BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Forgács István cigány értelmiségi 2010-ben megjelent, A cigány-magyar együttélés kovászemberei című cikkéből idézem az első mondatot: "Végtelenül szomorú, hogy megint elölről kell kezdeni mindent." Hát, itt tartunk most, hölgyeim és uraim, 2012-ben is - elölről kell kezdeni mindent.

Arra készültem, hogy hozzászólásomban a cigány gyermekek önismeretének és önértékelésének erősítéséről, tanulási motivációjuk támogatásáról, szociális készségeik és társas kapcsolataik fejlesztéséről fogok itt önöknek beszélni, de az élet, ez a délelőtt, ez a mai nap átír mindent. A minden mélységet alulszántó gondolatkísérletek, amelyek eddig elhangzottak, felülírják még a legoptimistább illúzióimat is a témával kapcsolatban. Mondom én ezt a szociális szférában, gyermekvédelemben eltöltött 31 év után. Én neveltem, tanítottam cigány gyerekeket olvasni, kapálni, kimentem velük focizni, és még zenéltem is velük. Van némi fogalmam, ami a cigányság sorskérdéseit illeti.

Először is tegyünk néhány fogalmat tökéletesen tisztába. Mi a felzárkózás - Szabó Timea képviselőtársamnak biztos nyelvbotlása volt - és a felzárkóztatás között a különbség? A felzárkózás az, amit a cigányság el tud önmaga is végezni, a felzárkóztatás pedig arról szól, amihez segítséget igényelnek. Ez a segítség az elmúlt 22 évben a százmilliárdok ellenére nem jutott el hozzájuk. Cigány vezetők elmondták, hogy a segítség 90 százaléka nem jutott el a cigányságig, ezért élnek mélyszegénységben például.

Aztán a szegregáció és az integráció. A szegregáció, tudjuk, hogy miről szól, sokat beszéltek itt erről ma. Az integrációhoz azonban megkérdezték-e a cigány honfitársainkat, hogy ők akarnak-e beilleszkedni, és ha akarnak és szeretnének beilleszkedni, akkor ők ezt hogyan képzelik el? A mélyszegénységben tartása a cigány rétegeknek kinek az érdeke? Ez itt egy nagyon fontos kérdés. A Jobbiknak vannak alternatív megoldásai a munkahelyteremtéssel, a bentlakásos iskolával és sok egyéb felzárkóztatási lehetőséggel kapcsolatban, azonban vannak olyan szociológiai tények és hamis próféták, akik ezt akadályozzák. De hol vannak a felzárkóztatásra szánt milliárdok? Az előbb említettem, 90 százaléka nem ért célba. Ellopták talán?

Ez a szíven szúrt ország egy látlelet a magyar jelenről, a süllyedő világ pedig az elmúlt évtizedek következménye. Nagy Gusztáv cigány költő soraival zárom gondolataimat: "Ezt a világot, ha tehetném, egy nagy liberóba kötözném, hogy szaga ne legyen a létnek s ganaja az erőltetésnek."

Az önök GPS-e azt jelzi: az eddigi út járhatatlan, újratervezés. Cigány honfitársaimnak pedig annyit mondok: távesz báktáló. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu