SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban a veszélyeztetett vadon élő állatok és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény módosításáról és annak elfogadásáról van szó. Kicsit meglepődtem, hogy nem Illés Zoltán államtitkár úr adja elő ezt a javaslatot, hanem Budai Gyula, de amúgy nagyon örülök ennek, mert általában vidékfejlesztési témákról szoktunk vele társalogni a parlamentben, most először hallottam olyan kifejezéseket államtitkár úr részéről, mint rákosi vipera vagy túzok, ezért nagyon örülök annak, hogy most már ezekkel a nagyon fontos védett állatokkal is foglalkozik.

Gondolkoztam rajta, hogy azzal kezdjem-e a felszólalásom, hogy a tátorján vagy a gyapjas gyűszűvirág élőhelyeinek helyzetét taglaljam, vagy netán beszámoljak önöknek a tornai vértő állományának aktuális helyzetéről, de úgy döntöttem, ezt most nem teszem, ugyanis a magyar természetvédelemben mindabban, ami ezen egyezményben lévő fajok helyzetével összefügg, sokkal mélyebb és átfogóbb problémák vannak annál, mint hogy most kitérhetnék ezeknek az egyébként nagyon fontos fajoknak a helyzetére. Ugyanis, mint ahogy a számos civil szervezet által a kormány környezetpolitikai teljesítményének a félidei értékelésében is szerepel, Magyarországon jelenleg a környezet- és természetvédelmi intézményrendszer drasztikusan lepusztult.

A természetvédelmi ágazat kormányzaton belüli reprezentáltsága és érdekérvényesítő képessége soha nem látott mélységekbe zuhant. Az a helyzet, hogy a környezetvédelmi tárcát feldarabolták, nagyobb részét elnyelte a vidékfejlesztés, és a legjobb szakemberei döntő részét elbocsátották. Ezt azért is fontos itt megemlíteni, mert ez történt azzal a szakemberrel, Rodics Katalinnal is - akiről egyébként már volt szó itt az ülésteremben -, aki a szóban forgó, a veszélyeztetett fajokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinkkel foglalkozó egyezmény felelőse volt, és ezen a területen európai szaktekintélynek számított. Őt gyakorlatilag az európai uniós elnökség kellős közepén, függőben lévő projektek közben sikerült azonnali hatállyal eltávolítani a minisztériumból. Gyanítható, hogy éppen azért kellett távoznia, mert Magyarországon a kormányban miniszterelnök-helyettesi szinten van képviselve a vadászlobbi, és ennek érdekérvényesítő képessége nagyságrendekkel erősebb a természetvédőkénél, és Magyarországon a védett fajok kereskedelmét korlátozó egyezmény - amiről most beszélünk - betartatása kapcsán a legjellemzőbb konfliktust a külföldön vadászgató magyar notabilitások trófeáinak hazajuttatása jelenti, és ennek kapcsán a Rodics Katalin vezette minisztériumi részleg gyakran került összeütközésbe úgynevezett fontos emberekkel. Könnyen lehet, hogy ezért kellett távoznia, és ezért nincs hatékony szakmai képviselete ennek a területnek a minisztériumban. Ennek egyébként egy bizonyítéka - amit szintén a civilek jegyeztek meg az említett értékelésükben -, hogy nem olyan régen egy 5 ezer hektáros vadászterület kijelölésére került sor a Hortobágyi Nemzeti Park területén, ott, ahol évtizedek óta nem folyt sportcélú vadászat. Úgy látszik, hogy erre azért van gondja a minisztériumnak.

Egyébként az Orbán-kormányban Rodics Katalin távozása után az egyezménnyel kapcsolatos ügyek a VM vadászati osztályához kerültek, ami meglehetősen érdekes, hiszen ez tulajdonképpen a legsúlyosabban ellenérdekelt fél. Ebben a szétzilált és irracionális struktúrában sajnos számos hasonló példát is találunk. Más nemzetközi egyezményeket, például a környezeti információkhoz történő szabad hozzáférésről szóló aarhusi egyezményt az élelmiszerlánc-felügyelet gondozza, az ehhez értő szakemberek viszont már nem dolgoznak a tárca kötelékében. Ez a teljesen kaotikus kormányzati szerkezet természetesen nem oka, hanem inkább csak az egyik lenyomata annak, ahogyan az Orbán-kabinet a természetvédelemről gondolkodik. Ennek a kormányzati filozófiának és gyakorlatnak az a lényege, hogy a természetvédelmi szempontok és a védett értékek semmiképpen nem hátráltathatják a külföldi befektetőket, a kormány számára kedves magyar szerencselovagokat vagy a fideszes többségű települések területfejlesztési törekvéseit. Klasszikus példa erre az Audi-ügy, ahol gondolkodás nélkül feláldoztak a pannon régióban pótolhatatlan kincsnek számító növény- és állatfajokat ahelyett, hogy a tervezett létesítmény elhelyezését az engedélyezési eljárás során a természeti adottságokhoz próbálták volna igazítani.

De ugyanígy a feltett kéz politikája érvényesül a dunakeszi Auchan-bővítésnél, ahol egy védett láp lehet potenciálisan az áldozat, vagy Almásfüzitőn, ahol egy Natura 2000 területtel szomszédos egykori vörösiszap-tározón, a Duna árterén zajlik veszélyeshulladék-lerakás. A kormányváltás óta gyakorlatilag szünetel a védelemre érdemes területek védetté nyilvánítása, illetve a védett területekre vonatkozó kezelési tervek kihirdetése. A nemzeti parkok zónarendszerének kialakítása továbbra sem történt meg. A fajvédelmi tervek megvalósítására csak európai uniós és más nemzetközi pályázatokból származó források megszerzésével kerülhetett sor. A folyamatban lévő pályázatok lezárultával a tovább folytatandó feladatokra nem jut forrás. A fajvédelmet - mert védett fajokról beszélünk, amelyek ennek az egyezménynek a tárgyát képezik - is megalapozó monitorozási és kutatási feladatokra egyáltalán nincs pénz, tehát a magyar természetvédelem, az egész intézményrendszer gyakorlatilag csak projektről projektre tűzoltásszerűen tud működni; ez is az önök kormányának a hibája.

Az imént felvázolt kép is azt a szomorú helyzetet mutatja - s itt visszakanyarodnék az egyezményhez -, hogy a nemzetközi megállapodások, egyezmények jelentősége hazánk természetvédelme szempontjából jelentősen megnőtt, amióta az önök kormánya van hatalmon, ugyanis gyakorlatilag leginkább ezek miatt nem tudják teljesen leépíteni a hazai természetvédelem eddig elért eredményeit.

(19.50)

Az a helyzet, hogy eddig miránk néztek fel ezekben a nemzetközi egyezményekben, tőlünk tanultak külföldön és az Európai Unió más országaiban sok tekintetben, most pedig csak kapaszkodunk ezek előírásaiba, hogy ne süllyedjünk a természetvédelem területén még mélyebbre.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu