DR. GYENES GÉZA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ezt a javaslatot, mivel többségében az egészségügy mindennapi gyakorlatát érintő, a működésben tapasztalt kisebb problémák kiküszöbölésére irányuló rendelkezéseket tartalmaz többségében, a Jobbik támogatni fogja. Természetesen módosító javaslatokat fogunk tenni, amelyekben elsősorban szakmai gyakorlati megfontolások vezettek, és javítási szándékkal tettük, és kérjük ezek támogatását.

Fontosnak tartottuk, hogy a tervezet a beteg gyógyszerelési adataihoz való hozzáférést a gyógyszerészekre is kiterjesztette, hiszen nagyon helyes, ők is részei a betegellátási teammunkának. Amennyiben az a betekintési lehetőség az egészségügyi ellátásra jogosult részére a hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése érdekében történik, akkor véleményünk szerint a beteg együttműködésének a megnyeréséről van szó, és erre kellene tenni a hangsúlyt. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy az erről való gyógyszerészi tájékoztatást követően nem a beteg tiltását, hanem a betekintéshez való hozzájárulását kellene inkább kérni írásban, és ezt kellene majd a gyógyszerésznek igazoltatni az OEP felé.

Ezt ugyanis egy olyan szolgáltatásnak kell felfognunk és felfogni, amely a laikus beteget segíti abban, hogy eligazodjon a gyógyítók által felírt gyógyszerek halmaza között, hogy a gyógyszerész szakszerű tanácsaival elkerülhesse a gyógyszerszedés komoly kockázatait, hiszen nagyon sok beteg szenved az ellenőrizetlen gyógyszerszedés káros hatásaitól, mellékhatásaitól, amelyek sok esetben halálhoz is vezetnek, bár ez nem nagyon jelentkezik a magyar statisztikákban.

Amennyiben a betekintési lehetőség - megint csak megismétlem - a jogosult részére a hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése érdekében történik, akkor a gyógyszerész által ajánlott gyógyszerek biztonságos alkalmazhatóságához nemcsak a társadalombiztosítási támogatásban részesülő, hanem a betegek által használt valamennyi gyógyszer adatait is szükséges ismerni mindazoknak, akik a betegek kezelésével, gyógyszerelésével foglalkoznak, így az orvosoknak és a betegeket gyógyszerrel ellátó gyógyszerészeknek is.

A megismerni szükséges gyógyszerek adataiba beleértendők a nem támogatott vényköteles, valamint a mentális és viselkedészavarok kezelésére, valamint a szexuális úton terjedő betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerszedési adatok is. Hiszen végtére is, ha egy orvos, egy gyógyszerész, és idetartozik persze egy fogorvos is, majd erre később visszatérek, a beteggel találkozik, és a gyógyszerész azért, hogy tanácsokat adjon a szedett gyógyszerekkel kapcsolatosan, akkor számomra szakmailag érthetetlen dolog, hogy bizonyos gyógyszerfajtákat nem ismerhet meg. Hiszen a gyógyszerésznek nagy felelőssége van ezzel a betekintési joggal, hiszen ő pont azt fogja szolgálni, hogy a betegnek az általa laikusként nem igazán ismert gyógyszer-mellékhatásokkal, keresztreakciókkal kapcsolatban egyáltalán segítsen. Ha bizonyos információkat elzárunk a gyógyszerésztől, akire ugyanúgy vonatkozik a titoktartási kötelezettség, ebből szerintem szakmailag problémák lesznek.

Mint jeleztem, volt már a bizottsági ülésen is, hogy a fogorvosok régi kérését is teljesíteni kellene, és az ő lehetőségeiket is biztosítani kellene a betegadatokhoz való hozzáférésben, hiszen ők ugyanúgy alkalmaznak gyógyszeres terápiát, ezért hogy szintén elkerülhető legyen hasonló hatású gyógyszerek adása, keresztreakciók, a fogorvosoknak is tudniuk kell a beteg egyéb gyógyszeres terheléséről. Érdekes jellemző ma, hogy még azt sem tudják sok esetben a fogorvosok - a gyógyászati segédeszközökkel való ellátottságra gondoltam -, hogy a beteg előzőleg mikor kapott gyógyászati segédeszközként például fogművet.

A másik kérdés, amivel szeretnék foglalkozni, és némileg javasolni kis módosítást, hogy a tervezet szerint a társadalombiztosítási szervek ellenőrzései során a betegadatok megismerésére csak felsőfokú egészségügyi szakképzettséggel rendelkező alkalmazottak kapnának jogosultságot. Megértve az orvosi diplomával rendelkező munkaerőhiány problematikáját, mégis pontosítást javasolnánk a felsőfokú egészségügyi szakképzettség tekintetében. Ugyanis felsőfokú egészségügyi szakképzettséggel rendelkezik nemcsak az orvos, a mentőtiszt, a gyógytornász, és még folytathatnám a sort.

Javasoljuk továbbá, hogy a betegadatok megismeréséről szóló meghatalmazást esetenként csak a társadalombiztosítási szerv ellenőrzéssel megbízott és meghatalmazott munkatársai kapjanak, ne általában az egészségügyi felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők.

Más téma. Elvileg támogatható, hogy az alapellátás egészségügyi szolgáltatói tb-től kapott támogatást tartalmazó számláinak nem a szolgáltató által kezdeményezett megterhelése csak a fenntartó és a szolgáltató egyidejű hozzájárulásával történjen meg. Ám, megmondom őszintén, annak ellenére, hogy magam is háziorvos voltam, gondolni kellene arra is, hogy mi van akkor, ha az egészségügyi szolgáltatóval szemben a praxis működtetésében nélkülözhetetlen partnernek vannak jogos követelései. Mondjuk, a háziorvos elfelejt munkabért fizetni az alkalmazottjának, vagy egy olyan közműszolgáltató, aki az elmaradt szolgáltatási díj okán kívánná megterhelni ezt a számlát. Ugyanis ha érdekellentét van, nyilván az egészségügyi szolgáltatónak nem áll érdekében, és nem fogja adni a hozzájárulását, viszont ha a működtetés érdekében maradnak el ezek a kifizetések, és emiatt, mondjuk, az alkalmazott elmegy vagy a szolgáltató befejezi az áramszolgáltatást, akkor nincs praxisműködés tovább. Tehát egy kicsit ezt jobban át kellene gondolni.

(1.00)

Ilyen esetben esetleg eleve elég lenne a fenntartó hozzájárulása az ilyen tranzakcióhoz szerintünk.

A másik rész, amire szintén tennénk javaslatot, mert a jogszabály nem rendelkezik róla, a tervezet nem rendelkezik róla, hogy az alkalmazott egészségügyi dolgozó esetén az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi törvény 12. §-a szerint bizonyos adatokat a működési nyilvántartásnak is vezetnie kell. Ezzel még egyet is lehetne érteni, sőt egyet lehet érteni, de itt rendelkezik arról, hogy a munkarendet, a munkavégzés formáját, a heti tényleges teljesített munkaidőt, valamint az önként vállalt többletmunka tényét és mértékét illető adatokat is kell rögzíteni. A jogszabály hiányossága az, hogy nem mondja meg, hogy ezek az adatok kitől származzanak.

Mivel a 2003. évi törvény pontosan megmondja, hogy ezt a munkáltatóknak, a foglalkoztatóknak kell kimutatni, illetve az ügyeleti beosztásokat követően például az önkéntes munkavégzésre vonatkozóan bizony minden hónapban azt a kimutatást vezetni kell, hogy a megengedett szinthez képest mennyi az elrendelt, illetve az önkéntes munkavállalás a munkavállaló esetén. Ha most ezt a működési nyilvántartást vezető Egészségügyi Engedélyezési Hivatalnak nyilván kell tartani, akkor az a kérdés, hogy ki szolgáltasson ilyen adatokat. Szerintem nevesíteni kéne a jogszabályban, hogy az ilyen szolgáltatásra a foglalkoztatók legyenek kötelezhetőek, hiszen nekik kell ezeket az adatokat vezetni.

Én tapasztalatból mondom, hogy orvosokra bízni ilyen, szinte hetente, naponta vagy havonta változó adatok lejelentését egy hibás döntés, mert az orvosok adatszolgáltatása olyan, volt olyan kolléga a kamarai nyilvántartásban is, természetesen most nem, mert megújult, de volt, akiről öt év után tudtuk meg, hogy egyáltalán munkahelyet változtatott. Tehát ezért feltétlenül fontos lenne a 2003. évi LXXXI. törvényben leírt rendelkezéseket átvenni, ami a foglalkoztató kötelezettségévé teszi ezeknek az adatoknak a gyűjtését, hogy a foglalkoztatók adják át ezeket az adatokat az EEKH-nak. Ezt nem tartalmazza momentán a rendelet.

Mivel nem szeretnék senkit megismételni, mert amiben dicsérni lehetett a jogszabálytervezetet, megtették mások, nekem sincs más véleményem. Egyetlenegy kritikám van nekem is, amit úgy gondolok, hogy feltétlenül el kell mondani, a mozgó bérek bérbe való további be nem építését. Mi ezt egy politikai döntésnek, mégpedig egy rossz politikai döntésnek tartjuk, mivel ezek az összegek egy olyan ágazatban nem kerülnek továbbra sem beszámításra a pótlékok számítási alapjába, amelyben a rosszul fizetettség okán történő munkaerő-elvándorlás miatt egyre nagyobb munkaterhelésnek vannak kitéve a dolgozók. Lásd az ügyelettel járó fokozott megterheléssel szemben az ügyeletért járó díjak befagyasztását például.

Köszönöm szépen. A második részét Kiss Sándor kollégám fogja elmondani, ha elnök úr megadja neki a szót. Köszönöm.

Forrás: parlament.hu