NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az kétségtelen tény, hogy ez a költségvetés az önkormányzatok vonatkozásában nagyon sok változást tartalmaz, és az is kétségtelen tény, hogy talán a rendszerváltás óta az egyik legnagyobb típusú változás, amely nemcsak a finanszírozását érinti az önkormányzatoknak, hanem működést, működési rendszerét is. Ilyen tekintetben, azt gondolom, hogy szükséges és kell beszélni arról, hogy az önkormányzatokat hogyan fogja érinteni ez a költségvetési törvény, és azon belül is fontos az, hogy beszéljünk azokról a szakterületekről, amelyek a költségvetésben foglalt törvénykezési metódusok miatt előrelépnek az ország vonatkozásában.

Az egyik ilyen probléma, amit mindenképpen kezelni kellett volna már sokkal korábban az országnak, az a köznevelés kérdése. Itt nagyon sokat beszéltünk már erről a kérdéskörről. Azt gondolom, a pedagógusok vonatkozásában mindenképpen egy nagyon nagy vállalás az, hogy nemcsak az óvodapedagógusoknál, hanem az iskolában dolgozó pedagógusoknál is a kormány bevállalta az életpályamodell elindítását. Ez egy bátor vállalás, és azt gondolom, nemcsak anyagiakban fognak jól járni a pedagógusok, hanem az az életpályamodell, amit bevállalt a kormányzat, a szaktárca, mindenképpen abba az irányba mutat, hogy a pedagógusok szakmailag is jobban meg lesznek becsülve, és talán ilyen tekintetben mindenképpen a hazai közoktatás ezzel a lépéssel nyerni fog.

Nyerni fognak a pedagógusok azért, mert egy sokkal stabilabb rendszerben fogják megkapni a fizetésüket. Nyerni fognak az önkormányzatok, hiszen az elmúlt 9-10 évben gyakorlatilag mindennapi problémát jelentett az önkormányzatoknak az, hogy előteremtsék azokat az összegeket, amelyekkel finanszírozták oktatási intézményeiket. Talán emlékeznek arra, hogy két nagy csapás érte ilyen oldalról - és ezt pénzügyi csapásként élték meg az önkormányzatok - az oktatási intézmények finanszírozását. Az egyik az a szocialista kormányhoz kapcsolható béremelés, aminek a fedezetét nem teremtették meg. Ez gyakorlatilag azt eredményezte, hogy jelentős mértékben ki kellett egészíteni az oktatási intézmények finanszírozását az önkormányzatoknak. A másik ilyen döntés pedig az volt, amikor a szocialista kormányzat mintegy 120 milliárd forintot kivont ebből a rendszerből.

Ezeken igyekszik segíteni az a rendszer, ami most 2013-tól életbe lép. Én nagyon remélem azt, hogy ennek pozitív hatásait is meg fogják érezni mind az önkormányzatok, mind pedig a pedagógusok, hogy az a bizonytalanság, ami az önkormányzatoknál nagyon sok esetben az intézményüzemeltetés vonatkozásában fennáll, már nem fog fennállni. Nem maradnak feladat nélkül e tekintetben az önkormányzatok, hiszen fenn kell majd tartaniuk azokat az épületeket, azokat az iskolarendszereket, amiket az elmúlt időszakban megteremtettek, és ami még talán ennél is fontosabb, kapnak egy nagy könnyebbséget, méghozzá az óvodai ellátás területén, hiszen gyakorlatilag itt a béreket a kormányzat, illetve az állami költségvetés fogja finanszírozni, és ezenfelül az üzemeltetési kiadásokhoz is jelentősen hozzá fognak járulni. Ha megnézik képviselőtársaim az önkormányzati fejezetet, akkor 17 milliárd forintot találnak ezen a fejezetcímen.

Ami még e tekintetben fontos, és érinti az önkormányzatokat, az a kulturális rendszert, a finanszírozást, illetve a fenntartást fogja érinteni. Itt két dolgot kell, azt gondolom, szóba hozni. Az egyik a kulturális feladatok ellátása, gondolok itt a múzeumokra vagy például a megyei könyvtárak fenntartására. Pécs városa igen szerencsés helyzetben lévő város e tekintetben, hiszen azt kell mondjam, hogy nagyon sok múzeumunk van. Több mint tíz olyan múzeum van, ami a kormány döntése szerint a városhoz fog kerülni, és ezenfelül pedig a mostani tudásközpontban lévő megyei könyvtár is hozzánk fog kerülni fenntartói szempontból.

Az is nagyon fontos, hogy a szakmai döntések vonatkozásában az illetékes minisztérium meg fogja kapni azt a lehetőséget, hogy a 17,6 milliárd forintos keretet majd szakmai szempontok szerint felossza. Ebben az összegben benne szerepel az az 5,5 milliárd forint, ami az idei évben erre a célra már a 2012-es költségvetésben rendelkezésre áll.

Fontos szempont az is, hogy a színházak vonatkozásában 11,8 milliárd forint van beállítva erre a célra, amit szintén szakmai szervezetek bevonásával fog majd fölosztani az illetékes minisztérium. Úgyhogy remélem, ilyen tekintetben azok az egyenlőtlenségek, amelyek jelen pillanat a színház-finanszírozás vonatkozásában fennállnak, meg fognak szűnni.

Ezek mindenképpen jelentős elmozdulások a tekintetben, hogy 2012-höz képest hogyan és mi módon finanszírozták az önkormányzatokat, és nyilvánvalóan az a strukturális átalakítás is fogja őket érinteni, amiről már korábban döntött a parlament, és a közeljövőben is dönteni fog.

(11.10)

Nem tudok elmenni a mai felszólalók mellett úgy, hogy ne mondjak egy-két konkrét adatot, és itt főleg a jövőképről, illetve a kormány és a parlament jövőképéről szeretnék kicsit beszélni. Azt gondolom, nagyon sokszor a mai vita során felmerült az, hogyan és mi módon gondolkodunk az ifjúság helyzetéről, hogyan és mi módon gondolkodunk a fiatal munkavállalók helyzetéről, hogyan és mi módon gondolkodunk, mondjuk, az egyetemisták, illetve a gyereket vállalók helyzetéről.

Pécs városában azt látom, hogy most egy teljesen más típusú Európában élünk, mint mondjuk, húsz évvel ezelőtt. Nálunk a városban két-két és fél ezer külföldi egyetemista él gyakorlatilag életvitelszerűen akkor, amikor a pécsi egyetemekre jár, és azt látom, hogy Európában az egy teljesen bevett gyakorlat, hogy a fiatalok külföldre mennek vagy időszakosan dolgozni, vagy tanulni. Úgyhogy ilyen tekintetben ezt direkt pozitív dolognak tartom, hogy például nálunk külföldi diákok is tudják színesíteni azt az oktatási palettát, ami az egyetemen megjelenik, és ha megnézzük Budapest városát is, több mint tízezer ilyen diák van a fővárosunkban is. Tehát azt gondolom, ilyen tekintetben Európa igenis pozitív példát és lehetőséget ad mindenkinek, aki e tekintetben tanulni szeretne.

De talán, ami a legfontosabb, nagyon sokszor vitázunk arról, hogy érdemes volt-e a gyermekkedvezményeket az adórendszerbe bevezetni. Én minden egyes ilyen felszólalás alkalmával el fogom mondani ezeket a statisztikákat, mert azt gondolom, ezek a statisztikák önmagukért beszélnek: 2011-ben több mint 800 ezer fő tudta ezeket a kedvezményeket igénybe venni, 2012-ben már 810 ezren. A tavalyi évben 160 milliárd forintot hagytunk ott a családoknál, az idei évben négy hónap alatt több mint 50 milliárd forintot. Talán ami ilyen tekintetben nagyon érdekes statisztika - és kérem, hogy ezt mondják el minden egyes alkalommal, és ezt az ellenzéki képviselőktől is kérem -, hogy az egygyermekes családoknál a reálkereset 6,4 százalékkal tudott nőni az elmúlt időszakban, a kétgyermekeseknél 12 százalékkal, a három vagy több gyermeket nevelőknél pedig 13-19 százalékkal. Hölgyeim, uraim, ezek a tények, és azt gondolom, ezek alapvetően bizonyítják azt, hogy igenis a kormányzat és a fideszes, KDNP-s parlamenti többség szívén hordozza a családok helyzetét, és nagyon remélem, hogy e tekintetben ez az adórendszer meghozza majd a várva várt eredményeket. Hiszen már az előzetes statisztikai adatok is azt mutatják, hogy ilyen tekintetben a családok gondolkodásmódja megváltozott.

Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy 300 milliárd forint értékben lesz egy olyan program, ami a fizikai munkát vállalókat, az ő foglalkoztatásukat fogja segíteni az elkövetkezendő időszakban. Ezt nagyon fontosnak tartom, és főleg azért, mert a 25 év alatti korosztályt, illetve az 55 év feletti korosztályt fogja támogatni azért is, mert talán ők azok a munkavállalók, akik a legnehezebb helyzetben vannak ebben a gazdasági helyzetben ma Magyarországon. Úgyhogy remélem, ez a program, ami kidolgozásra kerül, hatékonyan fogja tudni betölteni azt a szerepet, amit szánnak neki. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu