FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az elmúlt hetekben újabb és újabb viták alakultak ki a ma pontosan 144 éve született Horthy Miklós személyéről és politikai munkásságának megítéléséről.

Szomorúan tapasztaljuk, hogy egyesek még mindig a már többször megcáfolt hazugságokat veszik elő, újból és újból valótlanságokat állítanak a két világháború közötti időszak kiemelkedő államférfijáról. A Jobbik már évek óta számtalanszor kifejezte elismerését és ezután is meg fogja tenni a kormányzó irányába, és örömmel tapasztaljuk, hogy talán ettől nem függetlenül, a társadalomban is érlelődik, a szocializmus és az elmúlt 22 év balliberális bértollnokainak hazugságai ellenében is egy valós Horthy-kép. Ennek jelei az ország különböző településein felállított szobrok, átnevezett közterek, utcák.

Szeretném leszögezni, hogy mi, Horthy Miklós tisztelői sem mondjuk azt, hogy a kormányzó szent életű ember lett volna. Mint mindenkinek, így neki is voltak emberi gyengeségei, sőt a nehéz nemzetközi helyzetben akár hibás döntései is. De mégis, miért is tekint sok, nemzetben gondolkodó ember példaképként Horthy Miklósra?

Horthy Miklós a jelenlegihez hasonló társadalmi és morális válságba süllyedt ország élére állt 1920-ban. A szélsőségesen liberális, majd szélsőbaloldali erők puccsszerű hatalomátvételét megszenvedő vörösterrorral és idegen hadseregek megszállásával sújtott, a trianoni diktátum által megcsonkított Magyarországot az ő vezetésével sikerült talpra állítani.

A kormányzói tisztség létrehozásával a jelenlegi alaptörvényben is alapvető legitimizációs forrásként megjelölt történelmi alkotmányosságot állították helyre a kor kihívásainak megfelelő formában. Az így megteremtett közjogi keretek szilárd alapul szolgáltak a magyarság gazdasági és erkölcsi megerősödéséhez.

Horthy hatalomra jutását követően a különböző társadalmi osztályokkal való megegyezést kereste, sajnálatos, hogy ma ezzel ellentétben például az Orbán-kormány szűk két éve alatt példátlan arroganciával és érzéketlenséggel sikerült mindenkivel összerúgni a port, akire szükség lehet az ország építésében; így például a fiatalokkal, az orvosokkal, a rendvédelmi dolgozókkal, és sajnos még lehetne sorolni a különböző társadalmi csoportokat.

A Horthy Miklós nevéhez fűződő negyed évszázad stabilitása, a nemzet kulturális és morális emelkedését szolgáló oktatáspolitikája, valamint a minden körülmények közt a magyar érdekek mentén formálódó külpolitikája a mai napig mintául szolgálhat minden, népe sorsáért felelősséget vállaló politikai erő számára.

A Horthy-korszak abból a szempontból is példaértékű, hogy Horthy államférfiakat, például Bethlen Istvánt, Gömbös Gyulát, Teleki Pált állította az ország kormányrúdjához, ellentétben például az elmúlt 22 évvel, amikor is sokszor a hazájukat eláruló, saját érdekeiket néző politikusok árusították ki az országunkat, s vitték rég nem látott válságba.

(0.30)

Horthy Miklós sikeresen tartotta távol az országot az Európa-szerte teret hódító diktatórikus megoldásoktól, az ország 1944-ig az alkotmányosság talaján maradt. A Trianonban elszakított területek békés visszaszerzéséről soha nem mondott le, a békediktátum revízióját háborús konfliktus nélkül érte el. Ilyen mértékű békés területgyarapodásra a magyar történelemben sem korábban, sem azóta nem volt példa.

Horthy Miklós nemcsak politikusként, de emberként is példát mutatott tisztességből, helytállásból és önfeláldozásból. A mai napig az utolsó igazi magyar államférfiként tekinthetünk rá. Életpályájának, a tetteit vezérlő eszméknek és az általa fémjelzett korszaknak hiteles megismerése a nemzet erkölcsi és szellemi megújulásának elengedhetetlen feltétele.

Fontosnak tartom elmondani, hogy a Jobbik nem múltba révedésként tekint Horthy Miklós személyére, mint azt egyesek próbálják beállítani. Mi mindig is fontosnak tartottuk azt, hogy meglegyenek azok a múltbeli támpontok: események, személyek, amik segítenek egy szilárd értékrendi alaphoz juttatni a mai embereket. Ezért tekintünk példaként például Wass Albertre vagy Nyírő Józsefre, az ő munkásságukra és az azokból áradó értékekre, vagy például a Rongyos Gárda önfeláldozó katonáira, '56 forradalmáraira, köztük például a Jobbik alelnökére, Murányi Leventére vagy a Jobbik zászlóbontásán jelen lévő Pongrátz Gergelyre.

Az itt kiragadott néhány név és esemény is beletartozik abba az ideológiai alapba, amin alapszik a Jobbik értékrendje, és büszkén valljuk, hogy ebbe Horthy hazaszeretete, tisztessége és hazája felvirágoztatásáért tett lépései is beletartoznak, ami nemcsak nekünk, jobbikosoknak, hanem bármely magyar embernek példa lehet.

Azért, hogy Horthy Miklós végre megkapja a méltó megbecsülést történelmi nagyjaink sorában, hogy érdemeit a társadalom végre tisztán lássa, a Jobbik múlt héten benyújtott határozati javaslatával azt kezdeményezzük, hogy 2013 legyen Horthy-emlékév. Bízunk benne, hogy ez elfogadásra kerül, és így a jövő év eseményei - amely év Horthy újratemetésének 20. évfordulója - hozzájárulnak ahhoz, hogy a társadalom végre helyén kezelje a kormányzónkat, aki becsületes magyar keresztény emberként két és fél évtizedig szolgálta a nemzet egységét, példát mutatva ezzel sokunknak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu