DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a Magyary-program egyszerűsítési programjának részeként került benyújtásra. A javaslat egészének célja a kisajátítási eljárások gyorsítása, egyszerűsítése, ügyfélbaráttá tétele, olcsóbb lefolytathatóságának elősegítése.

A kisajátítás egy olyan jogintézmény, amely elősegíti a közérdekű beruházások megvalósítását. A közérdekből történő tulajdonelvonásra természetesen csak a legvégső esetben, és akkor is csak az alaptörvényben rögzített azonnali teljes és feltétlen kártalanítás mellett kerülhet sor. A kisajátításról szóló törvény ezen alaptörvényi garanciák érvényesülése érdekében szabályozza azt, hogy pontosan mely esetekben lehet élni a kisajátítás eszközével, továbbá, hogy az állami és önkormányzati beruházói célok elérése mellett milyen módon biztosítható a kisajátítást elszenvedő tulajdonosok és egyéb jogosultak teljes körű kártalanításhoz való joga.

A hatályban lévő kisajátítási törvény a kisajátítási eljárásokat hosszú időn át meghatározó, a 2000-es évekre azonban már jelentős mértékben elavult jogszabály, a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendeletet váltotta fel, egyúttal kódex jelleggel magába integrálta az ágazati jogszabályokban szétszórtan fellelhető kisajátítási esetköröket. Elmondható, hogy a kisajátítási törvény alapvetően megfelelően szolgálja a közérdekű beruházásokhoz szükséges ingatlanok biztosításának módját.

Ugyanakkor természetesen kiérlelődtek azok az eljárási elemek, amelyeket a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosítani, javítani szükséges az eljárások még hatékonyabb lefolytathatósága érdekében. A javaslatban szereplő, a kisajátítási eljárás gyorsabb lefolyását biztosító elemek azt a célt szolgálják, hogy mind a beruházók, mind a kisajátítással érintett tulajdonosok számára az eljárással okozott bizonytalan helyzet minél rövidebb ideig álljon fenn.

A javaslat tartalmát a kisajátítási eljárásokat lefolytató fővárosi és megyei kormányhivatalokkal együttműködésben alakítottuk ki. Továbbá a javaslat elemeit az állami szervek mellett az önkormányzati érdekszövetségekkel is egyeztettük.

Tisztelt Ház! A kisajátítási eljárás feladata az alaptörvényi garanciák érvényesülése mentén egyfelől a beruházói, másfelől a tulajdonosi érdekek kiegyensúlyozása, ezért az egyszerűsítésre és gyorsításra irányuló javaslat nemcsak a közérdekű beruházások megvalósítása céljából kisajátítási eljárást indító állam és önkormányzatok érdekében szükséges, hanem a másik oldalon álló tulajdonosok és egyéb jogosultak hatékonyabb védelmét szolgáló változtatásokat is tartalmazza.

A javaslat a már meglévő kisajátítási esetkörökön túl további környezet- és természetvédelmi célok érvényesülését biztosítja, amelynek keretében lehetővé teszi a környezetkárosodás felszámolása, hulladékkezelő létesítmény elhelyezése és hulladékkezelő létesítmény rekultivációja érdekében történő kisajátítást is. Olcsóbb és a felek akaratát jobban figyelembe vevő megoldásként külterület esetében nem lesz kötelező az egész ingatlan kisajátítása, csupán abból az okból, hogy a kisajátítás után a tulajdonosnál maradó terület nem érné el az előírt legkisebb teleknagyságot, hiszen sokszor előfordul, hogy a külterületi több ezer négyzetméteres legkisebb teleknagyságok esetében sem a kisajátítást kérő, sem a tulajdonos nem kívánja a maradék ingatlanrész elvonását, főleg, ha az ingatlanból csupán pár négyzetméterre van szükség a beruházás megvalósításához.

A javaslat a kisajátítási kérelem tekintetében formanyomtatvány alkalmazását vezeti be, amely segíti a kérelem hiánytalan benyújtását. Ezzel egyidejűleg korlátozott lesz az eljárások során a hiánypótlások köre és száma, mivel jelenleg a kisajátítási eljárások elhúzódását leginkább az okozza, hogy hiányosak a kérelmek. A közérdekű beruházások mielőbbi megvalósítása is azt indokolja, hogy a hiánypótlás a jelenleginél szigorúbban legyen szabályozva, ezért egyszeri hiánypótlásra lesz lehetőség. Amennyiben a kérelmező nem vagy határidőn túl pótolja a hiányokat, eljárási bírságot szabhatnak ki vele szemben.

További gyorsító megoldásként a kisajátítási terv újrazáradékolásáról a jövőben kisajátítási hatóság gondoskodik, mivel az eljárások egy részét az lassítja, hogy a kisajátítási terv földhivatali záradéka a kisajátítási eljárás folyamata alatt jár le, és annak pótlására hosszabb idő múlva kerül sor, ami jelentős késedelmet okoz.

Szintén az eljárás elhúzódását fékezi meg az, hogy a kisajátítási eljárás időtartama alatt a kártalanításra jogosult tulajdonos személyében változás csak a kisajátítást kérő hozzájárulásával lehetséges, vagyis az ingatlant szerződéssel csak a kisajátítást kérő engedélyével lehet másra átruházni. Az ingatlanon fennálló zálogjog jogosultja számára kockázati tényezőként jelentkezett az, hogy a fedezetül szolgáló ingatlanért járó pénzbeli kártalanítást a tulajdonos kapta kézhez, ezért több esetben a zálogszerződés felmondására került sor, így azonban a tulajdonos anyagi helyzete is megrendülhetett.

(18.40)

A zálogjogosult és tulajdonos érdekeinek kiegyensúlyozásával ezért a javaslat akként rendelkezik, hogy a kisajátítás folytán megszűnő zálogjog sorsának rendezése kapcsán elsődlegesen a felek megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában pedig a kártalanítási összeg követelést kitevő részét bírósági letétbe kell helyezni, így addig, amíg valamelyik fél nem lesz jogosult az összeg követelésére, a zálogjogosult követelésének fedezete egy harmadik semleges fél, a bíróság őrizetében lesz. A kisajátítást elszenvedő tulajdonosok jogbiztonságát szolgálja, hogy számukra a jelenleginél több idő jut majd a kártalanítási összeget megalapozó szakértői vélemény áttanulmányozására, így megfelelő ismeretek birtokában tudják érvényesíteni a kártalanítással kapcsolatos igényeiket.

A javaslat az úgynevezett járulékos költség bevezetésével lehetővé teszi, hogy a kisajátítás folytán a tulajdonosnál felmerülő, az ingatlanért járó kártalanításon felüli költségeket ne bizonytalan előzetes becslés alapján kelljen megtéríteni, hanem minden esetben minden releváns költség kifizetése követelhetővé váljon. Ezáltal egyúttal a kisajátítást kérő is csak akkora összeget köteles kifizetni, mint amennyi a tulajdonosnál ténylegesen felmerült. Egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb lesz a kisajátítási eljárás befejezése is azáltal, hogy a kisajátítási eljárást a kisajátított ingatlan formális, ugyanakkor költséges helyszíni bejáráson alapuló hatósági, úgynevezett birtokba adása helyett a teljesítendő jogokat és kötelezettségeket egységesen magában foglaló végrehajtható hatósági határozat fogja lezárni.

Tisztelt Ház! A javaslat célja az, hogy a közérdekű beruházások teljesítését elősegítő kisajátítás, mint végső eszköz alkalmazása, az alkotmányos garanciák sérelme nélkül, mind a beruházó, mind a tulajdonosok számára a lehető legkevésbé megterhelő módon, egyszerűen és gyorsan lefolytatható legyen.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti célokkal egyetértve fogadja el a törvényjavaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu