DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Történelmi pillanathoz érkeztünk, mert a termőföld kérdésének alkotmányos újraszabályozását kívánja biztosítani most a kormánytöbbségi előterjesztés, a kormány-előterjesztés. Ez történelmi felelősséget és alkalmat teremt arra, hogy ami a tavaly, 2011-ben az alaptörvény vitája során benyújtott módosító javaslatunkkal történt, és az ezzel kapcsolatos elutasító döntéshozatal sokak számára nagyon gyászos jövőképet festett fel a magyar termőföld nemzeti kézben tartásával szemben, ezt most újragondoljuk. Miután most ez tulajdonképpen nem tekinthető másnak, az egyébként örök érvényűnek szánt alaptörvény mostani módosítási szándéka arra utal, hogy a kormányzat is úgy gondolja, újra kell gondolni ezeket az alapokat.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Nagyon bízunk abban - mint ahogy elhangzott Ángyán József képviselőtársunktól és Turi-Kovács képviselőtársunktól is, mindketten támogatják alapvetően ezt a javaslatot, ezt az irányt -, hogy mindannyian majd számot tudnak vetni azokkal a lelkiismereti kérdésekkel, ami egy ilyen javaslat elutasítását jelentené. Nagyon remélem azt, hogy nem fognak ebbe az utcába még egyszer belemenni.

A bizottsági vitákban és a tegnapi általános vitában is nagyon sok érv elhangzott pró és kontra, sokszor elhangzik az, hogy az európai uniós csatlakozási szerződés egy olyan kényszerpályát jelent, amelyről nem térhetünk le, nem rendelkezhetünk nemzeti érdekeinknek megfelelően a termőföldről, hiszen a tőkejavak szabad áramlása fejezetkörébe került, ami azt jelenti, hogy a nemzeti rendelkezési jog, azaz a tulajdonlási viszonyrendszer sajátos meghatározása nem lehet számunkra lehetséges.

(13.00)

Ez megítélésem szerint egy téves felfogás, és abból a téves kiindulási pontból fakad, hogy eleve elrendeltnek tekinti a csatlakozási szerződés minden betűjét, minden mondatát, és a kényszerpályát elfogadja. Ez a kényszerpálya-elfogadás vezetett már a magyar történelemben számos esetben oda, hogy kompországként, utolsó csatlósként vagy bármilyen kényszerhelyzetben vergődő kiszolgáltatottként kellett a történelem viharaiban egyre súlyosabb veszteségeket elszenvedni. Azt látni kell, hogy a magyar termőföld a jelenlegi állapotában az egyik legértékesebb és legtermőképesebb föld Európában, nagyon sokan tudják ezt már, külföldiek is, akik már nagy erőkkel megkezdték a hosszú évekkel ezelőtt megindult folyamat során a zsebszerződésekkel történő felvásárlást.

Ez a rendelkezés teljes és egyértelmű, tiszta vizet önt a pohárba, és kimondja, hogy lehet ugyan a magyar termőfölddel kapcsolatban gazdálkodási elképzelése bárkinek, de egyet nem lehet megtenni, hogy a Szent Korona tulajdonát képező magyar termőföldet külföldiek tulajdonába átengedjük. Amennyiben ez a jelenség ugyanis 2014 májusától teljes egészében felszabadul, és az eddigi védelem lehetősége elvész, akkor világosan kell látnunk, hogy azok az értékviszonyok, amelyek a sok ígéret szerint, az európai uniós csatlakozás idején elhangzott ígéretek szerint meg kellett volna hogy változzanak, ki kellett volna egyenlítődjön a föld értéke, a magyar termőföld értéke a külföldi termőföldekkel, és egyáltalán fel kellett volna jönniük a magyar gazdálkodó rétegeknek, fel kellett volna kerülniük egy olyan tőkeerős helyzetbe, egy olyan jövedelem-viszonyrendszerbe kellett volna kerülniük, ideértve az összes magyar embert, aki magyar termőföldet szeretne szerezni, vagy gazdálkodni szeretne, hogy lehetőség nyíljon számukra a magyar termőföld megvételére, a gazdálkodásra, és ne nyíljon lehetőség arra, hogy lényegében a piaci erőviszonyok érvényesülésével az olcsó magyar földet tonnaszámra, hektárszámra vagy minden mennyiségben felvásárolhassák a külföldiek.

Márpedig most nagyon erre tartunk. Tehát ez az elképzelés, ami arról szólt, hogy a moratórium időszaka alatt a magyar mezőgazdaság meg tud erősödni, a magyar termőföld eléri a valós értékének megfelelő árviszonyrendszert, nem történt meg. A kiszolgáltatottság továbbra is fennáll, és azért, mert 2002-ben, amikor a tárgyalásokat vezető akkori kormány, az első Orbán-kormány időszakában nem próbálta meg a nemzeti elvárás elvét érvényesíteni, kiharcolni a magyar termőföldet, és ezt utóbb elfogadták azután az első Orbán-kormányt váltó szocialista-liberális kormányzat tagjai is, és utána aláírták a csatlakozási szerződést, ez nem jelentheti számunkra azt, hogy most a jövőnket, a magyar termőföldet át kellene adnunk, ki kellene szolgáltatnunk.

Ez az alkalom most tehát lehetőséget biztosít nekünk is arra, hogy amit Málta volt erős megtenni a tárgyalások ideje alatt, mi most újranyissuk ezt a fejezetet, és nemcsak az alaptörvény ezen fejezetét, hanem a csatlakozási szerződés ezen fejezetét, és ahogyan azt kezdeményeztük is, és a Ház elé terjesztettük több képviselőtársammal a javaslatunkat arra vonatkozóan, hogy végre a magyar kormány vállalja fel a magyar termőföldért a teljes, frontális küzdelmet az Európai Unióval. Nagyon sok tekintetben ütközött és ütközik a kormány az Európai Unióval, de úgy gondoljuk, ez az a frontvonal, amelyből semmilyen körülmények között nem lehet engedni. Tehát ha Málta el tudta érni, hogy a saját nemzeti érdekei szerint szabályozhassa a termőföld kérdését, és lényegében a külföldiek számára való hozzáférést kizárja, akkor Magyarország számára, ahogyan Ángyán professzor úr említette, ez a sarkalatos fő szabály adná a legfőbb garanciát arra, hogy a magyar termőföld ne vesszen el, maradjon magyar kézben, utána a részletszabályok tekintetében pedig nyilván olyan szabályokat kell biztosítani, hogy elsődlegesen a gazdálkodók és a helyben gazdálkodók élvezhessék azokat a lehetőségeket, amelyeket a termőfölddel gazdálkodóknak egyébként is kell hogy biztosítsunk.

Azonban ez a történelmi pillanat most itt van önök előtt. Én nagyon kérem, fontolják meg ennek a lehetőségét, és ne döntsenek a nemzet ellen, ne döntsenek a termőföld ellen, mert azt is látnunk kell, hogy az a sarkalatosnak szánt törvény, amely kedvéért tulajdonképpen most újra megnyitották az alaptörvénynek ezt a részét, minden garanciát és teljes körű garanciát nem biztosít arra, hogy a nemzeti érdekeknek megfelelően alakul a földfogalom hazánkban. Ennek a legmagasabb szintű alaptörvényi kereteit a Szent Korona szelleme, eszméje nevében is ez a rendelkezés biztosítaná. Ezt fel kell vállalni, ennek érdekében ütközni kell, mert más lehetőségünk nincs a megmaradás érdekében.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu