SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én ugyan gondoltam rá, hogy esetleg majd gombnyomással fogom magamat megpróbálni beilleszteni az időrendbe, de ha már így alakult, akkor elnézést, most kicsit témát váltanék, és a fenntarthatósággal kapcsolatos, a természetvédelmet érintő módosító javaslatainkról szeretnék röviden beszélni. Ez az ajánlásban egyébként a 171-es és a 150-es, csak hogy mindenki el tudja helyezni, hogy miről beszélünk.

Az egyik az, hogy a Natura 2000 kezelési tervek elvégzésére szeretnénk több pénzt fordítani. Minden bizonnyal tudják azt, hogy ez egy európai uniós kötelezettség, amit el kell végeznünk. A Vidékfejlesztési Minisztérium május elején írt ki pályázatot mintegy 250 hazai Natura 2000 terület kezelési tervének elkészítésére. A nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint Magyarországon 512 olyan Natura 2000 terület található, amelyekre egyedi kezelési és fenntartási tervet kell készíteni.

Ez a pályázati kiírás, amit a VM kiírt, azt bizonyítja, hogy ennek a feladatnak a teljesítése jelentős késést szenved, különös tekintettel arra, hogy a vonatkozó uniós előírások alapján a kezelési terveknek már teljeskörűen el is kellett volna készülniük. Ezzel a késlekedéssel Magyarország uniós kötelezettségszegési eljárást kockáztat, ugyanis ezeknek a kezelési terveknek 2010 végéig kellett volna elkészülniük.

A Natura 2000 területeken össze kell hangolni a gazdálkodást a természetvédelmi célkitűzésekkel. A fenntartási terv a Natura 2000 területen élő állat- és növényfajok védelmével és a terület céljával összhangban fogalmaz meg ajánlásokat. Magyarországon a Natura 2000 területek jelentős része mezőgazdasági hasznosítású. Ezek a fenntartási tervek a gazdálkodókat is segítik abban, hogy megismerjék a terület természeti értékeit, a környezetvédelmi célokat és a gazdálkodási irányelveket, tehát hogy tudják azt, hogy mihez kell nekik igazítaniuk a gazdálkodásukat, mi az a cél, aminek érdekében adott esetben bizonyos korlátozó intézkedéseket el kell viselniük, természetesen a megfelelő kompenzációért.

Az ilyen fenntartási tervek nélkül a területhasználat összeütközésbe kerülhet az élőhelyvédelem céljaival vagy akár a madárvédelmi és az élőhely-védelmi irányelv előírásaival. Ez megnehezíti a természetvédelmi oltalom érvényesítését, például a bérbe adott Natura 2000 területeken lévő állami földek esetében, és hogy itt az elmúlt hónapok történéseit idézzem, akár olyan kiemelt jelentőségű védett területeken, mint a madárrezervátumként, védett fajok élőhelyeként ismert Nagyberek területénél, ahol a vízszint okozott kifejezetten jelentős problémát. Illetve nem olyan régen itt a parlamentben is beszéltünk Magyarország egyik legértékesebb erdőterületéről, a Csarna-völgyről, ahol felmerült a konfliktus az erdészeti kezelés és a természetvédelmi kezelés között.

(15.10)

És ha itt lett volna egy kész Natura 2000 kezelési terv, akkor ez megfelelő iránymutatást adott volna arra, hogy tulajdonképpen hogyan is kell eljárni, és az egész - hogy úgy mondjam - vita tulajdonképpen megelőzhető lett volna.

A másik módosításunk pedig arról szól, hogy a nemzeti parkok költségvetését szeretnénk jelentősen megemelni. A környezet- és természetvédelmi intézményrendszer sajnos a jelenlegi kormány alatt egyre jobban amortizálódik, a költségvetési megszorítások arányaiban ezt a területet érintik a legdrasztikusabban, és most itt ideértem az évközbeni zárolásokat is. Ez persze nyilván nem független attól, hogy sajnos a kormányzatban nincsen tekintélyes és más tárcaérdekekkel ütközni képes képviselője a magyar természetvédelemnek.

Az is tény persze, hogy az intézményrendszer leépülése már az előző kormányok működése alatt megindult, valahogy a természetvédelem jellemzően mostohagyereknek számított, pláne, amikor pénzt kell rá fordítani, ugyanakkor a mostani kormányzati időszakban drámaian felgyorsult ez a leépülés, és ma már egyértelműen a működőképességet, illetve a környezeti jogok alkotmányban is rögzített érvényesíthetőségét veszélyezteti ez a folyamat.

A nemzeti parki igazgatóságok költségvetése a 2009-es 9,6 milliárd forintról mára 4,3 milliárd forintra csökkent. Tulajdonképpen ilyen mértékű elvonást az állami szféra egyetlen más területének sem kellett elszenvednie. Ugyanakkor ebben az időszakban a nemzeti parkok feladatköre, működési területe egyáltalán nem szűkült, hanem éppen ellenkezőleg, új területek váltak védetté. Most már foglalkozniuk kell a Natura 2000-es területekkel, és egyre több teendő hárul rájuk a szemléletformálásban, a fiatalok nevelésében is; ugyanis a környezeti nevelésből is száz százalékig kivonult a kormányzat.

Tehát én erre a két módosító indítványra szeretném felhívni az önök figyelmét, ezek ott lesznek majd a plenáris szavazáson is, mondom: 171-es, 150-es számmal. Nagyon kérem, fontolják meg, hogy az alkotmányba is foglalt fenntarthatósági célok teljesítése érdekében erre a két címre, irányra egy kicsit több forrást allokáljanak.

Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu