DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Igen nehezemre esett végighallgatni az előző vezérszónoklatot, mert szinte szótagolva olvasott. Ezt a hibát nem akarom elkövetni, bár nekem is leírták, hogy miről szól ez az előterjesztés. Vannak ennek jó részei, támogatható rendelkezései. Többek között ez, hogy ez a részletfizetési lehetőség, hogy ezt maga a végrehajtó a végrehajtást megelőzően biztosíthatja. Mi úgy gondoljuk, hogy ez előremutató, támogatható, és gyakorlatilag azt az életszerű esetet, amire majdnem utalt képviselőtársam is, hogy például valakinek közösköltség-tartozása halmozódik fel pár százezer forint erejéig, akkor a közös képviselő beindíthatja a végrehajtást, és ez védelmet nyújt, hogy ennek keretében nehogy a teljes lakóingatlan árverésre kerülhessen. Ez szintén jó.

Amit nem nagyon értek, hogy ha a pénzforgalmi szolgáltató az adóst megillető, de végrehajtás alá nem vonható, mentes pénzösszeget fizet ki, úgy ezen összegért felelős és köteles azt az adós részére visszatéríteni. E rendelkezés tulajdonképpen további biztosítéka annak, hogy a magánszemélyek létfenntartásához szükséges pénzösszeget a végrehajtási eljárás során az adósoktól ne lehessen elvonni. Ez is például egy életszerű és nagyon előremutató dolog, hogy a végrehajtás a létfenntartás alapvető szükségleteit ne vonhassa el az adóstól.

Egyébként ez rokon azzal, amit korábban már a devizahiteleseknél is javasoltunk - államtitkár úrnak mondom -, ez a szabad elvonulás lehetősége, hogy elégedjen meg a bank a korábban fedezetként elfogadott ingatlannal, és utána ne vonja el az adós megélhetéshez szükséges bevételi forrásait. Ez valahol összhangban van ezzel a gondolattal a végrehajtási törvény keretében.

Aztán szintén támogathatónak gondoljuk, hogy a törvényjavaslat a végrehajtás során lefoglalt gépjárműhasználatra jogosultak körét kibővíti. Ez persze meglehetősen széles kör, mert ebbe lényegében minden belefér, tehát azt lehet mondani, hogy az egyes számú gépjármű így kikerül a foglalás tárgyából, csak a második-harmadik gépkocsi kerülhet bele, de ez is életszerű, úgyhogy támogatható.

Amit kritikával fogadunk, de javíthatónak tartjuk: a végrehajtási törvény fogalomrendszere a végrehajtók tevékenységének ellenőrzésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. A módosítással a jelenlegi helyzetnél is zavarosabbá válik a szituáció. Ezt tehát jó lenne szerintünk tisztázni, hogy hol a végrehajtó tevékenységének, hol a működésének, máshol pedig pusztán a magatartásának vizsgálatára utal a törvény. Ebben jó lenne rendet tenni.

Ilyen körülmények között nem kerülhet sor egy rendszeres időszakonként kötelező és átfogó vizsgálat lefolytatására, amelynek bevezetésére javaslatot tesz a törvény, ezt tervezi. A Végrehajtói Kamara elnöke a 230. § új (4) bekezdése szerint indokolt esetben - ez egy furcsa dolog, jó lenne majd pontosítani, hogy mi az az indokolt eset - hivatalból is elrendelheti a végrehajtó tevékenységének vizsgálatát. Egyébként a vizsgálat a miniszter rendeletében meghatározottak szerint rendszeres lesz.

Az hiányzik a törvényjavaslatból, hogy az időszakonként ismétlődő vizsgálat megkezdésének időpontját is határozatban állapítja meg a kamara elnöke, és a vizsgálatok során eljáró személyeket is ilyenkor jelöli ki. Ez azért meglehetősen szubjektív is lehet. Ugyanakkor helyes, ha a végrehajtói tevékenység ellenőrzésének eljárási szabályait a miniszter külön rendeletben állapítja meg. A rendeletalkotásra adott felhatalmazás ugyanakkor csak a törvényi rendelkezések keretei között mozoghat, azon nem terjeszkedhet elveit tekintve túl, tartalmában a törvénynek megfelelő lehet csak.

A vizsgálatra vonatkozó törvényi kereteket meg kell tehát állapítani, pontosan lehatárolni. Ezt a hiányosságot az MSZP-frakció által benyújtott módosító javaslat teljes egészében, teljeskörűen nem tudja pótolni, de legalább az egyértelműség követelménye teljesíthető lesz a módosító javaslatunk figyelembevétele által. Tehát a miniszter az eljárás szabályait állapíthatja meg, ahhoz, hogy a felhatalmazása szélesebb körű lehessen, a törvényben is bővebb szabályozásra volna szükség.

A másik ilyen kritikai jellegű észrevételünk, hogy a végrehajtók fegyelmi ügyeiben a vizsgálóbiztost a végrehajtói kamara közgyűlése választja meg jelen állás szerint. Ehhez képest a mostani javaslat a kamara elnökét hatalmazza fel, hogy kijelölje a végrehajtó tevékenységének vizsgálatát végző személyeket. Nem szabályozza ugyanakkor a törvényjavaslat, hogy a rendszeres vizsgálatot egyébként a kamara elnöke rendeli el minden esetben, itt tehát egy kis szabályozatlanságot látunk, amit szükséges pótolni. Ezt pótolni kell.

Másrészt a vizsgálatot végzők kijelölésére vonatkozó követelményeket kell megállapítani. Rendszeres vizsgálat csak akkor végezhető el hatékonyan, ha a fegyelmi eljárások vizsgálóbiztosaihoz hasonlóan létrejön egy olyan személyi kör, olyan szakértői kör, amely képes és alkalmas ezen vizsgálatok lefolytatására.

A harmadik észrevételünk kritikai és javító szándékkal a végrehajtóval szemben kiszabott pénzbírság összege. Eddig a végrehajtói kamarát illette meg. A törvényjavaslat szerint ez a jövőben az államot illetné meg.

Nem támogatjuk ezt a végrehajtói kamara bevételi forrástól való megfosztását, amivel egyébként a bevételi gondokkal küzdő állami költségvetés számára teremtenének újabb bevételeket. Úgy gondoljuk, hogy ez a kamara működésének szakmai színvonalát alááshatja, ha ettől a forrástól megfosztásra kerülnek. Egyébként van egy önszabályozó jellege, mert ha sok a szabálytalanság, akkor sok a bírság, ha sok a bírság, akkor lehet többet felkészítésre, továbbképzésre fordítani, és akkor javul a színvonal, kevesebb bevétel adódik, tehát a dolog önszabályozó jellegét veszíti el a működés, ha ez a bírság lecsapolásra kerül az állami költségvetés irányába.

Tehát a pénzbírság kiszabható maximális összege azzal, hogy drasztikusan emelkedik a törvényjavaslat szerint 500 ezer forintról 5 millió forintra, ez viszont gyakorlatilag az egyes végrehajtók tönkretételét teszi lehetővé, tehát mindenképpen valami fokozatosságot a szubjektív megítélésen túl célszerű lenne beiktatni ebbe.

(23.50)

A törvényjavaslattal kapcsolatban az összegző véleményünk az, hogy alapvetően az adósok biztonságát növelő szándékot valósít meg, a végrehajtók ellenőrzésére vonatkozó fontos szabályokat tartalmaz, tehát ezt támogatjuk. Nincs benne olyan rendelkezés, amely miatt kifejezetten el kellene utasítani az MSZP részéről ezt az előterjesztést, viszont több olyan rendelkezés van, többségben van az a rendelkezési rész, amit támogatni lehet.

A kritikai észrevételeinket a javítás szándékával fogalmaztuk meg, illetve nyújtottuk be a módosító javaslatainkat, amelyek, úgy gondoljuk, hogy a támogatandó célt jobb színvonalon vagy garantáltabban teszik megvalósíthatóvá. Tehát kérjük az előterjesztőket, hogy mérlegeljék javaslatainkat, amelyekkel azt a célt próbáljuk szolgálni, ami meglátásunk szerint az előterjesztők célja is volt, tehát hogy az adósok biztonságát növeljék és a végrehajtók ellenőrzésére vonatkozó, a munka színvonalának javítására vonatkozó szabályozást megalkossák.

Tehát összességében mi ezt alapvetően inkább támogatjuk, mint nem, és kérjük, hogy a módosítóinkat tartalmában, érdemben vegyék figyelembe.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu