GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Államtitkár úrtól kérdezném meg, hogy van-e valami célprémium-feltétel a minisztériumban, hogy adott határidőre ki tud több új adónemet kitalálni. Mert ebben azért zseniálisak. Nem hiszem, hogy ezt egy ember találja ki magától, erre biztos, hogy van valami ösztönzőrendszer, de inkább azon kellene gondolkodni, hogy normális gazdaságpolitikát kellene kitalálni, és akkor talán nem kellene ennyire elaprózni az állami bevételeket. Elég lenne valószínűleg az egykulcsos személyi jövedelemadó átírása többkulcsossá, és akkor nem kellene itt újabb és újabb lakossági vagy vállalkozói sarcokkal előállni.

Ezt csak azért mondom, mert amikor kormányra kerültek, akkor azt mondták, hogy eltörölnek minden kisadónemet. Ez úgy kezdődött, hogy mondjuk, például a vízközmű-hozzájárulást eltörölték, egy évig költségvetési forrásból biztosították a vízi társulatoknak a pénzt, aztán idénre meg erről elfeledkeztek, úgyhogy most éppen fölszámolás alatt van ez a rendszer. És miután vissza fogják adni ezt a hatáskört a jegyzőknek, onnantól kezdve újra a mezőgazdasági termelők fogják ezt a díjat sokkal magasabb összegben megfizetni. Tehát vannak ilyen zseniális ötleteik, csak nem tudom, ennek hol lesz a vége.

A másik: bevezettek ilyet, hogy chipsadó, amit mindenre fognak majd fizetni vagy sok mindenre fognak, csak chipsre pont nem, mert olyan feltételei vannak, amit egy normális gyártó rögtön át tud írni, úgyhogy ebből nem lesz orvosi béremelésre pénz, ezt már most mondom, mert érdemben ebből semmi bevétel nem lesz, csak egy adminisztrációs kötelezettség lesz a vége.

Van olyan, hogy élelmiszerlánc-felügyeleti díj. Ez mind kisadó, csak azért sorolom őket, mert értsék már meg az emberek, meg értse már meg talán a kormánypárti oldal is, hogy nem lehet ennyiféle adónemet kitalálni, mert egy embert egy-egy vállalkozásnál csak azért kell foglalkoztatni, hogy mindennap elolvassa, hogy éppen milyen új adónem jön be. Persze, így is lehet munkahelyet teremteni nyilván, de azért ennél jobb ötleteim is lennének.

Erre a felügyeleti díjra visszatérve, menet közben az is kiderült... - mert mi volt a mondás? Ez az élelmiszerlánc-felügyeleti díj arról fog szólni, hogy majd a másodlagos élelmiszer-ellenőrzéseket meg magának a rendszernek a fenntartását működtetik belőle. És mi történt? Egyszerűen lenyúlta a kormányhivatal. Innentől kezdve amire szánták meg amire meggyártották az ideológiát, abból semmi nem lett, mert a nagy kalapba szépen bement, mert nem volt megcímkézve természetesen, ahogy ez sem lesz nyilván, ez a tranzakciós illeték sem, hogy akkor ebből valami gazdaságélénkítést vagy bármit csináljanak. Nem, az egyszerűen belement a nagy kalapba, a nagy kalapban meg szépen el fog folyni, és lehet belőle majd ilyen konzultációs kérdőíveket gyártani még szokványban, mondjuk, havonta. Azt gondolom, hogy ezt a mutatványt lassan be kellene fejezni.

Ugyanilyen a katasztrófavédelmi díj. Azt mondta egy vállalkozásnak a katasztrófavédelem, ha nem fizetik be, akkor majd nem mennek ki eloltani a tüzet. Hát azért ez elég elképesztő, meg kell mondjam. Ugyanis azért általában nagyon sok pénzt befizetünk, befizetnek a magánemberek is meg a vállalatok is, hogy ilyen rendszereket fönntartsanak, és akkor milyen fenyegetettség az, hogy majd nem oltják el a vállalati tüzeket, ha valaki esetleg nem fizeti be az egyébként teljesen értelmetlen és ugyanúgy a nagy kalapba befolyó, tehát nem a tűzoltóságot fejlesztő díjat, amit még az elején úgy találtak ki, hogy még a műtrágyatárolás után is fizetni kell. Ennél zseniálisabb ötletet már régen láttam, de nyilván ez is egy pénzbevételi lehetőség.

(10.30)

Sőt, nem tudom, azt tudja-e, államtitkár úr, hogy például most minden egyes mezőgazdasági vállalkozónak - kistermelő, nagytermelő, teljesen mindegy - le kell vizsgáznia közúti árufuvarozásból, nem tudom, erről hallott-e, ez egy 300 ezer forintos tanfolyam, ugyanis nem fogadják el a, mondjuk, negyvenéves mezőgazdasági vontatói jogosítványt, aminek természetesen része mindenféle egyéb fuvarozási tevékenység, hanem most kitalálták, hogy akkor ezen az ágon is lehet a saját hivataluknak egy kis pénzt szerezni. Ráadásul erről akkor értesülnek, mikor megbüntetik őket, hogy nincs nekik ilyen. Azért erre egy kicsit nagyobb figyelem kellene.

Tehát én úgy gondolom, hogy ezek azok az ügyek, amiket nagyon-nagyon egyszerűen és nagyon könnyen le lehetne rendezni, milyen ilyen, csak az adminisztrációt növelő és érdemi bevételt nem hozó illetéket - nyilván illeték... Nem akarom képviselőtársamat ismételni, ennek semmi köze az illetékhez, de lehet egy ilyen nevet adni, hogy most már ne adónak hívják, hogy akkor ne mondhassuk azt, hogy megint egy új adónem. De amiket eddig fölsoroltam, az mind egy új adónem, mindegy, hogy díjnak, illetéknek vagy bárminek nevezik, és ez mind csak arra jó, hogy lyukakat tömködjenek be, azokat a lyukakat egyébként, amiket pontosan az elhibázott gazdaságpolitikával és az egykulcsos adórendszerrel ütöttek.

Talán vissza kellene térni a józan gondolkodás pályájára, és belátni, hogy az a fajta forradalmi hevület, amivel elkezdték ezt az adópolitikát, nem vezet sehova, és óriási problémákat okozott minden szektornak, az agráriumnak, az építőiparnak, mindenkinek, ráadásul ön is tudja, a mezőgazdaságban nem lehet például bérkompenzációt sem adni, mert a de minimis szabályok miatt ez szinte kizárt. Úgyhogy egyelőre csak újabb és újabb sarcokról hallunk, és más egyébről nem nagyon.

Én azt kérném, hogy gondolják már át, és felejtsék el ezeket az ilyen adminisztrációnövelő, nagyon apró és nagyon széles körű társadalmi rétegeket terhelő bevételeket, aztán térjünk vissza egy normális, progresszív adózáshoz, ami ezeket a gondokat mindet megoldaná ezek nélkül az új adók nélkül is.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Tóth Csaba tapsol.)

Forrás: parlament.hu