SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Ha megengedik, akkor csak egypár reakció. Répássy Róbertnek segítek: húsz évig az SZDSZ kormányozta ezt a fővárost, hol a Fidesz, túlnyomó többségében pedig az MSZP segítségével, tehát innen jöhetnek ezek a számbeli különbségek.

Németh Zoltánnak nem értem a felháborodását, hiszen az elmúlt időszakban nagyon sok olyan törvényt tárgyaltunk itt az Országház falai között, amelyek érintették a fővárosi polgármestereket, a fővárosi kerületeket, és alig-alig elvétve vettek részt ebben a vitában; úgy látszik, hogy nem érdekelte őket, hogy mi történik adott esetben Budapesten, mi történik a kerülettel. Nagyon dicséretes, hogy polgármester úr most itt van a teremben, de nagyon sokszor tárgyaltunk nagyon fontos kérdésekről, amikor nem voltak itt az érintett polgármesterek, és most is azt mondom, hogy olyan polgármesterek hiányoznak, akik egyébként - ezt majd a felszólalásomban el is mondom - nagyon-nagyon sok mindent tettek az ellen, hogy a főváros megfelelően fejlődjön az elmúlt három évben is.

Amit egyébként Józsa István mondott, hogy vajon önök miért vették ki a Városligetet, és hogy vajon a fideszeseket érinti-e vagy nem érinti, egyszerűen meg tudják majd cáfolni a felszólalásom után, hiszen mi benyújtottunk egy módosító javaslatot, amely olyan kerületet is érint, ahol jelen pillanatban fideszes polgármester van. Ha önök ezt a módosító javaslatot elfogadják, és semmi újdonság nem lesz benne a Margitszigethez képest, akkor természetesen Józsa Istvánt azonnal megcáfolták, és azonnal mondhatják, hogy nem pártszimpátia alapján döntenek így, hanem valóban a főváros egészének fejlődése érdekében.

Egyébként az előttünk lévő törvényjavaslatot a magunk részéről támogathatónak tartjuk, és egyúttal egy általunk már több ízben is javasolt és kezdeményezett irányvonal mérföldköve lehet. Az elmúlt három évben ugyanis - némileg meglepő módon, hiszen a Fidesznek a Fővárosi Közgyűlés soraiban, illetve a fővárosi kerületek vezetésében is többnyire többsége van - azt tapasztaljuk, hogy a kerületi érdekeket képviselő polgármesterek gyakorlatilag szembemennek a komplex fővárosi érdekekkel.

(21.30)

Sokan csodálkoznak akkor, amikor a most nem jelen lévő Németh Szilárd és Wintermantel Zsolt urak olyanfajta esetek és ügyek mellett érvelnek a Fővárosi Közgyűlésben vagy éppen itt az Országgyűlésben, amelyek nyilvánvalóan nem tekinthetőek Budapest egészének javát szolgáló ügyeknek. De ilyenek voltak egyébként korábban a teremben szintén nem jelen lévő Rogán Antal frakcióvezető úr megnyilvánulásai is, nem egy alkalommal olyan is előfordult, hogy Abu-Dzabiból üzente meg, hogy miként kellene megreformálni a Budapesti Közlekedési Központ egészét. Világosan látható tehát, hogy a kétszintű önkormányzati modell, ami a főváros működését jellemzi, súlyos buktatókkal terhelt, még a jelen körülmények között is, amelyben a főpolgármester és a kerületi polgármesterek nagyjából azonos pártállásúak. Képzeljék csak el, mi vár a fővárosiakra akkor, ha ez az összetétel csak egy kicsit is heterogénabbá válik! Minden bizonnyal teljességgel vállalhatatlan ügyekkel és ügymenetekkel találnánk szemben magunkat.

Nem állhatom meg e helyen, hogy ne emlékeztessem önöket arra, hogy alig fél évvel ezelőtt az egyes ingatlanok Fővárosi Önkormányzat részére történő átadásáról, valamint az önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz több módosító javaslatot nyújtottam be, amelyek egytől egyig arra irányultak, hogy az egységes fővárosi fejlesztési koncepció megvalósítása számára teret nyissanak. Azt a célt szolgálták, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak ezeken a Duna-parti ingatlanokon ne csak használati joga, hanem a legteljesebb rendelkezési jogot biztosító dologi joga legyen. Érdemes visszatekinteni arra, hogy mi is történt pontosan akkor, tavaly novemberben. Idézem önöknek dr. Nagy Gábor Tamás budavári polgármester és országgyűlési képviselő általános vitában elhangzott szavait.

Ezt mondta: "Az nem lesz jó, ha csak a főváros szempontjai érvényesülnek. Egyáltalán nem veszik figyelembe azt, hogy mit is akarnak az ott élők, az ott lévők által megválasztott köztestületek vagy azok képviselői." Ez a megnyilvánulás teljesen nyíltan és egyértelműen mutatja be, kellően érzékelteti a kerületek és a főváros mai viszonyait. Miért gondolja vajon azt egy kerület polgármestere, hogy a fővárosi vezetés döntéshozatalánál eleve nem veszik figyelembe a kerületek lakosságának szempontjait? És itt nem a városvezetést kívánom védelmembe venni, hanem azt a civódást akarom bemutatni, ami a jelenlegi rendszerben egészen egyszerűen kódolva van.

Figyelemre méltó azonban, hogy a belügyminiszter által benyújtott és az elmúlt héten megtárgyalt törvényjavaslat gyakorlatilag az általam fél évvel ezelőtt bevezetésre javasolt jogosultságokat biztosítja a Fővárosi Önkormányzat számára, mégpedig 99 évre, ráadásul sarkalatos törvényben. A miniszter indoklásában kifejti, idézem: "A használati jog nem biztosítja az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése érdekében szükséges mértékű jogokat a Fővárosi Önkormányzat részére, ezért használati jog helyett vagyonkezelési jogot indokolt biztosítani." Mi örülünk annak, ha a kormánypárt a Jobbik elképzeléseire hagyatkozva alakítja ki a koncepcióját, mint ahogyan a bemutatott esetben is nyilvánvalóan történt, hiszen amiket javasolunk, azt, sokakkal ellentétben, nem az egyes lobbisták érdekében, hanem a legjobbnak mutatkozó össztársadalmi érdek alapján tesszük.

De említhetném itt a Szabolcs utcai hajléktalanszálló esetét is, ha már a XIII. kerületről van szó, amely közel 350 millió forintból került megújításra, majd az elkészült intézményt a XIII. kerület szocialista vezetése szabálytalannak minősítette, éppen a hajléktalanok számára leginkább kritikus téli időszak kezdetén. Kézzelfogható volt, hogy az egyes politikai játszmák számára adott esetben a kiszolgáltatott emberéletek sem drágák. Ezek az esetek mind-mind arra mutatnak rá, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, a fejlesztések elakadnak, elmaradnak, a közbiztonság nemhogy kívánnivalót hagy maga után, hanem egyszerűen elégtelen színvonalúnak mondható. Mert hát ugye, a közterület-felügyelet sem tud egységes szervezeti keretekben működni a jelenlegi szisztéma mellett.

Jól érzékelhető egyébként a mai napon benyújtott szocialista módosító javaslatból, hogy az általam eddig fejtegetett polémia lényegét a szocialista képviselő urak nem egészen értik. Helyzetük azért is meghasonlott, mert a Fővárosi Közgyűlés ülésén ők maguk is rendre előhozzák a kerületek és a főváros sajátos viszonyrendszerének érdekellentétektől terhelt mivoltát. Most azonban arra tesznek javaslatot, hogy a Fővárosi Önkormányzat közvetlen irányítása alá csak abban az esetben tartozhassék terület, ha azt az érintett kerület kezdeményezi. Az elképzelés tehát álságos, a gyakorlatban pedig megvalósíthatatlan. Indíttatása nyilvánvalóan éppen az az önös kerületi érdek, amelyről az eddigiekben is beszéltem. Egészen pontosan látható, hogy a szocialisták ezúttal is fittyet hánynak a legteljesebb közösségi érdekekre, az egységes fejlesztésben rejlő lehetőségek kiaknázására. Persze, igazság szerint ezen nem is nagyon lehet meglepődni, sőt az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján, jellemtelenségüket ismerve, éppen erre lehetett számítani a részükről.

Önmagában az is sokat elárult, hogy a szocialista módosító javaslat egyik benyújtója, ugye, Tóth József úr, aki idestova 11 éve országgyűlési képviselő; és 1994 óta a XIII. kerületi polgármester. Szóval, Tóth József úr az elmúlt 11 év során egyetlenegyszer érezte fontosnak, hogy a Margitsziget ügyében itt, az Országgyűlés padsorai között szót emeljen. Ha egyáltalán annak lehet nevezni azt az egyetlenegy félmondatos megnyilvánulását, hogy a Margitszigetről elloptak egy szobrot. Ennyire fontos tehát valójában a szocialisták számára a Margitsziget. Azt gondolom, hogy igazából ezzel kellene kiállniuk a választóik elé.

De természetesen ugyanez elmondható a módosító javaslat másik benyújtójáról, Varga Zoltánról is, aki a kormányváltást megelőzően bő egy évig volt az önkormányzati miniszter is, azonban a főváros helyzetével kapcsolatos kérdések akkoriban sem foglalkoztatták túlzottan. Egy helyütt, 2009. 10. 19-én ki is fejtette, szintén idézem: "A fővárosi és egyéb önkormányzati ügyek nem tartoznak a kormányzati kompetenciába." Mit gondolhatott akkor az önkormányzati miniszter úr, vajon mivel kellene foglalkoznia, ha nem az önkormányzati ügyekkel? Ennyit tehát a szocialisták mostani, nyilván őszinte aggodalmáról.

Véleményünk szerint az egységesítés irányába való törekvés alapvetően dicséretes és támogatandó. Ezt kifejezendő, a törvényjavaslatban rejlő lehetőségek volumenét, annak várható hatásait kiszélesítő szándékkal, ezúttal is módosító javaslattal éltem. Azt szeretném elérni, hogy a Margitsziget most kialakítandó státusával azonos megítélés alá kerüljön az Óbudai-sziget is. Azt gondoljuk ugyanis, hogy a jelenleg leginkább a nyári fesztiváljairól ismert értékes terület, amelyet a rossz emlékű szocialista vezetés Sukoróhoz hasonló, izraeli befektetők által kialakítandó Álomszigetnek gondolt el, értelmes és komoly vonzerőt képező részévé válhat a fővárosnak. Maga a terület a Duna szigetet nyugatról kerülő ága, illetve a másik oldalról, a szentendrei Duna-ág ölelésében földrajzilag is önálló egységet képez.

A területben rejlő turisztikai, sport- és szabadidő-potenciált semmi sem mutatja jobban, mint igen komoly történelmi múltja. Közismert ugyanis a sziget római kori történelmi jelentősége, a Hadrianus császár parancsára a szigeten épített helytartói palota, illetve a máig is látható szomszédos aquincumi emlékek. Kellő alappal állhatunk tehát azon várakozás elé, hogy az egykor nevezetes terület egy egységes koncepció mentén újfent a főváros és az ország vérkeringésének egyik fontos pontját jelentheti majd. Bízom benne, főleg ilyen előzmények után, tehát megcáfolhatják Józsa Istvánt, hogy a módosító javaslatunk elnyeri a kormánypárti képviselők támogatását. Ha ez mégsem így lenne, bizonyos vagyok abban, hogy rövid időn belül egy új, immáron kormányzati előterjesztésben visszaköszön majd az elképzelésünk, mint ahogy az előbb is bemutattam, fél évre rá a két módosító javaslatunk elfogadásra került az önök által benyújtott törvényben.

Tehát mi azt mondjuk, hogy ha tényleg a jó szándék vezeti önöket, akkor támogatni tudjuk ezt a módosító javaslatot. De egy dolgot kijelenthetek. A Jobbik Magyarországért Mozgalom attól a pillanattól kezdve, hogy a Fővárosi Önkormányzat átveszi a Margitszigetet, fokozottan figyelni fog a Margitszigeten történt minden egyes lépésre, minden egyes kapavágásra és minden egyes intézkedésre. Tehát megkérem önöket, hogy ne ismét valami dohánymutyihoz hasonló ügyletben mesterkedjenek és próbáljanak meg valami hasonlót csinálni, hanem valóban a budapestiek, valóban a fővárosiak érdekét szem előtt tartva, valóban a turizmus érdekeit szem előtt tartva, gondos gazdaként kezeljék a Margitszigetet, és reményeim szerint, ha elfogadják a módosító javaslatot, akkor az Óbudai-szigetet is, magyarán, ahogy mindenki ismeri, a Hajógyári-szigetet. És ez ne különböző befektetők, ne különböző pénzügyi lobbik és pénzügyi érdekek érdekeit szolgálja, hanem valóban a budapestiek és valóban a főváros érdekeit.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu