TALABÉR MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én a családjogi könyv egy másik részéről szeretnék szólni, mint ami az előbbi percekben leginkább a vita tárgyát képezte, azonban elöljáróban szeretném azt mondani, hogy szerintem nem probléma, illetve nem baj, hogyha a különböző értékrendi különbségek kiderülnek egy ilyen vitában, hogy melyik párt mit képvisel. Szerintem az a fontos, hogy ezt normális hangnemben vitassuk meg.

A legnagyobb mértékben a rokonsággal kapcsolatos részről szeretnék szólni. E tekintetben koncepcionálisan nem változik az apai jogállás szabályozása. A javaslat a vélelmek szabályozásának sorrendjében megmutatkozó következetlenségeket kiküszöböli, tételesen felsorolja az apai jogállást keletkeztető jogi tényeket abban a sorrendben, ahogy azokat alkalmazni kell. Ennek megfelelően az anya házasságához fűződő vélelmet az élettársak esetében alkalmazott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás követi, azután következik az apai elismerés, végül az apaság bírósági megállapítása.

Az örökbefogadás szabályozása folyamatosan igyekezett lépést tartani az elmúlt időszakban a társadalmi elvárásokkal, ezért a családjogi könyvbe tartozó szabályai lényeges koncepcionális változtatást nem igényelnek, ezért a javaslat elsősorban a törvényi szabályok kibővítésében, pontosabb, korszerűbb megszövegezésében és hangsúlyaiban hoz változásokat.

Itt nagyon röviden szeretnék utalni, bár most nincs itt Szabó Timea képviselőtársunk, az ő egyik kétpercesben megfogalmazott mondatára, ami az örökbefogadás nehézségét ecsetelte. Én azt gondolom, hogy a valóság ennél egy kicsit rugalmasabb, és amikor arról születik döntés, hogy egy árván maradt gyermeket adott esetben ki fogadhasson örökbe, akkor ez sokkal rugalmasabban és a gyermek érdekeit figyelembe véve történik, és nem feltétlenül úgy, ahogy ő ezt a hozzászólásában elmondta.

Hogy ki lehet örökbefogadó, az a családjogi törvénytől kis részben eltér. Az örökbefogadó nagykorúsága és cselekvőképessége, valamint személyiségéhez és körülményeihez mért alkalmassága változatlan kritériumok. Ugyanakkor az előírt minimális és maximális korkülönbség mellett az örökbefogadási korhatárt a javaslat felemeli, eszerint örökbefogadó csak a 25. életévét betöltött személy lehet.

A javaslat új jogintézményként nevesíti az örökbefogadás utánkövetésének a lehetőségét. Az örökbefogadást elősegítő szervezet ennek keretében figyelemmel kísérheti, hogy az örökbefogadás betöltötte-e célját, a gyermek beilleszkedett-e a családjába. Az utánkövetés részletszabályait külön jogszabályban kell rendezni.

A családjogi könyv a szülői felügyeletre vonatkozó címben terjedelmileg és tartalmilag is lényeges változásokat hoz. A szülői felügyelet gyakorlása területén a javaslat a szülők felelősségét helyezi a középpontba, elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásának, és mellőzi a szülő-gyermek viszonyban az indok nélküli állami beavatkozást. Ha a szülők között mégis vita merül fel, a gyámhatóság hatáskörébe kerül a döntés a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos konfliktusok tekintetében, akár együtt élő, akár külön élő szülőkről van szó. Változatlanul fennmarad azonban a bírói hatáskör a szülői felügyeleti jogok általános jellegű korlátozását és megvonását illetően.

Abban az esetben, ha bíróságnak kell döntenie a szülői felügyelet gyakorlásáról, a szülők egymás közötti viszonyában a javaslat elhagyja a gyermekelhelyezés kifejezést, mert ezt ebben a vonatkozásban egyetlen nyugat-európai jogrendszer és az Európai Tanács dokumentumai sem használják. A javaslat szerint a bíróság a szülők között a gyermeket nem elhelyezi, hanem a szülői felügyeleti jogok rendezéséről dönt, vagyis a szülői felügyelet teljes körű gyakorlására jogosíthatja fel az egyik szülőt.

A jelenleginél differenciáltabb lesz a szabályozás a szülői felügyeleti jog szüneteltetése és megszüntetése körében. Az előbbi szabályai közé kerül a családba fogadás, ami jelenleg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szerepel. A szabályozás helyének megváltoztatását az indokolja, hogy a családba fogadás a szülő akaratából történő, szülői gondoskodást pótló jogintézmény, ezért a gyermekvédelmi gondoskodás intézményrendszere helyett inkább a magánjogban van helye.

Új a javaslatban, hogy a szülői felügyeleti jogok rendezése során akár a bíróság, akár a gyámhatóság kötelezően is elrendelheti közvetítői eljárás igénybevételét, ha azt a gyermek érdekében indokoltnak tartja.

A családjogi tartási kötelezettségen belül kiemelt jelentősége van a szülőket a gyermekükkel szemben terhelő tartási kötelezettségnek, a gyermektartásnak. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a családjogi tartási pereknek mintegy 90 százaléka gyermektartás iránt folyik. Ezt a kiemelt helyet a javaslat azzal juttatja kifejezésre, hogy mind a kiskorú gyermek tartását, mind a továbbtanuló nagykorú gyermek tartását több vonatkozásban speciális szabályokkal rendezi és külön fejezetekben tárgyalja. Ugyanakkor a rokontartás közös szabályait úgy alakítja ki, hogy a gyermektartás több általánosítható rendelkezését, például a tartásdíjak automatikus emelkedését e szabályok között helyezi el. A tartás szolgáltatásának módját illetően a javaslat az életszerűségnek és a gyakoriságnak megfelelően a tartás pénzbeli szolgáltatását teszi az első helyre azzal, hogy attól a törvény eltérhet.

A tartásdíj százalékos megállapítását az európai országok túlnyomó része nem ismeri, és alkalmazása a magyar bírói gyakorlatban az elmúlt tíz évet tekintve egyre jelentősebb nehézségeket okoz. A javaslat ezért elveti a tartásdíj százalékos megállapításának lehetőségét, de a tartásdíj automatikus emelkedésére lehetőséget kíván biztosítani, ezért kimondja, hogy a tartásdíjat határozott összegben kell megállapítani, de a bíróság, ha indokoltnak tartja, úgy rendelkezhet, hogy a tartásdíj évente indexálásra kerül, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex mértékével a következő év első napjától külön intézkedés nélkül módosul.

(14.40)

Az indexálás alapvető feltétele, hogy annak aránya hivatalosan mindenki számára hozzáférhetően közzé legyen téve, és ez végrehajtható is legyen. A fogyasztói árindex emelkedése egyértelmű képet mutat arról, hogy a jogosult kiadásai, indokolt szükségletei növekednek.

A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásáról a családjogi törvénytől sokkal részletesebben rendelkezik a javaslat. Választ próbál adni a nagykorú gyermek tartásával kapcsolatban a jogalkalmazásban felmerült három fő kérdésre: mely tanulmányok minősülnek szükségesnek a tartási jogosultság szempontjából, milyen elvárások támaszthatók a nagykorú gyermekkel szemben a tanulmányok folytatásában, illetve a tartásra kötelezettel való kapcsolatban, valamint milyen életkorig tarthat igényt a gyermek a tartásra.

Végezetül a gyámság szabályairól szeretnék néhány szót szólni. A javaslat a koruknál vagy helyzetüknél fogva a maguk ellátására, saját ügyeik vitelére nem képes személyekről való gondoskodást és törvényes gyámságot a szülői felügyelethez közelíti. A korábbi gyakorlattal szemben erősebb hangsúlyt kap a gyámnak a gyermek irányába fennálló gondozási és nevelési kötelezettsége, a gyermek részére a családi környezetben való nevelkedés biztosítása. A javaslat következetesen végigviszi a szabályozásban azt az elvet, hogy a gyámság viselése nem állampolgári kötelezettség, gyámul tehát szűk körű kivétellel csak az rendelhető ki, aki azt vállalja. E változás a gyám kiadásainak és költségeinek megtérítésére vonatkozó rendelkezések módosítását is indokolja.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu