DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Eljutottunk egy újabb nagy csomaghoz, ami elénk került, és valóban ennek a terjedelme és tartalma is olyan súlyos, hogy csatlakoznom kell azokhoz a kritikákhoz, amelyeket már az alkotmányügyi bizottságban is kifejtettünk, amely szerint ilyen idő, ilyen keret, ilyen mód nem alkalmas arra, hogy ebben a vitában teljes mélységgel, teljes súllyal tudjuk megfogalmazni kritikáinkat. Ettől függetlenül egy tűzoltómunka keretében átfutottuk, megvizsgáltuk szakértők bevonásával a javaslatot, és ezzel kapcsolatos álláspontunkat szeretném ismertetni. Azonban azt mindjárt itt előzetesen jelezni kell, hogy ilyen és ehhez hasonló gyakorlat a kormányzat részéről nem kivételes, és nem is igazából indokolható most. Tehát az, hogy valóban múlt pénteken tíz törvényjavaslat került benyújtásra közel ezeroldalnyi terjedelemben, ezek közül kilenc úgynevezett salátatörvény, amely számos egyéb jogszabályt módosít - jelen jogszabály, egyébként a Btké.-nek nevezett jogszabálycsomag 75 különböző jogszabályt módosít -, ez az eljárás és az, hogy már azt követő hét hétfőjén megkezdődik az érdemi munka az alkotmányügyi bizottságban és a bizottsági vitákban, majd pedig most már általános vitára kerül, ez egyszerűen a minőségi jogalkotás rovására megy, és alapjaiban ássa alá az országgyűlési képviselői munkának a hitelességét. Mert gyakorlatilag így nem leszünk mások, mint végrehajtó szervei a kormányzati törvény-előkészítésnek, amely végrehajtók lényegében két döntést hozhatnak: vagy lényegében elolvasás nélkül támogatják, vagy ha áttekintik és megfogalmazzák kritikáikat, akkor ehhez képest legfeljebb aggályaikat elmondják, opponálják, de úgy is biztosak vagyunk abban, hogy ez a javaslat is át fog menni a gépezeten, mint ahogy már korábban is számos javaslat átment számos kritika ellenére.

A büntető törvénykönyv elfogadása valóban egy nagy esemény volt a magyar jogalkotás történetében. Mi a végszavazásnál - emlékeztetni szeretnék mindenkit arra - tartózkodtunk a támogatástól, tehát nem mondtunk sem nemet, sem igent, figyelemmel arra, hogy számos javaslat jó irányba mozdulást mutatott a büntető anyagi jogszabályok ezen új kódexével kapcsolatban, tehát szigorodó büntetéskiszabás irányába mutatott, szélesítette sok tekintetben a büntetőjogi felelősségre vonhatóság körét, azonban olyan jelentős javaslatok maradtak ki, amelyeket, úgy gondoljuk, hiba volt kihagyni a rendszerből. Így akár a büntetés-végrehajtás tekintetében például a szigorított dologház intézményét szerettük volna meghonosítani, felvetettük a halálbüntetés intézményét, ez is kimaradt, és egyáltalán szerettünk volna egy sokkal szigorúbb és sokkal keményebb büntető törvénykönyvet. Mindenesetre nekünk most az a feladatunk, hogy a kellő áttanulmányozási idő hiányában is, de mégis megpróbáljuk érveinket megfogalmazni.

Azért azt mindenképpen látni kell, hogy ma szerda délelőttöt írunk, a javaslat pénteken került benyújtásra, valóban, ahogy mondtam, körülbelül 250 oldal, 75 törvény módosítását tartalmazza. A rendelkezésünkre álló idő úgy telt el, hogy hétfőn lényegében egész nap bizottsági és plenáris ülés volt, másnap például a polgári törvénykönyvhöz benyújtott módosító javaslatok vitája zajlott az alkotmányügyi bizottságban szinte egész nap. Tehát lényegében, szigorúan értelmezve fél nap állt rendelkezésünkre, hogy áttekintsük. Ennek ellenére, bár a képviselői munka ellehetetlenítését érezzük emögött, és tulajdonképpen azt is, hogy valahol az ellenzék munkájára, működésére sincs igazából szükség e mögött az eljárás mögött, azt is érezzük, hogy a jogalkotási törvénynek a maradéktalan tisztelete és betartása sem érvényesült, mert ha valóban igaz az, hogy az a szintű egyeztetés nem zajlott le a szakma képviselőivel, amit törvény ebben az esetben előírt volna, akkor bizony nagyon nagy a gond.

Az, hogy tervezett formájában a tárca honlapján elérhető volt, szintén úgy gondoljuk, hogy nem pótolja azt a felelősséget, hogy ha 2013 júliusában hatályba lépő büntető törvénykönyvről beszélünk, akkor miért kellett most ezt a csomagot így összecsomagolva más, egyébként nem a büntető törvénykönyvhöz érdemben kapcsolódó szabállyal együtt elénk terjeszteni, ráadásul mindezt még további kilenc törvényjavaslattal együtt.

De, még egyszer mondom, az érdemi észrevételeinket ettől függetlenül megpróbáljuk előterjeszteni, amelynek keretében mindjárt az első, amit el kell mondanunk, hogy a törvényjavaslatnak a célja, indoka nem vitatható. Tehát nyilván egy új büntető törvénykönyv megalkotása alapjaiban kihat a büntető jogszabályok és az azokat alkalmazó akár közigazgatási, rendészeti szabályok rendszerére, tehát nem vitatható, hogy ez az átvezetés szükséges volt. Azonban ezt meghaladó terjedelmű szabályokat is találunk, nem kis számban, és úgy gondoljuk, hogy ez nem volt szükséges része ennek a csomagnak. Például akár a büntetőeljárási törvény vagy pedig a büntetés-végrehajtási törvény is olyan átfogó módosítást nyert most, amelyek nyugodtan mondhatók akár egy teljes megújításnak vagy egy novella szintű módosításnak is. Úgy gondoljuk, hogy erre pedig külön kellett volna lehetőséget találni. Annak idején éppen a kormánytöbbség oldalához tartozó politikusok joggal kritizálták a salátatörvény-alkotási rendszert, amely jellemezte a korábbi időszakokat, a szocialista kormányzat időszakát, és sajnálatos módon átveszik és folytatják ezt a gyakorlatot, ami nem helyes és nem elfogadható.

Ami különösen szembetűnő, az az, hogy az új büntető törvénykönyv rendelkezéseit is módosítják, tehát már a hatálybalépés előtt hozzá kellett nyúlni a büntető törvénykönyv egyes rendelkezéseihez, ami azt jelzi, hogy ennek a munkának a minősége és kivitelezése sem volt ezek szerint tökéletes. És ha már ezt megtettük, akkor viszont mindenképpen fel kell vetni azt a kérdést, hogy az egyik legkomolyabb szívügyünk, a magyar termőföld megvédésére alkalmas törvényi tényállást, a termőföld jogellenes megszerzése bűncselekményt vajon miért nem kívánja a jelenlegi hatályos büntető törvénykönyvbe beemelni a kormányzat. Úgy gondoljuk, hogy ezzel egy olyan lehetőséget adunk jövő nyárig a zsebszerződések működtetőinek, amellyel ebben az átmeneti időszakban vissza tudnak élni lehetőségeikkel, és bizony a magyar termőföld további csorbítása válik lehetővé. Tehát mi már most javasoljuk, hogy ezt ismét vegyük napirendre, és be is fogjuk nyújtani javaslatunkat arra, hogy a jelenlegi hatályos büntető törvénykönyvbe emeljük be a termőföld jogellenes megszerzését szankcionáló tényállást, tehát mindazokat, akik olyan ügyletekben működnek közre, amelyek a földtörvény kizárását célozzák, és külföldiek tulajdonszerzését lehetővé teszik, ezeket már most rendeljük büntetni.

A javaslat hozzányúl az alig néhány hónapja hatályos szabálysértési törvényhez is, amellyel kapcsolatban szintén nagyon sok kritikai észrevételt megfogalmaztunk, és ugyan nem vitatjuk érdemben, hogy például a hamis statisztikai adatszolgáltatás vagy földmérési jel megrongálása, mondjuk, szabálysértéssé legyen minősítve. Bár hozzáteszem, a hamis statisztikai adatszolgáltatás jelentős mértékben tudja befolyásolni, mondjuk, olyan rendszerek működését és hatékonyságát, mint például a szociális ellátórendszer, ahol a rászorultak arányának helytelen megadása, listázása igenis torzíthatja a nemzetgazdaság működését. Tehát igazából, ha jobban megvizsgáljuk, akkor nem is annyira indokolt ennek a bűncselekménynek most már szabálysértéssé minősítése.

Az átmeneti eljárási rendelkezések szükségessége nyilván nem vitatható, és ennek a megfogalmazásai kivitelezését érdemben annyiban tudjuk csak figyelemmel kísérni vagy véleményezni, hogy alaposan kidolgozottnak tűnik, azonban itt egyetlenegy paragrafus vagy egyetlenegy hivatkozás helytelen alkalmazása is komoly jogalkalmazási zavarokhoz vezethet.

(10.10)

Úgyhogy a kellő idő rendelkezésre állása esetén lettünk volna abban a helyzetben, hogy ezeket érdemben véleményezzük.

A sürgős tárgyalás egyébként azért sem indokolt számunkra, mert hiába történik meg most a rohamtempóban történő elfogadás, a rendelkezések többsége, a javaslat rendelkezéseinek többsége a hatályba léptető rendelkezések szerint csak jövő év július 1-jével lép hatályba. Tehát igazából ezt ellentmondásnak érezzük, és ez is aláhúzza azt, hogy igazából itt esetleg más szándék is fennáll, nem csak és kizárólag az, hogy éppen most jutott oda a kormányzat, hogy a javaslatukat előterjessze.

A büntetőeljárási törvény módosítását célzó részek között vannak támogatható elemek, így például a DNS-profil rögzítése dolog elleni erőszakos vagy közveszély helyszínén történő vagyon elleni bűncselekmények esetében. Ez mindenképpen indokolható, akár még felvethető az is, hogy még szélesebb körben, vagyon elleni bűncselekmények még szélesebb körében történjen ez meg, hiszen a mindennapi életet ellehetetlenítő bűnözési hullám nagyon nagy mértékben gátolja, rongálja a magánvagyont tisztességgel működtetők és gazdálkodók életét, főleg vidéken, tehát ennek érdekében minden intézkedést támogatunk.

A szabálysértési törvényben - visszatérve - van néhány olyan tényállási elem, ami kifejezetten nem szimpatikus számunkra, illetve szakmailag nem fogadható el. Van ugye egy olyan új szabálysértés, ami a kismértékű, kis mennyiségű, csekély mértékű lőszerek birtoklását büntetni rendeli önmagában anélkül, hogy a társadalomra való veszélyességét igazából indokolná, tehát olyan jellegű cselekményt rendel itt most büntetni a jogalkotó, amely, úgy gondoljuk, hogy nem indokolt, illetve a társadalomra való veszélyessége hiányzik ezeknek a cselekményeknek.

A javaslat 220. §-a a közerkölcsbe ütköző magatartást rendeli büntetni közterületen, nyilvános helyen. Ezzel kapcsolatban az, amit a közterület-felügyelő is alkalmazhat... - végül is, azt gondoljuk, ez egy helyes, jó irány, hogy szorítsuk vissza a közerkölcsöt úgymond sértő magatartásokat, csak ez nincs pontosan definiálva, hogy mire gondol itt a jogalkotó, és ez megint csak jogalkalmazási zavarokhoz vezethet.

A sportrendezvények látogatásától való eltiltás tilalmát igenis jelentősen aggályosnak tartjuk. Ezt már korábban több fórumon kifejtettük, hogy a szurkolókkal szembeni folyamatos megtorló jellegű jogalkotási intézkedések, úgy gondoljuk, nem mozdítják elő a békés egymás mellett élését ezeknek a szurkolóknak, hanem inkább mélyítik azokat a sebeket, azokat a feszültségeket, amelyek ezen a területen tapasztalhatóak. Úgy gondolom, nem ez lenne az irány, hanem az, hogy próbáljuk meg a kulturált sportlátogatás szabályait népszerűsíteni, és ne ilyen állami büntetőjogi eszközökkel próbáljunk odavágni olyan területeken, ahol az már aránytalan és szükségtelen.

A büntetés-végrehajtási törvény tekintetében is elmondható, hogy nem függ össze minden elemében a büntető törvénykönyv hatályba léptetésével. Kifejezetten például azt gondoljuk, hogy nem szerencsés, hogy a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátáshoz kapcsolódóan a pártfogó felügyelet elrendeléséről szóló döntés előtt csak akkor szerezhesse be a pártfogó felügyelői véleményt, ha azt a bv-intézet kezdeményezte. Ez abszolút ellentétes a büntetőeljárási alapelvvel, azzal, hogy ugye hivatalból kell a tényállást tisztázni.

Az egyik legaggályosabb rendelkezést majd még később szintén képviselőtársam, Németh Zsolt fogja ismertetni, de itt ez a bizonyos elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel a büntetőeljárási törvényben, úgy gondoljuk, túlmegy azon a kereten, amit egyébként az idevágó EU-irányelv, tehát a 2011/93. EU-irányelv irányoz. Ott ugyanis csak és kizárólag gyermekpornográfia elleni fellépés keretei között írja elő a tagállamok számára azt, hogy a sértő, jogsértő tartalmat megjelenítő honlapokkal szemben fel kell lépni, azonban ezen intézkedéscsomag szerint, amit itt most beemeltek a büntető törvénykönyvbe, minden közvádra üldözendő cselekményre kiterjed az elsődleges intézkedés, tehát a tárhelyszolgáltató felszólítása, és a második kategória, tehát a blokkolás, a bíróság által elrendelt blokkolás pedig kiterjed már az állam elleni bűncselekmény, terrorcselekmény kategóriáira is.

Úgy gondoljuk, hogy ez a túlterjeszkedés indokolatlan, illetve kivitelezési módjában, megvalósíthatóságában aggályos, és alkalmas lehet arra, hogy a véleménynyilvánítási szabadságot, szólásszabadságot sértse, ezért ennek a rendelkezésnek az elhagyását indítványozzuk, figyelemmel arra, hogy a gyermekpornográfiát tartalmazó tartalmak elleni fellépést, a jelenlegi médiaszabályozás lehetőségét biztosítja a médiahatóság számára. Tehát semmiképpen nem vagyunk ellene - hangsúlyozni szeretném - a gyermekpornográfia elleni fellépésnek, azonban annak mindenképpen ellene vagyunk, hogy ezen a címen a véleménynyilvánítási szabadság sérelme valósulhasson meg.

Ha szabad, akkor még egy perc hosszabbítást kérnék. Végül, de nem utolsósorban szeretném azt kiemelni, hogy a jogi személyekkel kapcsolatos szankcionálás lehetőségeinek bővítési körét támogatjuk, azonban itt is csupán egy mechanikus hivatkozást hallottunk a nemzetközi kötelezettségekre. Jó lett volna tudni azt, hogy a jogalkotó kormány tulajdonképpen milyen szempontok alapján döntött úgy, hogy csak ilyen terjedelemben lép, miért nem lépett még határozottabban abba az irányba, hogy jogi személyek mögé bújt és gazdasági károkat okozó, korlátolt felelősséggel visszaélő személyek felelőssége még erőteljesebben megállapítható legyen, kiszoríthatóak legyenek azok a társaságok a magyar gazdaság területéről, akik visszaélésszerűen működnek.

Üdvözöljük azt, hogy meghosszabbították a módosítási javaslatokra előterjesztett határidőt, élni fogunk a módosítás lehetőségével, és a módosító javaslataink elfogadásától függően tudjuk majd támogatni a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu