SZILÁGYI PÉTER (LMP): Elnök úr, köszönöm a szót, és különösen örülök neki, hogy Rogán frakcióvezető úr, polgármester úr is jelen van, és mivel utánam következik, biztosan fog tudni válaszolni néhány kérdésemre.

A környezetvédelmi törvény 48. § (1) bekezdésében a környezeti zajjal összefüggő szabályozást módosítja ez a törvény: fővárosi hatáskörből kerületi hatáskörbe kerülne. Valóban, ha abból a szempontból vizsgáljuk a dolgot, hogy helyi szinten egy adott problémára való szabályozás hatékonyabban jelenik meg, és ezt egy általános településre vetítjük, igen, ez az érvelés abszolút helytálló. De szeretném megkérdezni azt, hogy túl azon, hogy környezetszennyezési térképpel, ami elsősorban a közlekedésből adódó zajterheléssel foglalkozik, ez a mostani rendelkezés szerint már jóval tágabb rendelkezési lehetőségeket fog megvalósítani.

Jómagam mint V. kerületi, illetve belvárosi lakos valóban nagyon sokszor azzal a problémával szembesülünk, hogy a különböző szórakozóhelyek működése elég komoly zajterheléssel, szennyezéssel jár. Azt szeretném azonban megkérdezni az előterjesztőtől, polgármester úrtól, hogy milyen gyakorlati lehetőséget látnak arra - vegyük példának a Király utcát, ahol a VI. és a VII. kerület találkozik -, hogy egészen pontosan hogyan fog kinézni egy, a Király utcában működő, a VI. kerületi oldalon és egy VII. kerületi oldalon működő szórakozóhely zajkibocsátására vonatkozó, esetleg különböző tartalommal bíró rendelet esetében hogyan gondolják ezt önök összehangolni? Úgy gondolom, hogy mindenképpen megfontolásra érdemes ez a kérdés.

A második bekezdésben szintén fővárosi hatáskörből települési, tehát kerületi hatáskörbe helyezik a fás szárú növények védelme érdekében alkotott szabályozást, aminek tudjuk, mi lehet az oka. Itt született alkotmánybírósági határozat is arra nézve, hogy a tulajdonjog nem korlátozható még a fás szárú növények védelme érdekében szükséges önkormányzati rendeletekkel, úgyhogy valamiféleképpen tényleg rendezni kellett ezt a helyzetet.

Ugyanakkor úgy gondolom és az LMP úgy gondolja, hogy szükséges lenne egy ennél átfogóbb koncepció, ami a zöld felület, illetve a fás szárú növények védelme érdekében nagyobb legitimációt adna ennek a kérdésnek.

(19.40)

De mi történik most? Tulajdonképpen ez a törvény egy tulajdonjogot korlátozó lehetőséget teremt a rendeletek számára, de nem ad egy átfogó víziót arra nézve, hogy Budapest hogyan képzeli azt a sajnos egyre ritkásabb növényzetét, ami jelenleg Budapesten található.

Az LMP már 2011-ben megkereste az illetékes minisztériumot, és számos nemzetközi példát hoztunk arra nézve, hogy más országokban önálló törvényekben szabályozzák ezt a kérdést. Számos javaslatot is tettünk erre. Azt szeretném megkérdezni az előterjesztőtől, hogy várható-e egy ilyen törvény benyújtása, vagy pedig csak a felhatalmazó, tulajdonjogot korlátozó felhatalmazó rendelkezések alapján fognak majd megszületni a különböző tartalmú önkormányzati rendeletek.

A harmadik bekezdéshez szintén lenne egy kérdésem. Itt van egy nagyon aggályos rendelkezés. A települési önkormányzat a környezetvédelmi tárgyú rendeleteit el kell hogy küldje a környezetvédelmi igazgatási szervhez, de nem jóváhagyásra, hanem csak véleményezésre. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi ennek az oka. Miért veszik ki a hatóságok kezéből a jóváhagyás lehetőségét? Úgy gondolom, ez semmiképpen nem megengedhető. Semmiképpen nem előremutató dolog az, hogy teljes mértékben decentralizálttá válik ez az egész kérdés, és még egy szakhatósági koordináció sem válik lehetővé a jövőben.

Rátérve a kereskedelmi törvény módosítására, érteni véljük ennek a módosításnak a célját. Egyet is tudok vele érteni. Ahogy említettem már, V. kerületi lakosként különösképpen meg tudom érteni ezt a dolgot. Ugyanakkor itt nem látom egészen pontosan, hogy a rendőrség milyen mutatók alapján fogja megítélni azokat a körülményeket, amelyek alapján visszamenőleg is engedélyezni fogja a már működő szórakozóhelyiségek működését. Úgy gondolom, hogy túl azon, hogy nyilván ez egy nagyon jó bevétel lesz majd a rendőrség számára, ezen eljárások díjából nyilván komoly bevételre fog szert tenni, de én nem látom azokat az objektív szempontokat, amelyek alapján engedélyezni fogja ezeknek a működését. Sajnos itt felmerül bennünk az a gyanú, hogy az objektív szempontokon túl egyéb szempontok is figyelembe fognak kerülni az engedélyezési eljárás során.

Az általános indoklásban aztán így nagyjából kiderül, hogy ennek a módosításnak a tulajdonképpeni és explicit célja a bárok és night clubok bizonyos fokú visszafogása, ahol illegális erotikus szolgáltatással lehet találkozni. Valóban, egyébként ez egy nagyon komoly és létező probléma, amivel mindenképpen valamilyen módon fel kell venni a harcot, azonban az lenne a kérdésem, hogy hogyan gondolják megakadályozni ezeknek az illegális szolgáltatásoknak, a Btk.-ba ütköző szolgáltatásoknak a működését a kereskedelmi tárgyú törvényben.

Úgy gondolom, hogy célszerű lenne azokban az esetekben a Btk. alapján eljárni, ahol a hatóságoknak ilyen tevékenységről van tudomása. Még egyszer mondom, ez egy létező probléma, amivel szemben valóban fel kell venni a küzdelmet, de igazából itt megint a jogrendszernek egy olyan koherenciája sérül, amit igazából nem látunk indokoltnak, noha tényleg egy létező probléma.

Összességében azt tudom mondani, hogy főleg a szakhatósági jogkörök csorbítása miatt valószínűleg nem tudjuk támogatni ezt a törvényt, azonban mindenképpen szeretném, ha a polgármester úr válaszolna a feltett kérdéseimre - talán meggyőzhetőek vagyunk.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu