Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Türelemmel kivártam volna a felszólalás lehetőségét. Az ajánlás 4., 7., 8., 9., 10. és talán a 15. pontjához kívánnék hozzátenni pár gondolatot, amennyiben az időm megengedi.

Tökéletesen látható az, hogy ez az amúgy menthetetlen javaslat is még javítható, vagy az általa okozott károk csökkenthetők lennének azzal a módszerrel, ha a Kiss Sándor képviselőtársam által felvetett összeghatárt bevezetnénk a rendszerbe, a tekintetben, hogy legalább a legnagyobb bajban lévő és a legnagyobb szükséget szenvedő rétegeket ne terheljék a továbbiakban olyan adóval... Nevezhetjük illetéknek, valószínűleg azért nevezték el ezt, hogy az Európai Unióval ne kelljen adóügyi egyeztetéseket folytatni; én adónak nevezem, a köznyelvben ez így szerepel. Tehát látható az, hogyha csak egy 50 ezer forintos összeghatár, vagy egy még alacsonyabb bekerülne, már a legnehezebb helyzetben lévő rétegeket mentesíthetnénk nagyon sok tehertétel alól.

Engem leginkább az zavar, hogy még az önök alá dolgozó gazdasági szakértők is a jelek szerint látszólag efelé tettek gondolatokat, gondolatkísérleteket, lépéseket, hiszen a pénzcentrum.hu és több más portál, hírforrás szerint is a Széll Kálmán-terv 2.0 munkaanyagában a banki tranzakciós adó esetében még szerepelt egy 30 ezer forintos értékhatár. Pontosan idézem: "A 2013. évi költségvetési hiánycél eléréséhez" - ez az önök indoklása - "elégséges 130 milliárd forint bevétel ebből az adónemből, amelyet 0,1 százalékos adómértékkel és 30 ezer forintos értékhatár mellett látunk elérhetőnek." Ezt mondták a munkaanyagban elvileg az önök szakértői. Tehát látható, hogy volt szó egy ilyen összeghatár bevezetéséről, valamilyen okból kifolyólag ez aztán elmaradt.

És hogy miért veszélyes az, hogy elmaradt? Nemcsak azért, mert még jobban terhelik a legszegényebbeket, a legnehezebb sorban élő magyarokat, akikre egyébként az áthárítások is nagyon keményen hatnak, hiszen ha nem közvetlenül fizetik meg ezeket, akkor megfizetik a szegények adója, mondjuk, a 27 százalékos áfa által; akkor megfizetik a magasabb üzemanyagköltségek vagy az ebbe beépített adók átterhelése és kivetülése által. Tehát látható az, hogy többszörös elvonással súlyozzák ezen nagyon szegény embereket.

De van még egy nagyon-nagyon problémás terület ezzel kapcsolatban, ez pedig a hitelintézeti törvénynek egy idevágó része, ami, úgy vélem, és attól tartok, hogy sajnálatos módon a döntéshozók figyelmét elkerülte. Hiszen ezáltal is kimondható, hogy a bankok ezáltal szinte szabadon változtathatják meg a már meglévő számlaszerződések esetében is a feltételek egy részét. Ismeretes ugyanis egy törvény, a hitelintézeti törvényről van szó, amely az infláció mértékénél nagyobb változást nem enged meg, de ez nem vonatkozik az utalásokra és a rendszeresként feltüntetett költségekre sem, az eddig ingyenes tranzakciók esetében. Tehát látható, hogy elfelejtették azt a törvénymódosítást meglépni, ami kizárná azt, hogy az infláció fölötti mértékben kerüljön sor olyasfajta áthárításokra, amelyek egyértelműen megint a legnehezebb helyzetben lévő rétegeken csapódnának le.

Tehát amikor amellett érvelünk, hogy ezen törvényjavaslattal kezdjenek valamit, ami itt előttünk van, fogadják be azon módosító indítványainkat, amelyek gyakorlatilag kiveszik ebből a rendszerből a terheléseknek legalább egy részét, akkor gondolkodjanak el azon is, hogy ezen legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportokat nemcsak egy egyszeri terhelés éri ezen tranzakciós illeték vagy adó által, hanem bizony az áthárítások is sokkal erősebben csapódnak le rajtuk, mint azokon, akik mondjuk, 30 milliárdos utalásokat foganatosítanak, és ezáltal számukra gyakorlatilag elhanyagolható lenne, mondjuk, egy 3 vagy 30 ezer forintos díjtétel egy ilyen esetben.

Tehát látható az is, hogy lenne mit tenni. Az áthárítások megakadályozása, lassítása, felmérése és monitorozása nélkül lehetetlen eredményt elérni ezen a területen. Addig Márton Attila képviselő úr szavai sem állják meg a helyüket, aki azt mondta, hogy itt bizony a pénzintézetek fognak fizetni. A helyzet az, hogy bár a pénzintézeteknek technikai nehézségeket okoz ez az előterjesztés, a számlát megint csak a vásárlók, a polgárok, az ügyfelek, a hitelesek fogják megfizetni.

És még súlyosabb ez olyan időkben, amikor a devizahitelesek helyzete sincsen még mindig rendezve, hiszen még mindig százezres nagyságrendű azok száma, akiket az ingatlan elvesztésének veszélye fenyeget, akik képtelenek törleszteni. Végső gazdaságpolitikai következtetésként és kitekintésként pedig azt kell hogy lássuk, hogy Magyarország egy olyan gazdasági spirálba került, többek között a tranzakciós illeték és adó, a biztosítási adó és társai által, amelyek szinte kizárják a gazdasági növekedést, hiszen egyre összébb húzzák a nadrágszíjat, pedig azt is látnunk kell, hogy a gazdaság felpörgetése nélkül nem megy. Hogyha a magyar polgárok törlesztenek, ahelyett, hogy vásárolnának Magyarországon, mondjuk, kis- és középvállalkozók termékeit vagy akár a vegyesboltban bármi mást, akkor Magyarországon képtelenség gazdasági növekedést felmutatni. Ez csak az elkényeztetett multinacionális cégekre és csak megszorításokra építve elképzelhetetlen.

És azt is látni kell, hogy el fog érkezni nagyon rövidesen az az adózási küszöb, amikor a különböző adófajtákkal további elvonásokat már nem lehet foganatosítani, hiszen nincsen miből. Tehát én azt kérném a kormányzat képviselőitől, hogy gondolkozzanak azon, milyen úton-módon képzelték el a gazdaság felpörgetését. Minket marhára nem érdekel az, hogy a GDP-ben kimutatott mutatószámok tekintetében egyes multinacionális intézmények mennyivel járnak jobban vagy rosszabbul. Minket az érdekel, amiről egyébként ez az előterjesztés szól, hogy az átlagos magyar állampolgár zsebét a lehető legkevesebb terhelés érje, és a közteherviselésbe a lehető legmélyebb fokon vonjuk be azokat az intézményeket, amelyek Magyarországról gyakorlatilag kiszippantják a tőkét, kiszippantják a hasznot, és nem Magyarország érdekében dolgoznak itt, hanem gyarmatként tekintenek hazánkra.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu