OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. A Kucsák képviselőtársam által elmondottakra szeretnék reagálni. Arról a tanműhelykérdésről, amit ő felvetett, a 7., 8., 9., 10., 11. számú ajánlási pontok szólnak, és a 11. tartalmazza azt a javaslatot, amit Pokorni elnök úr terjesztett elő, hogy a tanműhelyek létesítésére, közreműködésére a kormány egységes követelményeket állapítson meg.

Természetesen a bizottság támogatta ezt a javaslatot, de ebben, hogy is mondjam, csak a kompromisszumkészség vezetett, legalábbis engem, ugyanis azt gondolom, hogy egy sokkal nagyobb probléma van ezzel, mégpedig az, hogy - ahogyan már mondtam, és ezt még számtalanszor el fogom mondani, ha szót kapok - soha ne felejtsük el, hogy a négy év három évre csökken. Hiába voltak szakmai érveink, nem sikerült elérni azt, hogy akkor lehet jó szakképzést csinálni, ha négy év alatt képezzük ezeket a fiatalokat, nem pedig három év alatt. Én tudom és utánanéztem annak, hogy a megelőző rendszerben is a kilencedik évfolyamon voltak alapozó gyakorlati képzések, de nem voltak szakirányú gyakorlati képzések. Én eleve azt tartom rossznak, hogy egy 14 éves gyereknek, aki éppen elkezdi a szakmunkásképzést, és nem rendelkezik még sem elméleti, sem pedig gyakorlati tudással, már mindenfajta szintvizsga nélkül lehetőséget ad a szakképzést módosító javaslat arra, hogy tanulószerződést kössön, és kimenjen a tanműhelyeken kívülre. Ezen kellene elgondolkodnunk, hogy kiváltja-e a Pokorni-féle módosító javaslat azt, hogy kilencedikes kisgyerekeket teszünk ki tulajdonképpen a munka világába.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu