SCHMIDT CSABA, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A fenntartható fejlődés bizottsága is megtárgyalta a törvényjavaslatot, és egyetértés, konszenzus mutatkozott abban, hogy szükség volt a víziközmű-törvény megalkotására, arra a törvényre, amelyet a szakma, a működtető szervezetek és az önkormányzatok is vártak, hiszen az elmúlt évtizedben szabályozatlan volt ez a terület, számos olyan működésre adott lehetőséget, ami nem szolgálta az állampolgárok érdekeit, nem szolgálta az ivóvízellátás biztonságának a megoldását. Ezért a víziközmű-törvény megalkotására szükség volt.

Egyetértés mutatkozott abban is a bizottságban, hogy szükség van arra, hogy egy erőteljes hatósági felügyelet legyen a víziközmű-szolgáltatók felett, hiszen ez is hiányzott az elmúlt évtizedekben, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy anomáliák keletkeztek a rendszer működésében. Ezeknek a szabályozásoknak a szükségességével a bizottság teljes mértékben egyetértett.

Sajnos, teljes mértékű konszenzus nem alakult ki abban, hogy a korábbi törvénymódosításban felvázolt célokat - hogy nemzeti kézben legyen a víziközmű-vagyon - meg tudjuk valósítani, hanem döntő többségi álláspont alakult ki a bizottságban, amely támogatta azt a mostani törvényjavaslati módosítást, amelynek keretében az ágazat integrációját úgy valósítjuk meg, ami segíti azt, hogy az önkormányzatok nagyobb szabadságot kapjanak abban, hogy egy, a mai rendszert jobban figyelembe vevő, egy hosszabb átmenetet biztosító átalakulás tudjon kialakulni, amelyben az önkormányzatok lehetőséget kapnak a saját tulajdonukban lévő cégek holdingba szervezésére, a közös összefogásra, a vízgyűjtő területekhez kapcsolódó olyan integráció megvalósítására, ami az optimális üzemméretet tudja figyelembe venni, és ami lehetőséget biztosít arra, hogy ez az integráció a hatékonyságot nagyban tudja növelni, és az ellátás színvonalát tudja emelni, hiszen ez mindenképpen a törvényjavaslat célja.

Egyetértett a bizottság többsége abban is, hogy szükség van az illetéktörvény módosítására, hiszen ha az integráció megvalósul, és az illetéktörvény változatlan marad, akkor indokolatlan forráskivonást valósít meg a rendszerből, hiszen amennyiben az illetékmentesség itt megállapításra kerül, akkor az integrációt nem kíséri forráskivonás a rendszerből, hiszen az a célunk, hogy az itt lévő forrásokat benn tartsuk, a víziközmű-vagyonra visszaforgassuk, és az ellátásbiztonságot növelni tudjuk.

(18.40)

Én azt gondolom, hogy ezeket a célokat szolgálja ez a törvényjavaslat, amelyet a fenntartható fejlődés bizottsága támogatott. Azt gondolom, hogy itt főként azokat a példákat látva, amelyeket mind a regionális vízművek, mind pedig az önkormányzati vízművek is példaként tudtak elénk állítani olyan működésre, amely, azt gondolom, példaértékű - nyilván voltak olyan rossz példák, amelyek miatt szükséges az integráció, és szükséges ez a szabályozási környezetváltozás -, amely minden területen, főleg ilyen fontos, kiemelt területen szükséges, hogy az állam ott álljon, és ellenőrizze a feladat ellátását, ezért támogatta a fenntartható fejlődés bizottsága a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu