KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hajdanán, amikor az egészségügyi bizottság tagja voltam, akkor egy bizottsági ülésen az egyik kormánypárti képviselő azt vetette a szememre, hogy szakmai kérdésekből én politikát csinálok. Persze, erre mondhatnám azt rögtön, hogy nem én kezdtem, mert önök kezdték, amikor az előző kormányzat idején még népszavazást is kezdeményeztek úgymond egy szakmai kérdésről, de ez egy régebbi történet. Egyébként pedig a parlament az a hely, ahol politizálni lehet, meg még a szakbizottság is az, és politikát lehet csinálni ezekből a kérdésekből. Mint ahogyan önök is politikát csinálnak a törvényjavaslat egyes elemeiről, amiről a későbbiekben én is szólnék néhány szót.

Elsőként, ha megengedik, akkor a társadalmi egyeztetésről váltsunk néhány szót. Ismert, hogy mintegy 24 órája volt az érdekképviseleteknek arra, hogy megismerkedjenek ezzel a szabályozással, és kifejtsék ezzel kapcsolatban az álláspontjukat. Még egy megjegyzést, államtitkár úr, ha megengedi, szóval, nem tett jót a tárca presztízsének meg az egészségügy presztízsének, hogy ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztője az a Halász János volt, akit lassan már itt a parlamentben úgy ismerünk, mint az elmúlt 8 évet emlegető államtitkár, aki olyan mint Móricka, neki mindenről az előző 8 év jut eszébe, ez nem tett jót ennek az előterjesztésnek.

Ha lett volna megfelelő társadalmi egyeztetés, akkor nem történnének olyan anomáliák, nem kerülnének a törvényjavaslatba, amiről Gyenes Géza képviselő úr is beszélt, hogy például a teljes jogú nyugdíjasok is kikerülnek az ingyenes ellátásból, például a fogászati ellátás kapcsán. Nyilván a szakmai szervezetek megjegyezték volna, hogy hogy van ez, tisztelt előterjesztő, hogyha valaki teljes jogú nyugdíjas, akkor miért nem kaphat ingyenes ellátást, hogyha 62 éves korától fiatalabb.

De akkor mondok még egy egészen abszurd dolgot. Itt van előttünk egy egészségügyi salátatörvény, és benyújtotta a kormány az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló T/7035. számú javaslatot, ebben is van a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásról szóló módosítás, mintegy 2-3 oldalon keresztül, több paragrafusban. Aztán itt van egy másik adócsomag, amit szintén most nyújtott be a kormány, ez a T/7028-as, ebben is van a biztonságos és gazdaságos gyógyszerellátásra vonatkozó szabályozás. Most akkor ez hogy van, tisztelt államtitkár úr? Van egy megfontolt, meggondolt jogalkotás, törvényalkotás, és egyébként a jogalkotásról szóló törvény szabályai szerint nem is lehetne a Ház előtt egy időben olyan jogszabály, ami ugyanazt a jogszabályt három törvényben, egy időben módosítja. De logikusan nem is nagyon magyarázható egyébként, hogy mi szükség van arra, vagy lehet, hogy nem is tudnak róla, vagy lehet, hogy tudnak róla, ezzel értenek egyet, de majd biztosan elmondják, hogy önök hogy gondolták, vagy hogyan gondolkodnak erről a kérdéskörről.

Mondtam, hogy politikát csinálnak önök is a szakmából, mert hiszen ezt a törvényjavaslatot úgy harangozták be a közvéleménynek, hogy micsoda fantasztikus dolgot sikerült elérnie az egészségügyi kormányzatnak, béremelést hajtanak végre az egészségügyben. Ez rendjén való dolog lenne, csak az a baj, hogy elfeledkeznek reálisan bemutatni az egész elképzelést, és azokat, akiket érint a dolog, félrevezetik azzal a kommunikációval, amit nyilvánvalóan minden kormányzat a saját maga fényezésére megpróbál pozitívabban bemutatni, mint a realitás.

(18.30)

Elhangzott, Gyenes képviselő úr is, az én képviselőtársaim is elmondták a délelőtt folyamán, hogy a problémája a dolognak, tisztelt államtitkár úr, hogy ez a forrás, ez a pénz, ez a 30 milliárd forintnyi nagyságrendű forrás nincs benne a költségvetésben. Tehát, ha azt kérnénk számon, mint parlamenti képviselők, hogy tessék szíves lenni bemutatni azt a sort a költségvetésben, ahonnan majd ezt finanszírozni fogják, akkor nyilvánvalóan nem találjuk meg a költségvetésben ezt.

Ebből mi levonhatnánk azt a következtetés, hogy azt üzenjük az egészségügyi társadalomnak, hogy ne tessenek szíves lenni elkölteni előre ezt a pénzt, mert semmi garancia nincs arra, hogy időben meg fogják kapni, de majd államtitkár úr nyilvánvalóan be fogja bizonyítani, hogy mennyire nem állja meg a helyét a mi állításunk, de nemcsak mi mondtuk, más ellenzéki képviselők is említették.

Még egy megjegyzés a kormánypárti képviselőknek: nyilván nem haragszanak azért, hogy ők a törvényjavaslat erényeit sorolták, az ellenzék meg megpróbál rávilágítani azokra a hiányosságokra, amelyek a törvényjavaslatban mégiscsak megvannak. És az egyik legfontosabb kérdés mégiscsak a bérezés kérdése. Ahogy Ódor képviselő úr mondta, 80 ezer egészségügyben dolgozó kap valamilyen szintű béremelést. De ez, tisztelt képviselőtársaim, az egészségügyi dolgozók 50 százalékát sem éri el. Nagy-nagy fájdalom az, hogy nagyon súlyosan nehéz helyzetben lévő rétegek egyáltalán nem részesülnek semmilyen béremelésben, az alapellátásban dolgozó orvosok és az alapellátásban dolgozó egészségügyi dolgozók.

Tudott dolog, és ezt tudja nagyon jól államtitkár úr is, hogy az alapellátás egységei nem képesek finanszírozni normálisan a működésüket a normatív finanszírozásból, a kártyapénzből. Ráadásul még olyan külön teherrel is sújtották őket, ami egészen elképesztő és megmagyarázhatatlan. Utalok arra, hogy kötelezővé tették a kamarai tagságot - jó, úgy gondolták, hogy ezt kell megvalósítani, akkor rendben van. De hogy ezeknek az egészségügyi vállalkozásoknak, ezeknek a bt.-knek még a gazdasági kamarákba is be kell jelentkezniük, és a gazdasági kamaráknál is tagdíjat kell fizetni, ez mégiscsak abszurd és megmagyarázhatatlan. Még akkor is, ha ez nem egy túlzottan nagy teher, de az ő ellátásuk mellett az az 5 ezer forint, amit fizetniük kell, egészen megmagyarázhatatlan, hogy miért van rá szükség. Ez egy pitiáner dolognak tűnik, de mégiscsak azt üzeni, hogy az alapellátás ilyen értelemben - és nem is mondtak semmit arra vonatkozóan, hogy ha most ők nem is részesülnek ebben a béremelésben vagy finanszírozásnövelésben, mondjuk ezt, akkor mire számíthatnak a következő időszakban.

De hát nincsenek jobb helyzetben azok a felsőfokú végzettségű, nem orvos, de egészségügyi ellátásban dolgozó szakdolgozók, akik 0 és 3 év között semmilyen béremelést nem kapnak, 3 év fölött is esetleg egy-két ezer forintot. De én ismerek olyan egészségügyi dolgozót, akinek 25-30 éves gyakorlata van, és ő is 3 ezer, bruttó 3 ezer forint béremelésre számíthat. Ők nyilvánvalóan becsapottnak érzik magukat, tisztelt államtitkár úr, mert nem erre számítottak, és nem ebben gondolkodtak, hogy így fog a dolog működni. És még inkább csalódni fognak, és erről Gyenes képviselő úr is beszélt, hogy visszamenőleges hatályú a szabályozás, de ha valaki például táppénzen vagy valamilyen más okból éppen kiesett a munkából ez alatt az időszak alatt, ő azt fogja tapasztalni, hogy arányosan ennyivel kevesebb pénzt fog kapni. Számukra ez mégiscsak nagy csalódás lesz, meggyőződésem, hogy nem erre számítottak.

Mindenképpen szeretnék beszélni néhány gondolatot arról, hogy hogyan viszonyultak önök, és itt ülnek azok a képviselő urak, Puskás képviselő úr például, aki kígyót-békát kiabált az előző kormány úgynevezett korbácsrendeletéről, ami kutyafüle volt ehhez képest, amit önök most itt előírnak az orvosoknak szabályozásként, hogy például egy orvos, ha nem jogosultan írja fel a receptet, akkor a 150 százalékát kell kifizetnie egyébként az OEP-nek ebben az esetben. Ez sokkal súlyosabb fenyegetés, mint az egész korbácsrendelet, amit önök elátkoztak az előző ciklusban, ami sokkal enyhébb szabályozás volt e tekintetben.

Jó lenne, ha erről egyébként mondanának valamit, hogy mégis hogyan gondolják. Államtitkár úr megfelelőnek tartja-e például az egészségpénztár működését a tekintetben, hogy minden szabályozásváltozásról kellő időben és kellő módon tájékoztatja-e az orvosokat, az orvosi társadalmat, az alapellátásban dolgozókat például, hogy ők mindig időben értesülnek-e arról, hogy milyen szabályozásváltozások következtek be? Nekem van olyan információm róla, hogy 100 oldalas módosítást - amit az OEP előírt, amit fejből kellene tudnia az orvosnak, amikor működik - két nappal a hatálybalépés előtt kapták meg a háziorvosok például. Gyenes képviselő úr biztosan konkrét példát is tud mondani, mert ő benne van ebben a szakmában, ebben a kérdésben. De Puskás képviselő úr is. (Dr. Puskás Tivadar bólint.) Na, ugye. Na, most akkor egy ilyen helyzetben, ha nem tudott fölkészülni az a háziorvos a szabályok megfelelő alkalmazására, akkor hogyan fogja az OEP megbüntetni? Mert a büntetés egykettőre megszületik, és ebben semmiféle tolerancia nincs az OEP-nél.

Már a korábbi években is emlegettem azt a tényleg abszurd abszurditást, hogy az OEP a saját előírásainak a megismertetését, ha különböző tanfolyamokon teszi, ezért még ráadásul tanfolyami díjat is kér azoktól az alkalmazottaktól, akikkel tulajdonképpen szerződéses viszonyban van. Az OEP érdekében szolgálná az, hogy megfelelő tájékoztatást adjon, és ezért még ő hozzájárulást kér az orvosoktól. Ettől abszurdabb dolgot aztán már el sem tudok képzelni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenképpen önöknek, kormánypárti képviselőknek mondaniuk kell valamit arról, hogy azok az egészségügyi dolgozók, akik most kimaradtak ebből a bérfejlesztési intézkedéssorozatból, a következő időszakban mire számíthatnak, mire készüljenek. Mire készüljenek azok az orvosok, akik az államosított kórházak alkalmazottaiként külön drákói előírásokat kapnak ebben a jogszabályban, hogy milyen kirendelések történhetnek akkor, ha az ellátás valamilyen okból, valamilyen probléma folytán valahol veszélybe kerül? Ezzel kapcsolatban mégiscsak kellene nekik mondani valamit, hogy ezekre az intézkedésekre milyen megfontolásból és miért van szükség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvalóan számos olyan eleme van még a javaslatnak, amiről részletesebben kellene beszélni, amiről képviselőtársaim, az MSZP képviselői is, de akár Gyenes képviselő úr vagy a Jobbik képviselőcsoportja beszélt. Ezeket mindenképpen meg kell fontolniuk. Azt kérem, hogy a jövőben ne csináljanak ilyeneket, hogy három törvényjavaslat van egy időben benyújtva a Ház elé, és akkor majd a jövő héten is tárgyalunk ilyen jellegű egészségügyi szabályozási kérdéseket, aztán utána két hét múlva megint, aztán a fene tudja, és akkor a végén kiderül, hogy önök sem tudják követni a változásokat, nemhogy azok, akikre egyébként vonatkoznak ezek. Mert ha elfogadunk itt az Országgyűlésben jogszabályokat, és mi, képviselők nem tudjuk a folyamatokat követni, az egy dolog.

(18.40 )

De hát azoknak, akinek alkalmazniuk kell nap mint nap ezeket a törvényeket, vagy alkalmazkodniuk kell hozzájuk, ők hogyan készüljenek fel ezek alkalmazására? Ez mindenképpen elkerülendő, és ezen hiányosságok miatt nem tudjuk támogatni az indítványokat; természetesen függővé téve, hogy a módosító indítványokkal hogyan lehet a benyújtott törvényjavaslaton még javítani.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu