogy amikor I-028-as táblákról beszélünk, azok a turisztikai célú tájékoztató táblák, azok nem autópályák által lefedett egykori régészeti lelőhelyeket jeleznek, hanem olyan fontos műemlékeket, mint amilyen veleméri templom és még sorolhatnám, vagy az őskői kerektemplom, Árpád-kori épített örökségünk, amelyekre méltán vagyunk büszkék. Semmi köze nincsen ahhoz, hogy egy autópálya építésekor vagy egy bevásárlóközpont vagy egy gyár építésekor előkerül egy Árpád-kori tarsolylemez, mert azokat nem turisztikai célú tájékoztató táblákkal jelezzük, hanem a leletmentés során elvisszük őket a múzeumokba. Ajánlom képviselőtársaim figyelmébe, hogy április 20-án jöjjenek majd el, Kövér elnök úr fogja megnyitni a felsőházi terem előtti előtérben azt a kiállítást, amely az elmúlt öt év régészeti föltárásaiból előkerült legfontosabb arany és ezüst kincseket fogja bemutatni, és látni fogják képviselőtársaim, hogy miről beszélünk.

Az egész módosítás genezisével kapcsolatban: jogos vita az, amit egyébként jobbikos képviselőtársaim is fölvetnek, de ha már idézték a Magyar Régész Szövetség tiltakozó nyilatkozatát, akkor abból azt a mondatot is idézzük, amely egyébként az egésznek a hátterére mutat rá. Idézem: "Bár érthető a gazdaságpolitika céljait szem előtt tartó, az eljárások időtartamának rövidítését célzó szempont, ugyanakkor a próbafeltárások engedélykötelességének eltörlése és a régészeti feltárások engedélyezési kérelmének ötnapos határideje a megalapozott szakmai munka feltételeit veszélyezteti."

Tehát azt mondja a Magyar Régész Szövetség, hogy ők aggályosnak tartják a módosítást, és az ő szakmai álláspontjukat én részben meg is értem, ezért személy szerint is nyújtottam be olyan módosító indítványt, amelyik tompítani akar bizonyos törekvéseket. De ebből a mondatból az is egyértelműen kiderül, hogy a gazdaságpolitika céljait szem előtt tartó a módosítás, és azt ne tagadjuk le, tisztelt képviselőtársaim, hogy bár számunkra, a kulturális életből jövő emberek számára az örökségvédelem szempontjai a legfontosabbak, de a gazdaságpolitika szempontjai a magyar nemzet, a magyar társadalom és a magyar állam számára szintén fontosak, és bizony, ezek az érdekek néha kioltják egymást.

Ennek a vitának az előzményei nagyon sok évre nyúlnak vissza. Nagyon sok szakpolitikai vitában is elmondtam azt, hogy abban az esetben, hogyha a magyar régésztársadalom nem fog időben hozzájárulni ahhoz, hogy a kulturális örökségvédelmi törvény, amelyik tavaly volt 10 éves, egy-két ponton módosuljon, akkor bizony, a gazdaságpolitika előbb fog kapcsolni, és más szempontokat fog érvényesíteni egy jogszabály-módosításnál. Ez még akkor is így van, hogyha jelen esetben nem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a beadvány jegyzője, hanem a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, ennek nyilvánvalóan megvannak a kormányzati okai.

Konkrétan rátérve a 2. ajánlási pontra, hiszen Ferenczi képviselőtársam is beszélt itt az elfedés intézményéről. A parlament, képviselőtársaim, nem a cirkusz. Ha valaki úgy gondolja, és ezt az általános vitában is kifejtette, hogy az elfedés intézménye nem megalapozott, Ferenczi képviselőtársam egyenesen azt vizionálta a parlamenti vitában, hogy itt súlyos és fontos értékeket akar a Fidesz elfedni, és ilyen módon elzárni az utókor elől. Akkor is elmondtam, hogy ez nevetséges, de hogyha önök úgy gondolják, hogy az elfedés intézménye nem elfogadható, akkor nem az a megoldás, hogy az elfedés szót átnevezik elnyergelés szóra, ami egyszerűen gyalázatos, főleg az az indoklás, amit itt hallhattunk, hanem akkor tessék egy olyan módosító indítványt benyújtani, amely módosító indítvány az elfedés intézményét kiveszi a törvényből. De már az általános vitában is elmondtam, hogy az elfedés intézményét nem most tesszük be a jogszabályba, az elfedés intézménye már ősszel is bekerült a jogszabályba. Egyébként azért kell az elfedés szakkifejezést használni, mert ez az általánosan bevett régészeti kifejezés.

Arról lehet beszélni, hogy az elfedés definíciója olyan módon, ahogy azt a kormány előterjesztette, helyes-e, vagy nem. Ezt már magam is vitatom, ezért szeretném fölhívni képviselőtársaim figyelmét a 2. ajánlási pontban a saját módosító indítványomra, amelyik pontosítja az elfedés definícióját. Az indoklásból hadd idézzem azt, hogy: "Az elfedés jelen definíciója formai szempontból kötötté teszi a jogalkalmazást, mivel csak azt tekinti elfedésnek, amit a jogszabály vagy a hatóság előír. Jogszabályi szinten nem lehet az elfedés módszereinek teljes tárházát felsorolni, míg a hatósági határozat esetében ugyanez a probléma egy adott ügy vonatkozásában állhat fenn. Maga a feltárási engedély sem tartalmazza teljes részletességgel az alkalmazandó műszaki megoldásokat, így az elfedés esetében sem lehet ezeket a hatósági határozatban rögzíteni." Ezért az elfedés kifejezés tartalmát pontosítottam a módosító indítvánnyal, és ezt támogatta ma a kulturális és sajtóbizottság az ülésén.

Ugyanezzel a problémával foglalkozik a már előbb említett gyalázatos módon Hegedűs Lorántné és képviselőtársai módosítása, amit nyilvánvalóan komoly ember a parlamentben nem tud megszavazni, hogy az elfedés kifejezést elnyergelés kifejezésre változtatjuk. A saját jogos kritikájukat is annulálják ezzel, tisztelt képviselőtársaim.

Még engedjék meg, hogy a 14. ajánlási pontban szintén a saját módosító indítványomra hívjam föl a figyelmet, amely egyébként ugyanazt a problémát kívánja kezelni, amire Ferenczi képviselő úr ebben az esetben joggal hívta föl a figyelmet, azaz, hogy nem szerencsés a bruttó összegek megadása. Ezért az én módosító indítványom is azt tartalmazza, hogy nettó 200 millió forintban határozzuk meg a bekerülési költséget, illetve hogy a bekerülési költséget nettó összegben határozzuk meg, és ne bruttó összegben, valamint a beruházási értéknél nettó 200 millió forintról beszéljünk, és ne bruttó 200 millió forintról. Tehát ebben az esetben egyet kell értenünk jobbikos képviselőtársaimmal, ugyanakkor, ha jól emlékszem, a 12., vagy lehet, hogy a 13. ajánlási pontban megfogalmazott javaslatuk nem pontos, a bizottságban ezért támogattuk a 14. ajánlási pontot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én arra kérem önöket, hogy a részletes vita lezárását követően a parlament kulturális és sajtóbizottsága által támogatott módosítókat, ajánlási pontokat szíveskedjenek támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr.

Forrás: parlament.hu