DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Részletes vita lévén először megjelölöm, hogy melyik ajánlási pontokhoz szólnék először hozzá. A 11-es, 13-as és 14-es ajánlási pontokhoz, amelyeket Répássy Róbert államtitkár úr nyújtott be a törvényjavaslathoz.

E szerint a módosító javaslat szerint a törvényből elmaradna az a bekezdés, illetve az a mondat - több helyről is egyébként -, hogy bírósági vezetői tisztségbe való visszahelyezésnek nincsen helye. Azt gondolom, ez egy nagyon helyes és pártolható módosítás. Én csak azt nehezményezem vagy kifogásolom, hogy már most az alkotmányügyi bizottság ülésén elhangzott az, hogy ez sajnos nem marad így. Kértük mi akkor, hogy lehetőség szerint a kormánypártok jelöljék meg azokat a pontokat ebben a módosító javaslatban, amelyek nem maradhatnak így, vagy jelöljék meg legalább azt a módosítási irányt, amely szerint ők változtatni kívánnak az eredeti államtitkári előterjesztésen.

Sajnos a kérés ellenére nem kaptunk még erre javaslatot, pedig a vitában az látszott, hogy legalább a módosítás irányát már tudják, úgyhogy itt a részletes vitában erről vitatkozni sem áll módunkban.

Egy dolgot azonban államtitkár úr a bizottsági ülésen előrevetített, és gondolom - csak feltételezem -, hogy ez lesz a módosításnak az iránya. Nevezetesen, hogy nem minden bírósági vezetőt fog megilletni az a jog, hogy eredeti vezetői tisztségébe helyezzék vissza, hanem azokban az esetekben, ahol már új vezetőt neveztek ki időközben, ott ez a lehetőség nem fog fennállni, hanem valószínűsíthetően csak kártérítésre kerülhet sor.

Mi azt a véleményt fogalmaztuk meg ott is, és teszem ezt itt a plenáris ülésen is, hogy a kormánypártokat és egyébként az Országos Bírósági Hivatal elnökét terheli az a felelősség, hogy így alakult ez a helyzet. Államtitkár úr a sajnálkozását fejezte ki, hogy nem tud most olyan jogállami megoldást találni, ami megfelel annak a követelménynek is, hogy az újonnan kinevezett bírósági vezetőket ne kelljen elmozdítani a tisztségükből, és megfelel annak a követelménynek is, hogy egyébként visszamenőleges hatállyal az alkotmányellenesen elbocsátott bírósági vezetőket az eredeti tisztségükbe lehessen visszahelyezni. És államtitkár úr még azt is fölvetette - egy picit megütköztünk ezen a felvetésen -, hogy az ellenzéki képviselők akkor javasoljanak egy megoldást.

Hát, tisztelt Országgyűlés, én azt gondolom, hogy akkor, amikor a kormány hoz egy olyan törvénymódosítást, ami már előre láthatóan alkotmányellenes, már előre láthatóan és előre tudhatóan sérti a nemzetközi jogszabályokat, majd utána mind az Alkotmánybíróság megállapítja az alkotmányellenességet, mind az Európai Bíróság megállapítja azt, hogy az európai kötelező jogi normákba ütközik, utána azon az ellenzéken szeretnék azt számon kérni, hogy egy megoldást, egy jogállami megoldást találjon ennek a problémának a kezelésére, amely mindvégig a parlamenti vitában ellenezte ennek a jogszabálynak a megszületését, és mindvégig azt hangoztatta, hogy alkotmányellenes és nemzetközi jogot sért.

Annak idején, amikor ez a szabály megszületett, és látható volt az, hogy az ombudsman beadványa alapján eljárás indul az Alkotmánybíróságon az ügyben, akkor mi azt kértük az Országos Bírósági Hivatal vezetőjétől, hogy várja meg a végleges hatályú vezetői kinevezésekkel az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntését, és ezt követően töltse csak be ezeket a pozíciókat. Mondtuk ezt azért, mert láttuk előre azt, hogy ilyen probléma adódik majd elő. Ilyen probléma adódik elő, ami utána nagyon nehezen lesz kezelhető jogállami módon. Ennek ellenére az Országos Bírósági Hivatal vezetője még akkor is kinevezett újabb bírósági vezetőket, amikor az Alkotmánybíróság már visszamenőleges hatállyal a bírák kényszernyugdíjazása vonatkozásában alkotmányellenesnek találta a szabályozást.

És akkor megint csak visszakérdezek, tisztelt képviselőtársaim: miért is az ellenzéknek kellene ezt a helyzetet jogállami módon megoldani? És miért is veszik zokon ugyanakkor azt, ha az ellenzék azt követeli önöktől, hogy találjanak rá olyan megoldást, ami viszont megfelel ezeknek a kritériumoknak?

Nos, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy fél év után, kicsit talán kevesebb, de nagyjából fél év után tárgyalunk most ismét erről a törvényjavaslatról. Benyújtottak önök korábban egy javaslatot, azt visszavonták. Aztán megint több hónap kellett ahhoz, hogy az Országgyűlés tárgyalni tudja ezt az újabb törvényjavaslatot, és én azt gondolom, hogy ez nem véletlen, tisztelt képviselőtársaim.

A cél világos, és most már a módosító javaslat kapcsán is kirajzolódik: önök egy olyan kész helyzetet szerettek volna teremteni - és sajnos azt tudom mondani, hogy minden rosszindulatot és rossz feltételezést félretéve, de legalábbis a Bírósági Hivatal elnökének, mondjam azt, talán véletlen támogatásával -, hogy ne lehessen a korábbi bírósági vezetőket visszahelyezni az állásukba. Mert ha önök gyorsan hoznak erről rendelkezést, akkor lényegesen kevesebb olyan bírósági vezetői pozíció volna, ahol ez egyáltalán problémát jelent.

Ismerjük ezt a módszert, tisztelt képviselőtársaim, ugyanez volt a kormánytisztviselők esetében, ahol elbocsátották őket, aztán amikor az Alkotmánybíróság határozott arról, hogy ez jogellenes, már kész helyzet volt.

Nos, tisztelt államtitkár úr, pontosan ez a baj ezzel az előterjesztéssel, amit ön benyújtott, és pontosan ezért farigcsálják, mert olyan helyzetet alakítottak ki, ahol az a mondat, ami az ön módosító javaslatában szerepel, nevezetesen hogy bírósági vezetői tisztségbe is vissza lehessen helyezni korábban onnan kényszernyugdíjazott bírót, hogy nagyon nehéz jogállami megoldást találni erre a helyzetre. Én egyet szeretnék csak kiemelni evvel kapcsolatban még, hogy mindezekért, amit most elmondtam, a politikai és az erkölcsi felelősség önöket terheli, tisztelt kormánypárti képviselők. És azt is tudom mondani, hogy a miniszterelnöküket személyesen, hiszen úgy tűnik, hogy ez az ügy az ő számára egy személyes ügy volt, nemegyszer nyilvánult meg a vonatkozásban, hogy nem hajlandó - bármilyen döntést is hoz a magyar Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság - ebben a kérdésben visszalépni. Úgy fogalmazott, hogy a rendszer marad.

Hát, tisztelt képviselőtársaim, ezt sikerült elérni vele. Államtitkár úr jobb szándékú módosító javaslatának sem fognak tudni eleget tenni. Gyakorlatilag annak a lényegét kell majd megváltoztatniuk, és fogják megtenni nyilvánvalóan a holnapi bizottsági ülésen.

A másik módosítójavaslat-csoport, amihez szeretnék hozzászólni, az az általam és Simon Gábor képviselőtársam által jegyzett módosító javaslat, amelyet az MSZP-frakció természetesen támogat. Ezekben a módosító javaslatokban egyrészt a közjegyzők vonatkozásában is javasoljuk a 70. életév megtartását, másrészt pedig a bírák vonatkozásában is javasoljuk azt, hogy az Országgyűlés tartsa meg a 70 éves korhatárt. Azt gondoljuk ugyanis, hogy az alaptörvény jelenlegi rendelkezéseivel nincsen összhangban az a rendelkezés, amit önök most be kívánnak vezetni. Igaz, hogy ez is alaptörvény; bocsánat, az alaptörvényt is módosítanák, de az alaptörvény módosított rendelkezéseivel sincs összhangban az a szabály, amit önök most itt be kívánnak vezetni.

(22.00)

Ezen kívül egyébként tartalmilag sem értünk egyet a korhatár csökkentésével, és ezért a mi módosító javaslatunkban az szerepel, hogy ez a korábbi 70 évre emelkedjen. Tudom már előre azt, hogy mi lesz a kormánypárti képviselők, esetleg államtitkár úr reakciója erre, hogy az alaptörvény e tekintetben másként rendelkezik. Éppen ezért nyújtottunk be egy, az alaptörvény módosítására szolgáló javaslatot, ahol a 70 éves korhatár visszaállítása - annak elfogadása esetén - nem ütközne akadályba. Tehát ha önök hajlandók legalább tárgysorozatba venni, amit eddig nem tettek, a mi alkotmánymódosító javaslatunkat, akkor ez a koherenciazavar elhárulna, és egy jogállami megoldással lehetne visszaállítani a bírák 70 éves korhatárát.

A másik lehetőség, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha tartalmilag nem értenek egyet velünk, akkor legalább arról tegyenek, hogy az önök saját alaptörvénye és a korhatárra vonatkozó törvényi szabályozás koherenciában legyen egymással, ugyanis a mi meglátásunk szerint ez nem áll fenn. Erre bővebben nem kívánok kitérni, hiszen ezt az általános vitában képviselőtársam, Simon Gábor már elmondta.

Összességében tehát, tisztelt Országgyűlés, arra kérem a Házat, hogy támogassa azokat a módosító javaslatokat a végszavazáskor, a zárószavazáskor, amelyeket képviselőtársammal nyújtottunk be, és arra kérem még egyszer a kormánypárti oldalt, hogy gondolja át azt, hogy mit tett ezzel a rendszerrel, mit tett az igazságszolgáltatással, és mit tett azokkal a bírákkal, akiket jogellenesen elbocsátott, és most olyan helyzetet idézett elő, hogy gyakorlatilag igazi, normális jogállami megoldással nem lehet reparálni a kialakult szituációt. Arra kérem önöket, hogy legyen ez egy tanulság önök számára is és az Országgyűlés számára is, hogy ilyet csinálni nem lehet.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu