DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, magáért beszél, hogy a Fidesz vezérszónoka három percben elintézte ilyen Ferenc József-i tömörséggel, hogy minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve címszóval. Elvileg tényleg önök alkották azt a törvényt, aminek ez tökéletesen megfelel. Az más kérdés, hogy ez a törvény kevéssé hasonlít arra az általános igényű törvényre, ami mondjuk, egy nemzetközi összehasonlításban is helytálló állami számvevőszéki tevékenységet megalapozhatna. (Babák Mihály: Miért nem csináltatok nyolc év alatt?)

Nem kezdem személyes inszinuációval, elnézést, csak kakukktojásnak akartam nevezni Domokos Lászlót, aki jelenleg az Állami Számvevőszék elnöke, és úgy terjesztette be az Állami Számvevőszék 2011. évi szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről szóló J/7018. számú beszámolóját, hogy meglehetősen vitatható körülmények között lett megválasztva.

Tehát az Állami Számvevőszék kiváló szakmai garnitúrájának a nyakára lett téve egy korábbi fideszes képviselő, egy politikai komisszár, ami torzítja azt a tevékenységet, amiről önök beszámolnak. Ezt szeretném kifejteni a későbbiekben. Tehát nem lehet, ez elvi hibás. Én Domokos Lászlót mint fideszes képviselőt vitapartnernek tekintem, jó politikusnak tekintem, de nem az Állami Számvevőszék élén van a helye, mert ez a hatalmi ágak függetlenségének, annak, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés egészének az ellenőrző szerve legyen... - ezt a függetlenséget, független szakmai szervezetet súlyosan sérti. Ezt mutatja ez a beszámoló is.

Tehát ezzel a beszámolóval, amit az Állami Számvevőszék benyújtott az Országgyűlésnek a 2011. évi szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről, az alaptörvényben és az Állami Számvevőszékről szóló törvényben rögzített beszámolási kötelezettségének taxatíve eleget tett, ezt meg kell állapítani. Amennyiben a kétharmados kormánytöbbség - mint ahogy a papírforma szerint ez várható - dönt a beszámoló tudomásulvételéről, a beszámolási kötelezettség formálisan is és jogilag is teljesül. Akkor is, ha egyébként a Számvevőszék éppen a lényegi funkciójának nem tudott teljes mértékben eleget tenni, nevezetesen, a közpénzek felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságok feltárására és a közvélemény hiteles tájékoztatására irányuló kötelezettségének.

Az Állami Számvevőszék elvben az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Legfőbb feladata, hogy a közpénzek felhasználásának szabályszerűsége felett őrködjön, árgus szemmel figyelje az esetleges visszaéléseket és a pazarló gazdálkodást.

A Fidesz-kétharmadnak ez azonban nyilvánvalóan nem érdeke, hogy a pazarlás kiderüljön, hiszen régi lojális pártkatonát ültetett a Számvevőszék élére. Sőt, biztos, ami biztos, még a törvényi szabályozást is úgy alakította át (Babák Mihály: Ezt már elmondtátok ezerszer, senki se vette be!), aminek egy háromperces bevezető ellenében természetesen meg lehet felelni, és ezt a törvényi szabályozást úgy alakította, hogy a lehető legszűkebbre szabja a kormányt is ellenőrizni, netán a kormánytól ellentétes véleményt megfogalmazni képes szervezetek érdemi hatáskörét, mozgáskörét.

Tehát egy önállóságszűkítés történt a törvényi szabályozásban, ami természetesen nem tárgya a mai napirendnek, de beszámolóról, jelentésről lévén szó, el kell mondani, hogy csak így felel meg a törvényi szabályozásnak, hogy önök egy erősen kritizálható törvényt hoztak. (Babák Mihály: Senki sem kifogásolta!)

Az a törekvés, még ha elítélendő is, végső soron érthető, ha Orbán Viktor szigorú ellenőrzés mellett lenne kénytelen az ország pénzével gazdálkodni, időnként nem tőzsdézhetne, nem tudna ugyanúgy stadiont építeni, országimázst terveztetni, sok százmillióért kommunikációs tanácsadókat foglalkoztatni (Babák Mihály: Hazudtatok éjjel-nappal!), bizonyára nehezebben tudná elérni, hogy szinte valamennyi közbeszerzést a Közgép nyerjen. Vagy hogy egy konkrét példát mondjak, amit önök valahogy nem vettek észre, hogy három takarékossági kormányhatározat ellenére azért az elmúlt két évben 90 milliárdot mégis elköltöttek a minisztériumok gépjárműbeszerzésre, telefonok beszerzésére, bútor- és informatikai beszerzésekre, utazásra és nem utolsósorban külső tanácsadókra.

Tehát vegyék már le ezt a kötelező vakságot, és legalább amire kormányhatározat van, mondom: három kormányhatározat van, hogy ezeket a beszerzéseket nem szabad megtenni, mégis összességében 70 milliárdot beszerzésre, 20 milliárdot pedig utazásra elköltöttek, és nem akarok csemegézni közötte, mert nem az önök beszámolójához tartozik, hogy milyen kirívó esetek vannak ebben. Önöknek kellene megírni, hogy miért került sor azokra a kirívó esetekre.

Mindez azonban az Állami Számvevőszék szerint teljesen rendben van, legalábbis ezzel kapcsolatos szabálytalanságot nem tárt fel a beszámoló.

(13.40)

Erőteljesen megkérdőjelezhető ugyanakkor az is, hogy az ÁSZ feladatellátásának tényleges eredményessége és hatékonysága, egyrészt az elnök személyének függetlenségével kapcsolatos kétségek, illetve kétségtelen elkötelezettsége a kormány iránt, másrészt a törvényi szabályozás önök által, önös érdekből való közelmúltbeli megváltoztatása miatt mennyire tekinthető reálisnak az ellenőrzések sora. Ezzel szemben a beszámoló elnöki előszava éppen az ÁSZ személyi, pénzügyi, jogi, szervezeti tevékenységei függetlenségének a hangsúlyozását helyezi előtérbe. Az ezzel kapcsolatos kijelentések azonban nehezen egyeztethetők össze a következő tényekkel. Az elnök a kinevezésekor még a mostani kormánypártnak volt a tagja és országgyűlési képviselője, előtte sok cikluson keresztül harcos képviselője. Ilyen jellegű szakmai tevékenységet nem végzett, de ha végzett volna, akkor is kizárja magát, mert összeférhetetlen a politikai ilyen mértékű elkötelezettség egy független szakmai vezetői tevékenységgel.

A másik ténykérdés, ami azt mutatja, hogy ez a függetlenség csak egy szólam az önök részéről, hogy az új ÁSZ-törvény elfogadásával csökkent az Állami Számvevőszék kormánytól való függetlensége. Tehát ez is az ön függetlenségi kijelentésével ellentétes tény. Az új ÁSZ-törvény nem állít szigorú szakmai összeférhetetlenségi követelményeket az elnökkel szemben, illetve az alelnökökkel szemben sem. Ez is a függetlenség csorbulását mutatja. Hasonlóan meglehetősen cinikus módon számol be a jelentés az ÁSZ-törvény újdonságáról is, amely elnök úr szerint alapvetően három területen hozott megújulást, a számvevőszéki jogosítványok, a függetlenségi garanciák, illetve az átláthatóság területén. A valóság pont egy ellentétes folyamat. Sajnálatos módon mindhárom területen visszalépés történt: a számvevőszéki jogosítványok csak ott erősödtek, ahol ez a kormánynak is érdeke, a kormánnyal szemben éppen hogy csökkentek az állami számvevőszéki jogosítványok; a függetlenség garanciái kiüresedtek, az átláthatóság pedig nem javult, hanem romlott.

Az Állami Számvevőszék valós függetlenségének csökkenését és az ellenőrzések részrehajló jellegét mutatja egyebek mellett a következő lista. Olyan vizsgálatok kerültek törlésre, amelyek a kormány számára érzékeny területeket érintenének. Tény, hogy ezek kikerültek az ellenőrzés köréből, például a médiatörvény kapcsán sokszor elmondtuk, hogy ne csökkentsék az Állami Számvevőszék jogosítványait az ágazati törvényekben, mert ellenőrizhetetlenül és ellenőrizetlenül fogják ezek a területek a pénzt költeni.

Az MTI-vizsgálat érdekes módon el is törlődött, az MTI-vizsgálatot eltörölték. A közoktatási rendszer átalakításával kapcsolatban számos alkalommal hívtuk fel a figyelmet a működésképtelenségre és a finanszírozási problémákra. Az igazságot azonban már nehéz lesz felderíteni, a közoktatás feladatellátásával kapcsolatos vizsgálat ugyanis törölve lett, majdhogynem a közoktatás működési rendjével együtt, mert január 1-jétől egy egészen más, átláthatatlan, kaotikus rendszerben kerül működtetésre a közoktatás, amelyről valami elfogadhatatlan törvény született, de a végrehajtási rendeletek még ma sincsenek meg. Tehát ma sem tudni, hogy a közoktatás január 1-jétől hogyan fog működni, ha másért nem, ezért önöknek szót kellene emelni.

További ilyen példa, amely azt mutatja, hogy részrehajló irányba ment el az ellenőrzések alakítása: az önkormányzatokkal, a kórházi ellátás működtetésével és a foglalkoztatási programok hatékonyságával és eredményességével kapcsolatos vizsgálatok újragondolásra kerültek, ezért elhúzódtak. Tehát ezt a területet sem vizsgálták olyan értelemben, ami a kormány számára használható lenne, valóságban kritikát fogalmazna meg.

Az ellenőrzési tervet eleve a pártsemlegesnek nehezen tekinthető elnök hagyja jóvá. Mi jobbnak tartanánk, ha ezt egy független grémium tenné; alakítsák ki önök azt a testületet, amely végül is jóváhagyja. Számunkra nem teljesen megnyugtató, hogy egyszemélyben az elnök hagyja jóvá az ellenőrzési tervet.

Az Állami Számvevőszék azonban az elmulasztott ellenőrzések ellenére teljesítette a feladatát, legalábbis az elnök úr ezt írja a jelentésben. Később pedig azt is írja, hogy a közzétenni tervezett jelentések száma nem volt pontosan meghatározható. Akkor mi is teljesült? Nem nehéz olyasmit teljesíteni, amit nem írnak le, hogy taxatíve mi a kitűzött cél. Itt különösen egy ilyen testülettől mi nagyobb pontosságot várnánk el.

Ugyancsak szembetűnő a jelentés kapcsán, hogy olyan vizsgálatok viszont egyáltalán nem maradtak el, amelyekben bűnbakként állítható be az előző kormány, még ha ez ilyen kákán csomót keresés hangulatát vagy érzetét keltené, ilyen jelentéseket nagy szorgalommal készítettek. Ugyanakkor, ha már elvégeznek ilyen jelentéseket, akkor legalább azokat a következtetéseket vonják le, amelyek a mai kormány számára hasznosíthatók lennének. De nem teszik. Nem segítik a kormányt, hogy szembenézzen a mai valósággal. Ezt a két évet kritikai éllel kellene kezelni, és a költség-haszon elve alapján önöknek azért nemcsak a jogosulatlan felhasználásokat kellene sorra venni, hanem olyan tendenciákat is megállapítani erről a két évről, ami esetleg a növekedés, a gazdasági stabilitás irányába mutatna. Ezt az előző időszakról nagyon kritikusan megtették, noha azok a jelentések rendelkezésre álltak. A jelenlegi két évről ez eléggé korlátozottan mondható el.

Sajnos megint csak nem meglepő, a kormány még a kormányzás második felében is az elődökre mutogatással próbálja a saját sikertelenségét palástolni. Ez azonban jogállami keretek között tarthatatlan, bizalomvesztéshez vezet, és sajnálatos, hogy a kormányzati propagandagépezetnek vált a részévé az állami számvevőszéki tevékenység egy része. Nem mondom, hogy az egész, mert készülnek reális jelentések, de ami kimegy kommunikációban, és amikor kimegy a kommunikációban, jól látható, hogy az Állami Számvevőszék nem pártatlanul működik, hanem a kormányzati propaganda részévé vált. A törvényesség szigorú őreként kellene figyelnie a kormány minden mozdulatát az Állami Számvevőszéknek, amikor pénzt költ, és nem úgy, hogy egy ilyen 60-70 milliárdos, beszerzési stop idején elköltött tételt nem vesznek észre.

Mindezekkel együtt, mivel a tények utólag sem változtathatók meg, a jelentés kimondja egyebek mellett azt is, hogy a Nemzeti fejlesztési terv közösségi fejlesztési forrásai, 2004 és 2006 között mintegy 700 milliárd forint, 99 százalékban felhasználásra kerültek. Ez az arány a jelenlegi közösségi forrásfelhasználásról egyelőre nem mondható el. Tehát ezt az adatot korrekten közölték.

A 2012. évi költségvetési javaslat véleményezése során érdekes, hogy ezt még az államtitkár úr is felolvasta, pedig én ezt egy abszolút hiátusnak tartom, és problémásnak, amit tényként közölt, megjegyzem, korrekt módon a jelentés. Tehát a 2012. évi költségvetési javaslat véleményezése során "hiányoztak a tervezési alapdokumentumok, nem álltak rendelkezésre az előirányzatok megalapozásához szükséges törvényjavaslatok, a kiadások elkövetkező évekre vonatkozó hatásai".

(13.50)

Tehát ez egy olyan megállapítás, ami mutatja, hogy az ez évi költségvetés már az indításának szakaszában súlyos problémákat jelentett. A Széll Kálmán-terv a 2012. évre 550 milliárd forintos megtakarítást tervezett, alátámasztottság hiányában viszont az Állami Számvevőszék 388 milliárd forint megtakarításról még részben sem tudott véleményt mondani, mert nem voltak olyan alapadatok, amelyek alapján ezt érdemlegesen el lehetett volna bírálni. Várhatóan a jövőben kevesebb hasonlóan kritikus megállapítás fog a beszámolókban szerepelni, pedig a helyzet egyre rosszabb, miután a magas színvonalú szakmai munka feltételei szisztematikusan lebontásra kerülnek, ahogyan például tavaly az Állami Számvevőszék kutatóintézete és könyvtára egyszerűen megszüntetésre került. Ezzel szemben - vagy lehet, hogy pont ezzel összefüggésben - az Állami Számvevőszék költségvetési előirányzata az év közben jelentősen, 7,2 milliárdról közel 8 milliárd forintra megemelésre került, és ez az összeg az új ÁSZ-törvény rendelkezése alapján a következő években sem csökkenthető. Míg tehát más intézményekben elbocsátások és megszorítások vannak, addig az ÁSZ juttatásai emelkednek, sőt be is vannak betonozva immáron a megemelt szinten törvénnyel. Mi más lehet hát a kormányzati szándék e mögött a közel 10 százalékkal történő keretemelés mögött, mint az, hogy az ellenőrök ne okoskodjanak, hanem legyenek lojálisak? Elnök úr, ez nem tesz jót az önök megítélésének, nagyon kérem a kollégáit, hogy a szakmai tudásuknak megfelelően álljanak a sarkukra.

Összességében, az MSZP a jelentés tudomásulvételét a körülményekre való tekintettel nem támogatja, mivel az Állami Számvevőszék 2011-ben nem volt képes a feladatát függetlenül és maradéktalanul ellátni. Nem tudta az Országgyűlés számára az adott évi valós képet a közpénzek felhasználásának szabályszerűségéről, eredményességéről, hatékonyságáról és a tendenciák bemutatásáról produkálni. Nem vette észre, hogy az a gazdaságpolitika, amelyet a szakma egésze kritizál, és a tények mutatják, hogy stagflációba, recesszióba vezette az országot, be fog következni. Ez megengedhetetlen az önök szakmai tudása és nyolcmilliárdos költségvetése mellett. Következik ez abból, hogy az elnök úr mint volt Fidesz-képviselő által vezetett szervezet nem tudott független ellenőrző szervként működni, az ellenőrzései sok esetben előítéletekkel és elfogultsággal terhelt eredményekre vezettek, és a közvélemény hiteles tájékoztatása helyett (Babák Mihály: Konkrétan mondj egyet!) sokkal inkább a kormánypárti propaganda kiszolgálójává vált. Hosszú a lista, nem fér bele húsz percbe.

Köszönöm, elnök úr. Ugye, húsz percem volt?

Forrás: parlament.hu