GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Adótörvények tekintetében az én emlékképeim (Zaj. - Az elnök csenget.) úgy jönnek elő, hogy nagyjából október vége környékén ezeken túl kell lenni. Hogy ebben a mai időszakban, a Fidesz és a KDNP kormányzásának időszakában ezek lényegtelen időpontok, ezek már nem is igazából ütik ki azt a küszöbértéket, amit az ember elvár önöktől.

A másik része a történetnek, hogy ha belegondolok abba, amiről Puskás képviselőtársam beszél itt a munkahelyvédelmi akcióterv és minden egyéb más kérdés kapcsán, akkor számtalan kétely vetődik fel. Hiszen Magyarországnak a költségvetését érintően is olyan költségvetéssel dolgozik az ország, amelyet ebben az esztendőben, ha emlékképeim nem csalnak, akkor kilencszer, kilencedszer fognak módosítani. Stabil, tehát stabil költségvetés mellett, stabil adótörvények mellett áthárításokkal mindenkire, az önkormányzatokra és mindenki egyéb másra, olyan feltételek biztosítása mellett, amivel párhuzamosan gyakorlatilag önök arról beszélnek, hogy olyan közteherviselés megvalósítását kell megteremteni, ami azonos terheket ró az emberekre. Hát, nyilván erre a legkiváltképp alkalmas az az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer, amit önök ma működtetnek. Azt az arányosságot, a közteherviselésben azt a fajta helyzetet hívja életre, hogy sokkal inkább azok adóznak többet, akiknek a tehetősségük kisebb mértékű, mint általában vetten egy nagyobb jövedelmi pozícióval bíró embernek.

Az a baj, hogy önök valamiről mindig beszélnek, aztán ezzel ellentétesen homlokegyenest mást csinálnak. Az a baj, hogy amikor valami pluszos dolgot megpróbálnak életre hívni a gondolat szintjén, akkor a cselekedetek szintjén ezt lemínuszolják, és valami egészen mást csinálnak.

Az a baj, hogy a végkövetkezménye mindezeknek a dolgoknak úgy landol, hogy az emberek, azok, akik azt várják önöktől a beterjesztések és a kimondott szavak alapján, hogy majd jobb lesz nekik, azok mindig elszenvedőivé válnak ennek a történetnek.

Úgyhogy a legnagyobb szívfájdalmak közepette kell hogy azt mondjam: sajnos már akkor, amikor önök adótörvények beterjesztését teszik meg vagy a költségvetés kapcsán tesznek bármilyen előirányzatokat, akkor ezt egyrészt kétséggel fogadják nagyon sokan, nemcsak a Parlament falai között, hanem az emberek szintjén is; másrészt pedig azzal a csalatkozással néznek szembe utána, hogy lám, lám, nem az ígért szavak, hanem annak az ellentettjében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) azok a tettek jelennek meg, amelyek az ő rovásukra keletkeznek.

Forrás: parlament.hu