MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan kisebb szeletére próbálok rávilágítani ennek a javaslatnak, ami államtitkár úr beszámolójából kimaradt, hiszen nagyon részletesen taglalta, hogy a Magyary egyszerűsítési program keretében miért volt szükség erre a javaslatra, de, ahogy már említettem, egy másik oldalát is szeretném megvilágítani.

Hogy hogyan is jutottunk el idáig, hogy erről a törvénymódosításról tárgyalni kelljen, legalábbis arról a részéről, amit most bővebben szeretnék kifejteni, az egy nagyon hosszú történet. Az egész a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvény elfogadásával kezdődött. A törvénybe ugyanis belekerült az a szerencsétlen és mindmáig érvényes jogszabály - jogintézményi hátteret nélkülöző rendelkezésről szeretnék most akkor részletesebben beszélni -, ugyanis eszerint, ami a nemzeti vagyonba bekerült, az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - bizonyos kivételekkel - nem idegeníthető el, vagyonkezelési jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

Ez az a bekezdés, amit most felidéztem, már több törvénymódosításban visszaköszön, márpedig olyan értelemben, hogy mint kezelendő probléma, hiszen hiába mondtuk el, hogy ez a bekezdés milyen gyakorlati problémákat okozhat, ha belekerül a nemzeti vagyonról szóló törvénybe, önök ezt nem vették figyelembe, és itt ismét találkozunk ezzel. Ugyanis a problémát az jelenti, hogy a fentiekben idézett rendelkezés alkalmazása, sőt már az értelmezése során is kimondja, hogy többek között jogszabályon alapuló használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog kivételével nem terhelhetők meg az említett ingatlanok.

Igen ám, de mi is az a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jog? Nem vagyok én jogász, de több jogász ismerősömet megkérdeztem, de a Ptk.-ban szabályozott úgynevezett szükségbeli út szolgalma nevű jogintézményen kívül erre nem tudtak nekem példát mondani. Ezen rendelkezés bevezetése elsődlegesen a nem közcélú, hanem a saját célú vízi létesítmények engedélyeztetésekor jelentett problémát; gondoljunk itt például a csapadékvíz- vagy a szennyvízbevezetésre.

Gondolom, aztán elindult a jogalkotói lavina, hogy utólag értelmet adjon ennek a kifejezésnek, hogy jogszabályon alapuló szolgalmi jog. Megszületett a vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999-es kormányrendelet módosítása, melynek a mai napon hatályos 6. § (2) bekezdése az alábbiakat mondja ki. Ez is lényeges, ezért idézném. "A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízi létesítmények üzemeltetőjét az üzemeltetési hatósági engedély jogerőre emelkedése napjától kezdődően a vízi létesítmény által igénybe vett terület mértékéig terjedően e rendelet erejénél fogva használati jog illeti meg". Ez a továbbiakban a mederhasználati jog. "A mederhasználati jog ingatlan-nyilvántartásba használati jogként történő bejegyzését a rendeletre való hivatkozással a jogerős engedély benyújtásával az üzemeltető köteles kérni." Igaz, hogy e rendelkezés csak a mederhasználati vízi létesítményekről szól, tehát még mindig nem lehet tudni, hogy például a többi vízi létesítménnyel mi a helyzet.

A 72/1996. kormányrendelet 6. § (2a) bekezdése és a (2) bekezdés is egyébként a saját célú vízi létesítési szolgalmi jogról az alábbiak szerint rendelkezik. "Saját célt szolgáló, vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízi létesítmény megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges vízvezetési szolgalom alapítására a polgári jog szabályai irányadóak. Amennyiben a (2) bekezdés szerinti szolgalom alapítására nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintően kerül sor, úgy a vízvezetési szolgalom a vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésének napján e rendelet erejénél fogva jön létre, amennyiben a (7) bekezdésben foglaltak teljesülnek. Erről a vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell." Azonban legalább magyarázatot kaptunk arra, hogy mi is az a jogszabályon alapuló használati szolgalmi jog. Az, amikor az illetékes hatóság hoz egy hatósági engedélyt, amely kimondja, hogy a hivatkozott rendelet alapján jön létre a használati szolgalmi jog. Tehát jogszabályon alapul, de kell hozzá hatósági határozat.

Hogy is van ez? Véleményem szerint akkor alapul egy jog jogszabályon, ha nem kell hozzá hatósági határozat, mert ha kell, akkor már a határozaton alapul, nem pedig a jogszabályon. De rendben van, végül is legalább lett némi értelme a jogszabályon alapuló használati jog kifejezésnek, még ha ilyen nyakatekert módon is.

Viszont jött az újabb probléma, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, amely "sajnos" kimondja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be. Többek között állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint - és itt jön a lényeg - törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok.

Ez tehát az oka annak, hogy most a tárgyalt törvényjavaslat 6. §-a alapján a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi törvény 20. §-ának új (5) bekezdésében rögzítené, hogy a nemzeti vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízi létesítmények üzemeltetőjét a vízjogi üzemeltetési engedély jogerőre emelkedésének napjától kezdődően e törvény erejénél fogva mederhasználati jog illeti meg, amelyet külön jogszabály alapján kell bejegyezni. Azaz, a jogszabályon alapuló használati jog, amelyről hatósági határozat mondja ki, hogy jogszabályon alapul, nem is jogszabályon alapuló használati jog, hanem törvényen alapuló használati jog. Így talán már mindenki számára érthetővé válik, hogy miről is szavazunk majdan, ha változatlanul kerül elfogadásra ez a javaslat.

Azonban attól tartok, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény elfogadásával elindított jogszabály-módosító lavina közel sem ért véget. Ha figyelmesen elolvassuk ugyanis az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény általam az előbbiekben ismertetett rendelkezését, egyértelművé válik, hogy az csak a törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmakra és használati jogokra vonatkozik. Mi lesz például a saját célú vízi létesítményekkel?

A másik kérdés pedig a fentiekben ismertetett, a nemzeti vagyonra vonatkozó vizek medrét érintő, saját célt szolgáló, vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízi létesítmény megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges vízvezetési szolgalom alapítása. Erről is akkor a fenti logikát követve törvényben kellene rendelkezni.

Nem egyszerű ezen jogszabályok között eligazodni, nekem is jó időbe telt, mire ezt a keszekuszaságot itt összeraktam, legalábbis próbáltam értelmezni azt, hogy mi is vezetett el idáig.

A vízi létesítményekkel és így a mederhasználati létesítményekkel érintett ingatlanok, vízfolyások jelentős része a nemzeti vagyon részét képzi, állami tulajdonban van, és a tulajdonosi jogot az MNV Zrt. gyakorolja. Erre tekintettel bátorkodtam az MNV Zrt. honlapját segítségül hívni ahhoz, hogy a számomra kissé kusza jogszabályok között eligazodjam, hogy lássam, hogy is működnek az önök által megalkotott jogszabályok a gyakorlatban, hogy lesz ebből a beruházók, a magánszemélyek részére kiadott vízjogi engedély.

A honlapon a kezdőoldalon mindjárt biztató szöveget találtam, ami az alábbiakat tartalmazta. Az MNV Zrt. feladatának ellátása során alkalmazkodik a piaci követelményekhez, elfogadja a piac logikáját, az állami vagyonnal történő gazdálkodást világos, egyértelmű jogszabályok és szabályzatok keretében, egységes elvek szerint, hosszú távon kiszámíthatóan, a közösségi érdekekre is figyelemmel folytatja.

(17.20)

Ezt követően az eljárási dokumentumokra kattintottam, ahol megtaláltam a magyar állam tulajdonában álló ingatlanokat érintő tulajdonosi hozzájárulások kibocsátásának, továbbá a közérdekű használati és szolgalmi jog alapításának rendjéről szóló 56/2010. számú vezérigazgatói utasítást. Ebben már csalódottan vettem tudomásul, hogy a honlap kezdőoldalán megfogalmazottakkal ellentétben az MNV Zrt. eljárásrendje nemhogy a piaci követelményekhez, de még a hatályos jogszabályokhoz sem igazodik. Nem csodálkozom, mondjuk; nincs egyszerű dolguk, ahogy a felvezetőben ez szerintem már világos lett. A vezérigazgatói utasítás 3. pontja tartalmazza például, hogy milyen dokumentumokat kell benyújtani ahhoz, hogy valaki tulajdonosi hozzájárulást kapjon a vízjogi engedélyeztetési eljáráshoz, az a) pont értelmében, különös figyelemmel a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/96-os kormányrendeletben foglaltakra. A jelen utasítás 2/a. pontjában foglalt minden tulajdonosi hozzájárulás iránti kérelemhez csatolandó dokumentumokon túl a kérelemhez mellékelni kell az alábbi dokumentumokat: a vízi létesítmény építője és a földtulajdonos között létrejött, a létesítmény tulajdonjogát, illetve az ingatlan használati jogcímét is rendező jelen utasítás 5. számú mellékletét képező írásbeli megállapodást.

Az 5. számú melléklet a rendelet 3. § (2) bekezdésére hivatkozik. Megnéztem, hogy mit tartalmaz a 72/96-os kormányrendelet előbb említett bekezdése. Ha a vízjogi engedély tárgyát képező vízi létesítménnyel, vízmunkával érintett ingatlan nem áll az építtető tulajdonában, amennyiben a kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, az engedély csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával, az ingatlanhasználat jogcímét meghatározó, a tervezett vízi létesítmény építője és a földtulajdonos között létrejött, a létesítmény tulajdonjogát is megjelölő írásbeli megállapodásra figyelemmel adható ki. E bekezdés a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrére nem alkalmazható. Itt ez a leglényegesebb pont, az utolsó mondat. Ezek szerint az MNV Zrt. vonatkozó vezérigazgatói utasítása csak olyan esetekben alkalmazható, ha az érintett víz medre nem tartozik a nemzeti vagyonba. Mi a helyzet akkor, ha odatartozik? Akkor mi az eljárásrend? Erre nem kapunk választ. Egyébként a tárgyi kormányrendelet leírja a 6. § (7) és (8) bekezdésében, de a vezérigazgatói utasítás ezeket a rendelkezéseket egész egyszerűen figyelmen kívül hagyja.

Úgy gondolom, hogy az a néhány gondolat, amit összeszedtem, jól mutatja, hogy mekkora keszekuszaság van ezen a területen. További egyszerűsítésekre és a párhuzamosságok megszüntetésére biztatom a kormányt, és szeretném, ha azt a lavinát, amit elindítottak a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel, valahogy orvosolnák, akár a törvény módosításával, mert ezzel a most tárgyalt javaslattal ez - ahogy már említettem - csak egy bizonyos részében fog megoldást kínálni, és sokkal komolyabb lavinát indított el ennél. Kérem, hogy ezt ésszerűsítsék.

Sok sikert és kitartást kívánok a jogalkalmazóknak, hogy jogszerűen járjanak el, és nagyon sok türelmet kívánok a vízjogi létesítési engedélyre váróknak. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu