DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Nem szeretnék különbséget tenni a törvényjavaslatok között fontossági sorrendben, mert azt mondta Bárándy képviselő úr, hogy azáltal, hogy ide a pulpitusra jöttem és itt mondtam el az előző expozét, azzal kiemeltem az előző törvényjavaslatot a törvények sorából. Nem érzem így, hogy a következő törvény más megítélésű lenne. (Dr. Bárándy Gergely: Most még ezt is kiemeled.) Tehát ezért, ha megengedi, elnök úr, innen mondom el az expozét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A 2011. év végén végrehajtott bírósági reform eredményeként elfogadott, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény alapján 2013. január 1-jétől a helyi bíróságok jogutódjaként a járásbíróságok, a munkaügyi bíróságok - mint különbíróságok jogutódjaként - a közigazgatási és munkaügyi bíróságok kezdik meg működésüket.

A járásbíróságok és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok működésének megkezdése a szervezeti változásokon túlmenően jelentős jogalkotási intézkedéseket is maga után von. Ezek egyike az egyes igazságügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely a hatályos törvényeken vezeti át a szükséges változásokat. A javaslat ennek megfelelően elsősorban technikai korrekciókat hajt végre, azonban más, az igazságügyi szervezetrendszert érintő kérdésekre is kiterjed. Ezeknek közös jellemzője, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján felmerült, hogy az érintett szervek hatékony működését elősegítő módosításokat tartalmaz.

Így a javaslat módosítja a Kúria önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára vonatkozó eljárásának szabályait, előírja a bírósági végrehajtók számára a jogi végzettség követelményét, és tartalmaz egyes, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára vonatkozó, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által végzendő adatvédelmi auditra vonatkozó rendelkezéseket is.

A javaslat valamennyi hatályos törvényben a helyi bíróság elnevezés helyett a járásbíróság elnevezést, a munkaügyi bíróság elnevezés helyett a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnevezést alkalmazza. Ez alól kivételt képeznek a főváros területén illetékes kerületi bíróságok, amelyek változatlan elnevezéssel működnek járásbíróságként. A javaslat továbbá azon közigazgatási bírósági eljárásokat, amelyeket az egyes törvények jelenleg a törvényszék mint közigazgatási bíróság hatáskörébe utalnak, a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe helyezi. Mindezek mellett a javaslat rögzíti a bírósági szervezeti törvény egyik újításának, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumoknak a számát, elnevezését és illetékességi területét.

A közigazgatási rendszerünk átalakításával létrejövő új közigazgatási területi egység a járás. Ezt a változást követi a bírósági szervezetrendszer azzal, hogy első lépésben az alapszintű bíróságok, a helyi bíróságok elnevezése igazodik ehhez. Ugyanakkor tisztelt képviselőtársaim, míg jelenleg a fővárosi kerületi bíróságokon kívül 105 helyi bíróság működik, addig a járási rendszer létrehozása során a fővárosi kerületeken kívül összesen 175 járás jött létre. Tehát több a járás, mint amennyi helyi bíróság jelenleg működik. Azonban a helyi, illetve járásbíróságok számának emelése nem indokolt, mivel ez a bírósági szervezet szétaprózódásával járna, ami a bíróságok hatékony működését akadályozná. A javaslat ezért jelenleg még nem változtat az alapszintű bíróságok számán, székhelyén és illetékességi területén.

A közigazgatási járási rendszer felállítását követően, annak tapasztalatait hasznosítva nyílik lehetőség arra, hogy a folyamat következő lépéseként az Országos Bírósági Hivatallal együttműködve sor kerüljön a bírósági járások területi áttekintésére, azaz az egyes járásbíróságok illetékességi területének az új ismeretek birtokában történő felülvizsgálatára.

A bírósági szervezeti törvény a közigazgatási különbíróságot a munkaügyi bírósággal egy szervezeti egységben működtetve hozta létre. Ennek megfelelően megyénként, illetve a fővárosban egy közigazgatási és munkaügyi bíróság működik, a törvényszék székhelyén. A munkaügyi bíróságokkal való intézményegyesülés révén a közigazgatási ügyekben első fokon eljáró bíróságok a munkaügyi bíróságokkal azonos módon, tehát különbíróságokként fognak működni. Ezzel egyidejűleg az egy szervezetben működő két bíróság - a munkaügyi és a közigazgatási bíróság - jogorvoslati fóruma is egységesül, amennyiben mindkét bíróság által első fokon elbírált ügyekben másodfokon a törvényszék jár el. Ez a közigazgatási bíróságok esetében jelent változást, ahol jelenleg a jogorvoslat centralizációja érvényesül.

Az új szervezeti hatásköri rendszer várhatóan az ügyek másodfokú elbírálásának felgyorsulását fogja eredményezni. A munka- és közigazgatási ügyekben eljáró bírák regionális szakmai testületeiként felálló közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok elő fogják mozdítani az egységes jogalkalmazást, és az igazgatási tekintetben vett elkülönüléssel párhuzamosan lehetővé fogják tenni a speciális ágazati igényeknek megfelelő szakmai elkülönülést is, hiszen jelenleg a törvényszékeken - a főváros kivételével - nem működnek önálló közigazgatási kollégiumok, hanem azok jellemzően a polgári gazdasági kollégiummal összevontan működnek.

A javaslat a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvény módosításával a fővárosban működő közigazgatási és munkaügyi bírák jelentős létszámára tekintettel önálló közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumot hoz létre a fővárosban, és emellett további öt regionális kollégiumot alakít ki az ország egyéb területein, törekedve arra, hogy a regionális kollégiumok tagjainak száma közel azonos legyen.

Mint ahogyan arra már utaltam, a javaslat a szervezeti változások átvezetése mellett egyéb módosításokat is végrehajt. Ez év január 1-jétől az Alkotmánybíróság az önkormányzati rendeletek esetében kizárólag azok alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja. Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálata, a jogszabálysértő önkormányzati rendeletek megsemmisítése a Kúria feladat- és hatáskörébe tartozik. Az eljárást a Kúriánál jelenleg az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint egyedi ügyben alkalmazandó önkormányzati rendelet esetén a bíró kezdeményezheti.

A kezdeményezők körét indokolt kibővíteni az alapvető jogok biztosával. Az alaptörvény ugyanis lehetőséget ad arra, hogy az alapvető jogok biztosa kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a jogszabályoknak az alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatát, ha azonban az önkormányzati rendeletet jogszabálysértőnek találja, csak a fővárosi és megyei kormányhivatalnál kezdeményezheti, hogy forduljon a Kúriához. Ezen a helyzeten kíván változtatni a javaslat, előmozdítva a jogrendszer egységét, valamint az alapvető jogok védelmét.

A bírósági végrehajtói kinevezéshez jelenleg vagy felsőfokú végzettség, végrehajtói szakvizsga és gyakorlati idő letöltése, vagy pedig jogi szakvizsga letétele szükséges. A szakmai követelmények erősítése érdekében és az európai trendeket is figyelembe véve indokolt, hogy a felsőfokú végzettség helyett az egyetemi jogi végzettség a bírósági végrehajtói kinevezés általános feltétele legyen a jövőben, és így a bírósági végrehajtás fokozatosan, felmenő rendszerben jogi szakmává váljon Magyarországon is. Az új előírás a már bírósági végrehajtói kinevezéssel rendelkezőket nem érintené. Azt a 2013. január 1-jét követően kiírt álláspályázatok alapján történt bírósági végrehajtói kinevezések esetén kell először alkalmazni.

A javaslat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának gazdálkodására vonatkozó szabályok konszolidációját is célozza azzal, hogy megfogalmaz egyes, a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal pénzügyi önállóságát erősítő rendelkezéseket, továbbá pontosítja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság piaci alapon nyújtott szolgáltatására, az adatvédelmi auditra vonatkozó rendelkezéseket.

A javaslatban szereplő változások nem korlátozódnak tehát az egyes bíróságok átnevezésére, hanem szervezeti eszközökkel járulnak hozzá az igazságszolgáltatási rendszer megújításához, hatékonysága növeléséhez és a jogállami követelményeknek megfelelő működéséhez.

Ajánlom ezért a törvényjavaslatot tisztelt képviselőtársaim figyelmébe, kérve ahhoz támogatásukat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu