TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 3. és 5. pontjához szeretnék hozzászólni. A tavaly ősszel módosított szerencsejáték-törvény megteremtette a lehetőségét a helyhez kötött szerveralapú pénznyerő automaták és a nem helyhez kötött szerveralapú pénznyerő rendszerek üzemeltetésére. Ezzel egyidejűleg drasztikusan megemelték a játékadót 500 ezer forintra, illetve az elektronikus kaszinók esetében 700 ezer forintra.

A várt nagyarányú adóbevétel elmaradt, hiszen a korábbi 22 ezer nyerőgépből mára mintegy 4 ezer maradt már csak a piacon. Míg 2011. évben a játékadó-bevétel 51 milliárd forint volt, a kormányzat 2012-re, erre az évre 78,4 milliárd forintot tervezett be. A tavalyi játékadó-bevétel mintegy fele származott a pénznyerő automaták üzemeltetéséből, ez körülbelül 39 milliárd forint volt. Amennyiben ilyen ütemben csökken a nyerőgépek száma, akkor ez a tervezett adóbevétel nem tartható, jelentős adóbevétel-kieséssel kell majd számolni.

A szaktárca az úgynevezett szerveralapú szerencsejáték-piactól várta a stabil adóbevételt a második félévre, amelynek a feltételeit azonban a mai napig nem teremtették meg. Az új üzemeltetési modell lényege egy olyan központi, védett szerver üzemeltetése, amelyen az adóhatóság valós időben követheti a forgalmat és a bevételt, amelynek alapján kivetheti majd a tiszta játékbevételre a 33 százalékos adót az ágazatspecifikus díjak mellett, valamint a vállalkozásokat érintő adó- és járulékterhek mellett.

Ha minden pénznyerő automata az adóhatósághoz bekötött központi szerveren keresztül üzemelne, átlátható viszonyokat teremtene, és létrehozná az állam, a játékosok és az üzemeltetők számára egyaránt biztonságos szerencsejáték-piaci működés új alapjait. Ehhez azonban a tavaly ősszel elfogadott törvénymódosítás óta hiányzik az üzemeltetéshez szükséges végrehajtási rendelet. Ez bizonytalanságot okoz a piaci szereplők között, hiszen hónapok óta arra várnak, hogy kiderüljön, milyen feltételek között tudnak majd dolgozni, illetve olyan feltételekkel megéri-e egyáltalán nekik az üzemeltetés. A végrehajtási rendelet kihirdetésének csúszása a költségvetésnek akár 1,5-2 milliárd forint adóbevétel-kiesést eredményezhet havonta.

Jelen törvénymódosítás a rendszerek vizsgálatára és auditálására jogosult szervezetek számára szükséges szempontrendszereket pontosítja.

Kérdésként felmerül, hogy az auditáló szervezetekre vonatkozó szabályok nem eredményezhetik-e azt, hogy egy vagy néhány szervezet részére monopolhelyzet áll elő, és a monopolhelyzetből fakadóan ez nem vezet-e jelentős költségnövekedéshez. Ezért adtunk be módosító indítványokat. Az egyik módosító indítványunk azt fogalmazza meg, miszerint indokolatlannak tartjuk azt, hogy az auditáló szervezetek esetében akkor tekinthető szaktudással rendelkezőnek egy auditáló szervezet, ha legalább egy éve akkreditációval rendelkezik. Ez azt jelenti ebben a megfogalmazásban, hogy ha valaki megszerzett egy akkreditációt, egy évet várnia kell arra, hogy ő ezen a területen auditálni tudjon, ezt indokolatlannak tartjuk, ezért ezt a "legalább egy év" kitételt szeretnénk ebből elhagyni, ezt kérjük.

A másik ilyen módosításunk arról szólt, hogy ne lehessen megteremteni annak a lehetőségét, hogy ne tudjanak piacra lépni azok a szerencsejáték-üzemeltetők, akik nem rendelkeznek legalább ezer helyhez kötött szerveralapú pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó csatlakozási szerződéssel. Ha ez a feltétel benne marad a törvényben, ez jelentősen megnehezíti a piacra lépést, azoknak az üzemeltetőknek a lehetőségét, akik ennek a piacra lépésnek az időpontjában nem tudnak biztosítani ezer helyhez kötött szerveralapú pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó lehetőséget.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu