DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem szót, mert az általános vitában elhangzottakra szeretnék reagálni, természetesen azokra a felvetésekre, amelyek módosító formában benyújtásra kerültek, tehát valójában valamennyi kérdéskört szeretném érinteni.

A vita két témakör köré csoportosítható, és a módosító javaslatok is két témakör köré csoportosíthatók, egy részük a hozzátartozó bántalmazása tényállást érintette, másik részük pedig az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét. Az általános vitában ezzel kapcsolatban hallhattunk sok hasznos és konstruktív és néhány ilyen tulajdonságot nélkülöző felvetést.

Elsőként pár szót szeretnék arról szólni, hogy miért nem külön törvényben - ahogy többen megfogalmazták - került sor a törvényjavaslat benyújtására. A kormány álláspontja szerint nem az adja egy javaslat súlyát vagy jelentőségét, hogy önállóan vagy más rendelkezésekkel együtt tárgyaljuk, hanem azt a szempontot tartottuk fontosnak, hogy a jogalkalmazók számára segítséget nyújtson a törvényjavaslat együttes tárgyalása. A kormány ugyanis nem az országgyűlési képviselők kényelmét kívánta szolgálni ezzel a megoldással, hanem a július 1-jén hatályba lépő büntető törvénykönyv jogalkalmazóit, a jogkereső közönséget szerettük volna segíteni azzal, hogy a törvény hatálybalépésekor egységesen lép hatályba az új Btk.

Néhány képviselőtársam kifogásolta, hogy nem voltak egyeztetések a törvényjavaslat benyújtását megelőzően. Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy a hozzátartozó bántalmazása tényállás normaszövegének kidolgozására a 60/2012. számú országgyűlési határozat meghozatalát követően napokon belül felállt egy munkacsoport az emberi erőforrás miniszterének vezetésével. A Balog Zoltán miniszter úr által vezetett nagy munkacsoport két ülést tartott, a normaszöveg megfogalmazására az igazságügyi tárca vezetésével létrejött kodifikációs munkacsoport pedig négy ülést tartott. A kodifikációs munkacsoportban részt vettek a tényállás megalkotásában a későbbi alkalmazásban érintett szervek, így a három tárca, BM, EMMI, KIM, valamint a rendőrség, az ügyészség és a bíróság képviselői, továbbá az alapvető jogok biztosának munkatársai, valamint civil szervezetek is. Az egyes résztvevők álláspontjukat nemcsak szóban, hanem írásban is kifejtették több alkalommal, a kormány például kifejezetten a civil szervezetek kérésére hagyta el a magánindítványt a tényállásból, illetve bővítette a sértetti kört, és tette lehetővé, hogy az elkövetést megelőző együttélés is megalapozhassa a bűncselekmény megállapítását. A végeredmény, vagyis a törvényjavaslat szerinti normaszöveg tehát egy olyan kompromisszum, amely több szempontnak is megfelel. Egyrészt kellő jogvédelmet biztosít az áldozatoknak, másrészt szigorú büntetés kiszabását teszi lehetővé az elkövetőkkel szemben, harmadrészt egyértelmű és világos jogi fogalmakat tartalmaz annak érdekében, hogy jogalkalmazók el tudjanak járni ilyen ügyekben.

Többen kifogásolták, hogy miért csak minősített eseteket tartalmaz a tényállás - és hasonló módosító javaslatokat is nyújtottak be képviselőtársaim -, emiatt nem tekinthető önálló tényállásnak, állítják ezek a módosító indítványok.

Ahogyan az az általános vitában többször is elhangzott, korábban mind a Fidesz által vezetett, mind az előző kormányok azt az álláspontot képviselték a hozzátartozók közötti vagy háztartáson belüli erőszak büntetőjogi megítélésével kapcsolatban, hogy ez jogi nyelven nehezen megfogható, emberileg és erkölcsileg elítélendő, összetett társadalmi jelenség. Mindeddig az volt a kormányok álláspontja, hogy a Btk.-ban és a szabálysértési törvényben található közel negyven tényállás alapján adott a büntetőjogi felelősségre vonás lehetősége. Hangsúlyozom, nem arról van szó, hogy a kormány eddig nem ismerte el a hozzátartozók közötti kapcsolati erőszak létezését, vagy hogy ne tartotta volna azt károsnak és elítélendőnek. Idézem Szabó Timea képviselő asszonyt: a probléma nem létezik - szerinte. Arról van szó csupán, hogy mind ez idáig a kormány úgy ítélte meg, hogy nem a jogszabályok hiányosságai miatt nem indultak meg az eljárások az elkövetőkkel szemben, hanem azért, mert az áldozatok félnek feljelentést tenni. Az Országgyűlés azonban a 60/2012. országgyűlési határozatban úgy döntött, hogy egyetért az önálló családon belüli erőszak tényállás megalkotásával. Ennek megfelelően kezdődött meg az önálló tényállás kidolgozása.

A módosító javaslatok egy része olyan magatartásokat kíván a tényállásba foglalni - elsősorban Ertsey Katalin képviselő asszonytól érkeztek ilyen javaslatok, de egyébként érkeztek jobbikos képviselőktől is -, amely részben szerepel más büntetőjogi tényállásokban, részben pedig büntetőjogilag nehezen értelmezhető, hogy az Alkotmánybíróság szóhasználatával éljek, a jogfogalma nem elég tiszta, nem elég pontos. Márpedig a büntetőjogban nagyon fontos, hogy pontos jogi fogalmakat használjunk, hiszen a bűncselekmény elkövetőjének tisztában kellene azzal lennie, hogy milyen magatartás az, amely büntetendő, vagy ahogyan mondani szokták, nincs olyan bűncselekmény, amit a törvény nem ismer el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a figyelmüket még azokra a módosító javaslatokra, amelyeket már kapcsolódó módosító javaslatokként nyújtottak be képviselőtársaim. Elsősorban itt szeretném felhívni két fideszes képviselőtársunk által benyújtott módosító javaslatra, Bertalan Judit és... - nem emlékszem pontosan, hogy ki volt a másik képviselő, elnézést! (Ertsey Katalin: Talabér Márta!) Talabér Márta, nagyon szépen köszönöm. És az ez a két képviselő asszony által benyújtott módosító javaslat kibővítené a tényállásokat, kibővítené a tényállási elemeket olyan magatartásokkal, amelyek megjelennek sok módosító indítványban. Ilyen tényállási elem lenne például az emberi méltóságot sértő erőszakos magatartás tanúsítása, amely nem egyenlő a sértett bántalmazásával, tehát nem a sértett személye ellen irányul, hanem olyan légkört teremt egy háztartáson belül, olyan lelki terrort teremt meg ez a magatartás, amely már az emberi méltóságát sérti a sértettnek.

A másik ilyen magatartási forma, amely a képviselő asszonyok módosító javaslata szerint büntetendő lenne, az egy gazdasági jellegű cselekmény, a gazdasági kiszolgáltatottság büntetendővé tétele, amennyiben ez a közös vagyontárgyak, közös szerzemények elvonásával valósul meg. De fontos feltétele ennek a bűncselekménynek, hogy kiszolgáltatott helyzetbe hozza a sértettet. Tehát önmagában még a közös tulajdon elvonása, a közös vagyontárgyak elvonása nem valósít meg bűncselekményt, hanem ehhez egy többlettényállás is kell.

Ezek vétségi alakzatok, tehát a hozzátartozók közötti bántalmazás eseteihez képest ezek enyhébben minősülő cselekmények. Éppen ezért, mivel enyhébbek ezek a cselekmények, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők, ezért úgy gondolták a képviselő asszonyok, hogy itt a magánindítványnak továbbra is helyet kell adni. Megjegyzem, hogy a bántalmazó magatartások vagy a kényszerítő magatartások, tehát a három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő magatartásoknál magánindítvány nem szükséges. Ahogyan azt az előbb elmondtam, ezt a civil szervezetek is kifogásolták, hogy magánindítványra büntetendő csak.

Összefoglalva: a részletes vita jelenlegi szakaszában szerintem egy olyan tényállással állunk már szemben, amely tartalmazza mindazokat a szempontokat, amelyeket a kormány eredeti javaslata is tartalmazott, tehát egy rendszeresen ismétlődő bántalmazás, rendszeresen ismétlődő erőszakos magatartás a tényállás központi eleme, de ez kiegészülne enyhébb súlyú, ámde a hozzátartozók között gyakran előforduló, büntetendő és elítélendő magatartásokkal.

(22.10)

Még annyit tennék hozzá, hogy a képviselő asszonyok módosító javaslata megváltoztatná a bűncselekmény elnevezését, és nem hozzátartozók közötti bántalmazásként, hanem háztartáson belüli erőszakként definiálnák ezt a bűncselekményt.

Ennek az a magyarázata, hogy a törvényjavaslat maga is a közös háztartásban való együttélést állapította meg feltételként, igaz, hogy nemcsak az aktuális, hanem a korábbi együttélést is megállapította feltételként; valamint mivel már nemcsak a hozzátartozók bántalmazása, hanem a hozzátartozók sérelmére elkövetett gazdasági jellegű vagy nem az ő személyük ellen, hanem dolog elleni erőszakra irányuló erőszakos magatartás is megvalósíthatja a bűncselekményt, ezért pontosabb a leírása így a bűncselekmény megnevezésének, ha ezt a háztartáson belül elkövetett bűncselekménynek nevezzük. Egyébként számos ország ismeri ezt a fajta bűncselekmény-megjelölést a kapcsolati erőszak fogalmára.

Mindezeket kívántam előrebocsátani a vitában, és még egyszer szerettem volna felhívni arra a figyelmüket, hogy a kormány, az előterjesztő tárca változtatott az álláspontján, és szerintünk van megoldás azokra a problémákra, amelyeket a vitában felvetettek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu