VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. Örülök neki, hogy egyben tudom most a szakmai javaslatunkat is elmondani. Alapvetően az élelmiszer-ágazatban dolgozó vállalkozások, cégek, egyéni gazdálkodók helyzete nem lett rózsásabb az elmúlt két esztendőben, sőt számos olyan központi intézkedés született, amely megnehezítette az ágazatban dolgozók helyzetét. Itt van például az élelmiszeripar további jövedelmezőségét erősen korlátozó népegészségügyi termékdíj, az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj, folyamatosan emelkedik a környezetvédelmi termékdíj is, és az ágazat vállalkozásainak terheit maga a folyamatosan kiszámíthatatlanná váló adópolitika és gazdasági környezet ugyanúgy befolyásolja, mint a más ágazatokban tevékenykedő cégekét.

A magas áfakulcs speciális helyzetet teremt itt a gabonaterületen, ahol az áfával való visszaélés már-már maffiaszerű burjánzásnak indult. Tehát minél magasabb az áfakulcs, annál inkább megéri visszaélni az áfával, ez nyilvánvaló. A 27 százalékos világrekorder áfakulcstól vérszemet kapott egy-két olyan gazdasági érdekkör, amelyek amúgy sem játszottak tisztán, de így most már még inkább elszaporodtak a visszaélések, és most már lassan több mint 50-60 milliárd forintot húznak ki a tisztességes adófizetők zsebéből azok a gazdasági körök, amelyeknek a megfékezésére született ez a törvényjavaslat.

Tehát egyrészről üdvözlendő ez a törvényjavaslat, az általam előbb fölvázolt problémákat kismértékben enyhíti, hiszen azok a szereplők kerülnek most helyzetbe, akik tisztességesen játszanak. Örülnék neki, hogyha a nemzetgazdaság egészében lenne egy ilyen szemlélete a kormánynak, hogy megakadályozná a visszaéléseket, és a NAV ne azokon verje el a port, akiket éppen el tud érni, hanem pont azokat kapja el, akik milliárdos csalásokkal húzzák ki az adófizetők zsebéből a pénzt.

Itt valóban lehet késlekedésről beszélni, ez a késlekedés nem csupán ennek a kormánynak tudható be, ez a késlekedés ugyanúgy 2004 óta fönnáll. 2004 óta látjuk a problémát, 2004 óta fölvetik szakmai berkek is a problémát, de 2010 óta annyiban változott, hogy a parlamentben is fölmerült ez a kérdéskör. A jobbikos képviselőtársam említette már a saját fölszólalásait, de 2010-ben jómagam is egy napirend utánival, 2011-ben azonnali kérdésben, 2012-ben írásbeli kérdésben is kérdeztük a minisztériumot. Sőt, az LMP a "Munkát, levegőt!" költségvetési kiadványának részeként, adórendszer módosítása kapcsán is hasonló - nem teljesen megegyező, de hasonló - tartalmú adótörvény-módosítást is már beterjesztett a tisztelt Ház elé. Akkor azzal utasította el a kormányzati többség, hogy ennek még nincs itt az ideje, mert Brüsszelben tárgyalások folynak.

Folytak tárgyalások Brüsszelben, amit csak félsikerként tudunk értékelni. Félsikerként tudjuk értékelni egyrészt annak okán, hogy viszonylag szűk lett az a termékkör, amire lehet ezt a fordított áfafizetést bevezetni. Itt már képviselőtársaim említették, hogy több mezőgazdasági termék is van - a zöldség-gyümölcs szektortól kezdve az állattenyésztésig -, amelyre ezt a fordított adófizetési módszert alkalmazni lehetne. Valóban van ennek némi problémája. Különböző közgazdász szakértők azt gondolják ámbátor, hogy azokra a termékekre érdemes ezt a fordított áfafizetési módszert bevezetni, ahol nagy tömegben megy a kereskedelem. Így a zöldség-gyümölcs termelés kapcsán, ahol sok kisebb termelő van, és azok tészeken keresztül viszik piacra nagy tömegben az áruikat, inkább több adminisztrációs költséget jelentene ez, mint amennyit nyernénk vele, de érdemes volna megpróbálni.

A kormányzat részéről itt Czomba államtitkár úr már rögtön az expozéban elmondta azt, hogy igazából azért csak a gabonafajtákra lesz ez most bevezetve, hiszen erre van nemzetközi példa. Gondolom, itt Romániára gondolt, államtitkár úr, hiszen ott került először bevezetésre. Vannak ott is problémák ezzel a fizetési módszerrel, de mégis jobb, mintha folyamatosan az adócsalók kezére játszana a törvény.

Azt gondolom, ez a két év, amire most ezt itt bevezeti a kormányzat - de azt hiszem, a parlament egésze -, elég lesz arra, hogy kipróbáljuk, hogyan működik most ez, és utána megláthatjuk azt, hogy milyen részletszabályozásokban kellene ezen a törvényen javítani. Hiszen látszik az, hogy ez nem fog tökéletesen működni, de egy alapindulásnak jó lesz. A két év viszont, nem tudom, államtitkár úr, és nagyon örülnék annak, hogyha vagy ön vagy pedig a Vidékfejlesztési Minisztériumból, vagy a Nemzetgazdasági Minisztériumból valaki válaszolna arra, hogy két évre kaptuk meg ezt a lehetőséget, és utána ki kell vezetni, vagy ez a két év egy próbaideje úgymond ennek a törvénynek, és utána akár még ki is terjeszthetjük más körre is. Ez egy kérdés a részemről. Fájlalnám azt, ha két évig lenne csak itt bent, hiszen ismerve a magyar adófizetési morált, hogyha két év után ezt kivezetjük és megszűnik, akkor ismét előjönnek azok a körök, amelyek ezzel súlyos tízmilliárdokat vesznek ki az adófizetők zsebéből, hiszen gátat kell szabni ezeknek a visszaéléseknek.

Egyébként azt gondolom, hogy ez felüdülés lesz az egész gabonakereskedelmi szektornak abból a szempontból, hogy most már nem azokat a szereplőket zaklatja úgymond a NAV, akiket utol tud érni, és a termelők számára is sokkal előnyösebb lesz ez a tisztulás. Hiszen eddig mindig a lánc végén álló jóhiszemű szereplőhöz ment el végül is az adóhatóság akkor, amikor fölfedezte, hogy volt valami turpisság - finom, eufemisztikus kifejezéssel élve - a rendszerben, és volt a kereskedelmi láncban olyan cég, amely visszaélt. Akkor mindig azt kapták el, aki eredetileg jóhiszeműen, tisztességesen kereskedett, viszont az előtte lévő cégeket már megszüntették. Hiszen erre épült az egész áfacsaló rendszer, hogy nap mint nap újabb és újabb cégeket hoznak létre, amelyek egymás között papíron kereskednek.

Ezért ez egy jó irányú törvényjavaslat, teljes mértékben támogatjuk, hisz már mondtam, hogy két éve folyamatosan napirenden tartjuk mi is a kérdést. Úgy érzem, hogy ez nem csupán a kormányzatnak, de az LMP-nek és a Jobbiknak is a sikere, hiszen ez egy olyan közös nemzeti probléma, amelyet sikerül most megoldanunk. Abban bízom, hogy a kormányzat belátja, hogy ha most ebből, amikor tisztességesen, az adócsalókat megfékezve is lehet pénzhez jutni, akkor nem a sarcok politikáját fogja választani, és nem újabb és újabb kisadókat fog kivetni, hanem valóban akár ennek a törvényjavaslatnak az ürügyén föllelkesülhet Matolcsy György minisztériuma is, és azt gondolják, hogy hm, lehet, hogy a sokmilliárdos adócsalókat kellene visszaszorítani, és nem újabb és újabb, pár milliárdos kisadót kivetni, amikor van itt még lehetőség a nemzetgazdaság kifehérítésében.

(22.20)

Az LMP minden olyan törvényjavaslatot támogat, amely a kifehérítés felé vezet, és ezzel pluszpénzt tudunk, nem beszedni, hanem benn tartani az államkasszában. Hiszen pont arról szól ez a javaslat, hogy azokat fékezzük meg, akik ormótlanul kivették a nekik jogosan nem járó pénzt az államkasszából.

Nem akarom sokáig ragozni a szót, hiszen a képviselőtársaim már elmagyarázták az egész rendszert, hogyan működik. Még egyszer, csak azt kérdezném, hogy egyrészt milyen nemzetközi gazdasági diplomáciai lehetőségeink vannak a termékkör bővítésére, másrészt ugyanezen a területen milyen lehetőségeink vannak arra, hogy két év után meghosszabbítsuk, sőt akár majd a hibákat látva javítsunk ezen a törvénytervezeten.

Köszönöm a szót.

Forrás: parlament.hu