OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Pócs János felvezetésében már elhangzott, hogy miért van szükség erre a törvénymódosításra, illetve erre a törvényre, és államtitkár úr is részletesen elmondta az indokokat. Engedjék meg, hogy egy példát hozzak, mégpedig 2006-ból, és hadd idézzem az akkori eseményeket pontosan.

Szigort mutatott ellenben a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a magyar tojástermelő vállalkozások szervezeteivel szemben; piaci magatartásuk összehangolása miatt összesen 146,5 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki rájuk. Ebből 120 millió a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségét, 26,5 millió a Magyar Tojásértékesítő Kft. tagjait terheli.

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a tojásszövetség 2002-től versenykorlátozó döntéseket hozott. Minden évben közölte tagjaival a javasolt árakat, importengedélyezési rendszert vezetett be, az apró tojás kivonására szólított fel, később a tyúkállomány csökkentését, majd a termelés tíz százalékának exportálását írta elő. A mezőgazdasági piacszabályozás klasszikus eszköztárának használatáról van ugyan szó, amely a terméktanácsoknak és szövetkezéseknek létükből fakadó feladata, ám ezt a Gazdasági Versenyhivatal nem értékelte. Nem fogadta el azt a védekezést, hogy a kifogásolt intézkedéseket a szektor állami szabályozottsága, a termelők túlélésért folytatott harca, a takarmánypiaci nehézségek, az üzletláncok piaci ereje és fogyasztói, közegészség-védelmi szempontok indokolták.

A Gazdasági Versenyhivatal rosszallóan állapította meg, hogy a szövetkezetek és a termelők a hazai tojástermelők érdekeinek védelmét szolgáló módon akarták biztosítani a kívánatosnak tartott árszintet és a kínálati oldal stabilitását. S noha azt is leszögezik, hogy az áruházláncok erős alkupozíciója és az import térhódítása miatt a termelők bizonyítottan nem értek el tényleges piaci hatást, mégis büntettek. Kérdés, vajon a Versenyhivatalnak az erőfölényben levő piaci szereplők megrendszabályozása, az erőfölénnyel való visszaélés meggátolása a hivatása vagy egy absztrakt értelemben vett verseny védelme, amelyben a tőkeerős, főként külföldi cégek garantáltan háttérbe szorítják a kisebb, jellemzően magyar vállalatokat.

A gazdálkodók arra hívják fel a figyelmet, hogy az illetékesek nem fordítanak elég figyelmet a külföldről behozott, bizonytalan eredetű és minőségű termékekre, másrészt a termelők csak összehangoltan tudnak fellépni az árakat diktáló áruházláncokkal szemben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Eddig az idézet. Ez is indokolja, már 2006-ban gondot, problémát jelentett a Gazdasági Versenyhivatalnak az intézkedése, amely nehéz helyzetbe hozta a termelőket, és engedjék meg, hogy a 2007. március 13-án a mezőgazdasági bizottság üléséről - amelynek a címe a termékpályákat átfogó mezőgazdasági szakmai szervezetek és tevékenységek összeegyeztetése a versenytörvénnyel - idézzek, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettesének a felszólalásából néhány gondolatot.

Az egyik, hogy azért tudni kell, hogy a versenytörvény, a Versenyhivatal nem azért van, hogy szórakozzunk, hanem azért hozta létre a törvényhozó, mert a hatékonysági kényszereknek akart teret hódítani a versenykorlátozó egyedi érdekérvényesülés helyett. A bírságról pedig így vélekedik az elnökhelyettes asszony: a bírság lehet, hogy egy bizonyos nézőpontból nagyon sok pénz, de a szakirodalom szerint egy kartell, ha egyáltalán működőképes, akkor a versenytárshoz képest 10-49 százalékkal téríti el az árakat.

Tisztelt Képviselőtársak! Amikor e törvényjavaslat támogatását kérem, akkor ezek az indokok már 2006-ban is megfogalmazódtak, a mezőgazdasági bizottság 2006-os, 2007-es ülésén is elhangzottak, azóta nem történt intézkedés. Amit Pócs János képviselőtársam beterjesztett, amit Pócs János képviselőtársam előterjesztett, az a gazdák érdekeit védi, a gazdák érdekeit szolgálja.

Élve azzal a lehetőséggel, hogy az európai uniós jogszabályok engedélyezik azt, hogy bizonyos mértékig lehessen helyi szinten az Országgyűlésnek döntést hozni a gazdák, a gazdálkodók érdekének védelmében, ezért indokolt, hogy ne csak a kormánypárti képviselőtársak, hanem az ellenzéki képviselőtársaim is támogassák a törvényjavaslatot. Hatéves késésben vagyunk. Ezt a hatéves késést, azt hiszem, ezzel a törvényjavaslattal kellőképpen módosítani tudjuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Továbbra is kérem önöket, hogy a vita során esetlegesen azt vegyék figyelembe, hogy mi szolgálja a gazdálkodók érdekeit, mik azok az intézkedések, amelyekkel az ő munkájukat tudjuk segíteni, a helyi piacokat meg tudjuk védeni, és nem adminisztratív, nemcsak adminisztratív eszközökkel kell védeni a külföldről bejövő áruk ellen a magyar piacot, hanem minden lehetséges egyéb módon is. Az adminisztratív intézkedések közé pedig ez az intézkedés tartozik.

Hogy visszamenőleges hatályú; a 2010-es törvény lehetőséget ad a törvényhozóknak arra, hogy minden olyan intézkedésben, amely nem negatívan befolyásolja az érdekelteket, módosítás születhessen. Ez is, ez a módosítás is egy pozitív diszkrimináció, egy pozitív védelem, a gazdálkodók érdekeinek védelme. Ezért kérem önöket, hogy felszólalásaikban vegyék figyelembe az előterjesztő javaslatát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu