BERÉNYI LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a J/6574. számon benyújtott, az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentését az emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság megtárgyalta, és azt országgyűlési határozat formájában elfogadásra javasolja.

A gyöngyöspatai eseményeket feltáró bizottság és az emberi jogi bizottság tagjaként, valamint az Országos Roma Önkormányzat elnökhelyetteseként többszörösen és személyesen is érintett vagyok az előttünk fekvő javaslatban foglaltakkal kapcsolatban. Az eseményeknek pedig emberi jogi, nemzetiségi és civil vonatkozása is van, ezért ha megengedik, tisztelt képviselőtársaim, ezen szempontok alapján értékelném a jelentést.

Meggyőződésem ugyanis, hogy ha ma Magyarországon az alaptörvényben foglaltakat elfogadná és tiszteletben tartaná mindenki, nem került volna sor a gyöngyöspatai vagy ahhoz hasonló eseményekre. (Lukács Zoltán: Még csak hasonlóra sem!) Különös súllyal bírnak azok az alapjogellenes, illetve jogszabályellenes cselekedetek, amelyeket egy parlamenti képviselettel rendelkező párt kezdeményez, támogat vagy politikai haszonszerzés céljára kíván felhasználni. (Lukács Zoltán: Melyik volt az? - Zagyva György Gyula: Ti! - Lukács Zoltán: Ez egy ilyen önkritikus megjegyzés volt! - Zaj, közbeszólások. - Az elnök csenget.)

Na de nézzük, hogy miket is felejtettek el azok, akik a demokratikus játékszabályokon kívül helyezik magukat.

(19.10)

Először is azt, hogy immáron alaptörvényi szinten deklarált a nemzetiségek államalkotó tényezőként való elfogadása, így amíg a különböző szervezetek különféle módszerekkel a lakosságot egyes nemzetiségek ellen próbálják hangolni, a magyar nemzet tagjait lázítják egymás ellen, amellyel Magyarország egységét és erősségét gyengítik, nemzetellenes tevékenységet folytatnak, még ha ezt maguk soha sem ismernék el.

Másodszor az alaptörvény VIII. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. A hangsúly pedig jelen esetben a "békés" szón van. Ugyanis a gyülekezési törvény értelmében, ha a gyülekezési jog gyakorlása nem békés célú vagy bűncselekményt valósít meg vagy mások jogait sérti, a rendőrség a rendezvényt feloszlathatja. Továbbá az alaptörvény 46. cikke a rendőrség és nem más különböző szervezetek alapvető feladatként határozza meg a bűncselekmények megakadályozását, felderítését, a közbiztonság és a köz rendjének védelmét. Az alaptörvényi rendelkezések közül végezetül kiemelném annak C) cikkét, amely kimondja, hogy senki tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

Ezeket az evidenciának tűnő szabályokat a padsorokban ülők közül, úgy látszik, nem mindenki ismeri vagy fogadja el, amely tény egy országgyűlési képviselőre a lehető legszégyenteljesebb. Az előttünk fekvő jelentés összegző megállapításként kimondja, hogy Gyöngyöspatán a Jobbik és a Jobbikhoz köthető szervezetek tudatosan állítottak elő közbiztonságilag instabil helyzetet, melyből politikai tőkét kovácsoltak a maguk számára.

Továbbá a jelentés egyik legfontosabb megállapításának tartom, hogy mielőtt a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület Gyöngyöspatára érkezett, nem volt jelentősebb feszültség a település roma és magyar lakossága között. (Felzúdulás a Jobbik padsoraiban: Áh! - Közbeszólások. - Az elnök csenget.) Polgárőröknek álcázott Jobbik-aktivisták politikai előnyszerzés érdekében megkísérelték a gyöngyöspatai lakosokat a roma nemzetiségűek ellen hangolni, aminek következtében félelmet, szorongást és haragot hagytak maguk mögött.

A magyar kormány az Országgyűléssel is együttműködve, úgy vélem, példaértékűen kezelte a szituációt és teremtette meg annak feltételeit, hogy ilyen eseménysorozat ne fordulhasson elő többet Magyarországon. Gondolok itt elsősorban a büntető törvénykönyv módosítására, valamint a közterület rendjének fenntartása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadására.

A büntető törvénykönyv 174/B. §-ának (1a) bekezdése kimondja: aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjához tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan kirívóan különleges magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ezen ponton külön szeretném felhívni azon jogvédő szervezetek figyelmét, amelyek az úgynevezett gyűlölet-bűncselekményeket különös górcső alá veszik, hogy ezen szabályozás nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, az egyes csoportokhoz való tartozás megfogalmazás lényegesen tágabb keretet biztosít az állam általi védelemben, mint ha külön védett csoportokról beszélnénk. (Folyamatos derültség és zaj a Jobbik padsoraiban.) Az Országgyűlés azon döntése, hogy a jövőben csak székhelyükön láthatják el a tevékenységüket a polgárőrszervezetek, továbbá elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az a polgárőr, aki megszegi a polgárőrségről szóló törvény szabályait, végérvényesen pontot tett az ügy végére.

Kedves LMP-s képviselőtársaimhoz csak pár gondolatban szólnék. Higgyék el nekem, hogy párnapos utaztatással, mézesmadzag-elhúzással a szegény sorsú roma honfitársaink problémáit nem lehet megoldani. Önmagában persze a szándék nem lenne elítélendő, de a jól szervezett médiakampány és a megkonstruált nemzetközi sajtóvisszhang okán itt is azt kell mondanom, hogy olcsó politikai haszonszerzés volt a céljuk, amelynek kapcsán nem sajnálták Magyarországot külföldön lejáratni, felelősségük az ügy kapcsán hasonló a Jobbikéhoz.

A jelentés számomra egyik legszembetűnőbb megállapítása, hogy az egyesületek, civil csoportok - legyen szó félelemkeltőkről vagy idézőjeles segítségnyújtókról - még véletlenül sem keresték meg a roma képviseleti szerveket, akár helyi, akár országos szintről beszélünk, így tőlem sem kérdezték meg, hogy hogyan tudnánk együttműködni a helyzet megoldásában. Azt hiszem, ez mindent elmond róluk, a célokról, a motivációkról.

Én pedig elmondtam volna, hogy a szegény térségben nem járőrözőkre, hisztériakeltésre, ingyenutazásra van igény, hanem munkahelyteremtésre, az oktatásra van leginkább szükség, amellyel kapcsolatban a kormány minden tőle telhetőt megtesz, megbirkózva a hátrahagyott szocialista örökségekkel.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu