DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A vita vége felé közeledve én is szeretném röviden összegezni az álláspontunkat. Közel száz módosító javaslatot terjesztettünk elő, és képviselőtársaim színes palettát nyújtottak ezekről. Eddig egyelőre sok siker nem koronázta erőfeszítésünket, úgyhogy szeretnénk, ha a meggyőzés hullámai most így tényleg eluralnák a döntéshozókat, hiszen mondjuk, a franchise szerződés esetében a "jogbérlet" szó előzze meg a "franchise"-t, ilyen jellegű módosítónkat elfogadták, hogy a magyar nyelv elsődlegessége érvényesüljön, de olyanokban egyelőre még áttörés vár, mint például az üzleti titok védelme, az ajánlás 51. pontja szerinti, azaz az üzleti titok védelme ne jelenthesse, hogy a közvagyonnal kapcsolatos információk és adatok hozzáférhetetlenné váljanak. Ez egyébként más frakciók részéről is elhangzott, amelyek most rettenetesen ágálnak a Jobbikkal való bármilyen közös gondolkodás ellen, de lám-lám, még a szocialista frakció részéről is elhangzott egy ilyen hasonló javaslat. Nem mondom, hogy ez a meggyőzés legvégső eszköze, de az, hogy több frakció is szóba hozza, az mindenképpen, azt gondolom, jelzésértékű.

Nagyon érdekes egyébként, hogy a társasági törvénnyel kapcsolatban, a társasági jogi szabályok esetében az a bizonyos fő szabály, a diszpozitivitás szabálya lép be a kógencia elve helyett, és ezt Kepli Lajos képviselőtársam 59. módosító ajánlási pont szerinti javaslatában szeretné visszaállítani az eredeti állapotába. Ez egy generális megfontolást igényel kétségkívül, de el kell mondanom, hogy például itt a szakma egyes képviselői, például Sárközy Tamás professzor is azon az állásponton vannak, hogy nem szerencsés beléptetni ezt a rendszert, egyszerűen azért nem, mert a társasági jogi rendszerben amúgy is nagyon sokan keresik a kibúvókat, keresik azokat a lehetőségeket, hogyan lehet a korlátolt felelősségű társaságok felelőtlenségével tulajdonképpen visszaélni. Ez mindenképpen megfontolásra érdemes.

A következő, amiről szeretnék még szólni, a 86. ajánlási pontban szereplő javaslatunk, több ilyenünk van egyébként. Ez többek között a társasági jognak azon eleme, amely... - a nyilvános részvénytársaság kivételével a külföldi vállalkozás jogi személy tagját, közvetlenül vagy közvetve, természetes személy tulajdonosa által tulajdonolt jogi személy tagját bizony meg kelljen nevezni a létesítő okiratban. Tehát úgy gondoljuk, hogy az off-shore cégekkel szembeni fellépés, ami egyébként minden szempontból igazolható, ezt a javaslatot szükségessé teszi.

Idő hiányában most már a többi javaslatunkról sajnos nem tudok beszélni, de azt gondolom, hogy magukért beszélnek. Én nagyon szeretném, ha megfontolnák elsődlegesen ezeket a bizonyos társasági jogi megfontolásainkat, amelyek a csalárd módon eljáró vállalkozások tagjait egyelőre még mindig felhatalmazzák vagy egyfajta lehetőséget biztosítanak arra, hogy a hitelezővédelmi szabályokat áthágva igyekezzenek tisztességtelen előnyre szert tenni. Minden más tekintetben pedig kérem önöket, hogy fogadják meg azokat a felvetéseket, amelyeket tettünk, és így születhet álláspontunk szerint egy olyan polgári törvénykönyv, amit mi is jó szívvel támogatni tudunk.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

Forrás: parlament.hu