LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő- és Fogyasztótársaim! - mert mi magunk is azok vagyunk. Ez egy olyan törvény, ami mindenkit érint, rendre, rangra, életkorra való tekintet nélkül. Legyen hiteles a mérleged, a súlyod, hiteles a mértéked és a vékád! - mondja már a biblia is, egyesek szerint tehát a klasszikus fogyasztóvédelem alapjai igen messzire nyúlnak vissza az időben. Árutermelő, kereskedő, eladó és vásárló, fogyasztó között alapjaiban más viszony volt a 20. század előtt. A közvetlenebb kapcsolat és egyedibb előállítási folyamatok a maitól eltérő fogyasztási igényekkel és szokásokkal kapcsolódtak össze. A személyestől haladtunk a személytelen felé, a közvetlen bizalom helyébe a törvények és szabványok biztosította minőségtanúsítvány lép.

Kérdés: ez a törvénymódosítás eléri-e azt, hogy erősödjön a bizalom fogyasztó és termelő között? Úgy gondolom, hogy igen. A fogyasztóvédelem iránti igény abból a felismerésből születik, hogy a gazdaságban nem érvényesül a tökéletes verseny, nem jöhet létre a vevő és az eladó közötti tökéletes egyenlőség. Ebből következik a fogyasztóvédelem célja, az egyensúlyi helyzet megteremtése a fogyasztó és a termelő, értékesítő között.

Kérdés: javul-e ez a bizonyos egyensúly? Úgy gondolom, a válasz szintén az, hogy igen, javul. A fogyasztóvédelem jogi eszköztára fokozatosan és sokféleképpen alakult az elmúlt évtizedekben. A fogyasztói jogok közös piaci magna chartája 1975-ben az alábbi alapelveket fejtette ki a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban: jog az egészség és biztonság védelmére, jog a fogyasztó gazdasági érdekeinek védelmére, jog a kárigények érvényesítésére, az információhoz és az oktatáshoz való jog, jog a képviseletre, vagyis a meghallgatás joga.

Az alapjogok a végső felhasználókat illetik meg, elsődlegesen a természetes személyeket, hiszen ők a legkiszolgáltatottabbak. A jogok érvényesítésének legfontosabb eszköze a jogalkotás, az egységes fogyasztóvédelmi szabályozás kialakítása, következetes betartása és betartatása.

(20.50)

Kérdés: erősödtek-e ezen felsorolt alapjogok? Úgy gondolom, hogy e törvény által igen.

Ezen alapelvekre épülve a fogyasztóvédelem szerte a világon jelentős fejlődésen ment keresztül mind a jogi szabályozásban, mind az intézményi fejlődésben, mind a civil szféra e téren való megerősödésében. Ez egy természetes önfejlődés, de a folyamatot újra meg újra jelentős kihívások is gyorsították, erősítették. E folyamat keretében összességében látható az alapjogok erőteljesebb érvényesítése és az új kihívásokhoz való alkalmazkodás.

Számos prioritás és ezeken belül kulcsterületek fogalmazódtak meg. Először is a politikai-gazdasági áramlatok hatására egyre tudatosabban kell felkészíteni a fogyasztókat és az érdekképviselőket. Másodszor a piaci és technológiai fejlődés globalizációja miatt rugalmasabb és koordináltabb szabályozásra van szükség, hiszen egyre bonyolultabb termelési eljárások születnek, amelyek jövőbeli hatása teljes bizonyossággal nem jósolható. Harmadszor, rohamosan nő a nem a fogyasztó országában előállított termékek aránya, ahol a távolság és az ebből adódó különbségek is problémaforrások lehetnek. Negyedszer, fokozódik a szolgáltatás-központúság, mind számban, mind értékben növekszik az aránya. Jellemzője, hogy nehezebb összevetni a helyettesítő szolgáltatásokkal, ezért ez versenyt csökkent. Ötödször, a jövő egyik kulcságazata lehet az elektronikus kereskedelem, ami iránt csökkenteni kell a bizalmatlanságot. Kérdés: erősödött-e az új kihívásokhoz való alkalmazkodás? A válaszom szintén az, hogy ezen törvénymódosítással igen.

Tisztelt Ház! Szerte a világon eltérő típusú fogyasztóvédelmi intézményrendszerek működnek. Az egyik véglet, hogy az teljesen a civil szervezetekre épül, például Németországban, a másik pedig az állami intézményrendszert helyezi előtérbe, ilyen működik a skandináv államokban, míg a kettő között helyezkedik el a vegyes intézményrendszer, Belgiumban, Franciaországban, Spanyolországban és más országokban. A magyar rendszer egy vegyes rendszer.

A jövő kulcspontja a civil szervezetek minél komolyabb részvétele a fogyasztóvédelem mindennapjaiban. E részvételt kell minél inkább erősíteni, ugyanakkor nem csupán jelen törvény eszközeivel. Erre számos más eszköz is rendelkezésre áll. Kérdés: egyensúly van-e az állami részvétel és a civil szervezetek, illetőleg magánszemélyek működése között? A válaszom szintén az, hogy ezen törvénymódosítással ez az egyensúlyi állapot erősödik.

Tisztelt Ház! Milyen az előttünk fekvő törvénymódosítás? Mit szeretne elérni, mit célzott meg? Röviden szólva, azt az elvet valósítja meg, amely szerint egy törvénynek határozott kontúrúnak kell lenni, de a célt viszonylag kevés szabállyal érje el, ne terjeszkedjen túl a szükséges és elégséges mértéken az állami szerepvállalás igénye. A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy a 2008-ban megvalósult átfogó törvénymódosítás után az akkor új pontokkal kiegészülő szabályozást a megfelelő szakmai szervezetek véleményezésével, az elmúlt évek tapasztalatainak megfelelően megváltoztassa. A korábbi módosítás több pontja túl merev és életszerűtlen volt, valamint hiányoztak a vállalkozások törvényi kötelezettségeinek megtartására szolgáló garanciális szabályok. A bevezetőben vázolt egyensúlyi helyzet irányába tett lépések ezek.

A javaslat a következő területeken kíván korrekciót végrehajtani: panaszkezelés, ügyfélszolgálati szabályok, békéltetőtestületi eljárás, közérdekű keresetindítás, valamint a Fogyasztóvédelmi Hatóság eljárása. Ez mind-mind az állami szerepvállalás erősítése, olyan módon, hogy közben a fogyasztó, az ügyfél jogait is erősítik.

A javaslat célja továbbá a Fogyasztóvédelmi Hatóság eljárási rendjének egyszerűsítése a jogsértő vállalkozások könnyebb felelősségre vonása érdekében. A hatósági eljárás szabályainak korrigálásával a kormány programjának megfelelően csökkenteni kívánja a kis- és középvállalkozások terheit. A javaslat a kis- és középvállalkozásokra kiszabható bírság legmagasabb összegét alacsonyabb bírságsávban határozza meg. Ez nem jelenti azt, ellentétben Ertsey Katalin képviselő asszony véleményével, hogy a kis- és középvállalkozásoknak kisebb a felelősségük, ez csak egy arányossági követelmény érvényesítése.

Új elemekkel egészül ki a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható döntések köre, és szabályozzák az eljárási bírság helyzetét is, így a Fogyasztóvédelmi Hatóság által kiszabott bírság is adók útján behajtandó köztartozásnak fog minősülni. Ebből a szempontból, úgy gondolom, nagyon fontos lépést látunk a törvénymódosításban, mivel eddig a fogyasztóvédelemnek kevés hatásköre és eszköze volt, hogy érvényt szerezzen a fogyasztóvédelem érdekeinek.

Egyesületek hatósági eljárásban csak szélesebb fogyasztói kört érintő problémák esetén vehetnek majd részt, egyént nem képviselhetnek. Ez megint a civil szervezetek erősítése.

Összefoglalva megállapítható: a törvénytől és a módosítástól nem várható el az, hogy a civil kurázsit átvállalja, az viszont igen, hogy a civil kurázsinak számos módon érvényt szerez, azt megerősíti.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő- és Fogyasztótársaim! Végezetül egy kis megjegyzés: milyen a szememben az öntudatos és megfelelő civil kurázsival rendelkező fogyasztó, akit érdemes és kell is védeni? Persze a törvény univerzális, és mindenkihez szól. Szerintem ez az az idős asszony, aki az újpalotai lakótelep egyik boltjában képes volt felszólalni azért, mert a jó minőségű magyar tésztát a legalsó polcra helyezték, a drága, és nem biztos, hogy ugyanolyan jó olasz tészta viszont szemmagasságban helyezkedik el.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu