NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Folytatnom kell sajnos a gyászbeszédek sorát, hiszen tegnap éjszaka napirend utáni felszólalásomban Kopp Mária életútja előtt hajtottam fejet, most a Fidesz képviselője egy méltó megemlékezéssel szintén ezt a témát érintette. Most viszont rá kell kanyarodjak egy másik gyászos történetre, ugyanis a Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint a KDNP történetének morális mélypontja, hogy kizárólag saját javadalmazásuk ügyében voltak képesek ultimátumot megfogalmazni a Fidesznek.

A politikusi álláshalmozás tiltásához szükséges kétharmados többség a múlt héten csak a Jobbik szavazatainak köszönhetően volt meg, azonban az Országgyűlésről szóló törvény zárószavazásán a Fidesz már egyéb okok miatt nem számíthatott a nemzeti ellenzékre, ezért inkább paktumot kötöttek a KDNP-vel. A Hit Gyülekezete nevű cionista bizniszszekta történelmi egyházak közé való emelése vagy Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház provokátor igazgatójának leváltásáért elvárható lett volna a KDNP határozott fellépése, azonban ezzel Semjén Zsolt pártja csak egyetlen követelésük esetén élt: több pénzt a képviselőknek.

A kereszténydemokrata mamelukok telhetetlenségükben úgy akarták mellékállásként megőrizni képviselőségüket, hogy főállású fizetést rendelnek mellé, ráadásul keveslik azt, és újabb másfél évvel kitolnák, kitolták a különféle pótdíjakkal való trükközés lehetőségét; például a lakhatási támogatással vagy a választókerületi pótlékkal, hiszen például ha egy budapesti képviselő egyszerűen bejelenti az Országgyűlés Hivatalának, hogy mától egy távoli megyébe költözött - legalábbis formálisan, papíron, illetve még úgy sem kell -, akár a duplájára is növekedhet a képviselői javadalmazása. A KDNP miatt a jövőben is megmaradnak az efféle kiskapuk, amely ellen a törvényjavaslat benyújtásakor még az előterjesztő, Lázár János is szót emelt - ő már csak tudja, mi az a mutyizás.

Meglehetősen cinikusnak tartjuk ugyanis, hogy pont Lázár János, a 2002-2006-os ciklus számla nélküli költségtérítési rekordere nyújtotta be a javaslatot, aki álszenten azt mondta most, hogy átláthatóbbá kell tenni a rendszert, hogy ne adjon lehetőséget a képviselők számára a mutyizásra, miközben pont ő vette föl számla nélkül a legnagyobb költségtérítést az első országgyűlési ciklusában, és meglehetősen magas tiszteletdíjat is emellé. Összességében csak abban a ciklusában 41,4 millió forinthoz jutott, miközben pusztán hét alkalommal szólalt föl a négy év alatt. Ki is számoltam: felszólalásonként 6 millió forintjába került a választópolgároknak, illetve még többe, hiszen a járulékok is nyilvánvalóan az Országgyűlés Hivatalát terhelték.

Tehát Lázár János felszólalásonként 6 millió forintban (Moraj a kormánypártok soraiban. - Tállai András: Egy házaspár mennyibe kerül?), de úgy is mondhatnám, hogy percenként több mint 2 millió forintos díjazásban részesült. Hogy az óradíja ezek után mennyi... (Tállai András: Torgyán-2!) Kis nyugalmat kérnék! Elhiszem, hogy vérlázító, én magam is felháborodtam (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), ezért nem is mertem már tovább számolni, hogy az óradíja mennyi (Kőszegi Zoltán: Ne is számold!), hiszen azok mögött, a szám végén annyi nulla lenne, hogy erre tömören csak annyit tudok mondani, hogy szégyen.

A nemzeti ellenzék ugyanakkor üdvözli az álláshalmozás tiltását, amely tudom, hogy ennek ellenére, ahogy most a zúgolódásukból is kiderül, rendkívüli érdekeket sért a kormánypártok között. (Kőszegi Zoltán: És a családi álláshalmozás?) Egyedül a Jobbiknál tiltott az álláshalmozás: mi az alapszabályunkban mondtuk ki, hogy aki országgyűlési képviselő, az nem lehet mellette a kormánypárti gyakorlathoz hasonlóan (Kőszegi Zoltán: Mi a helyzet a családi álláshalmozással?) vagy azzal szemben polgármester, önkormányzati képviselő, megyei közgyűlési képviselő, és hosszasan sorolhatnánk ezeket. (Kőszegi Zoltán: Családi álláshalmozás!) Mert sajnos ez a gyakorlat odavezetett, hogy itt a vitákon, főleg az éjszakai vitákon rendszerint részt sem vesznek. A hétfő esti szavazások után megkezdődik az önök számára a hosszú hétvége, hacsak nem látnak el valamiféle polgármesteri teendőket is. (Moraj és közbeszólások a kormánypárti padsorokból. - Az elnök ismét csenget.)

Köszönöm, elnök úr, mert tényleg már lassan a saját szavamat sem hallom. Értem én, hogy rendkívüli érdekeket sért ez... (Folyamatos zaj.) Elnök úr!

Forrás: parlament.hu