CSÓTI GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! 1102-ben Könyves Kálmán magyar királyt horvát királlyá koronázták az Adriai-tenger mentén fekvő Tengerfehérváron, horvát nevén Biográdon. Ezt követően 816 esztendeig perszonálunióban élt együtt a két nép, a két nemzet, közösen dolgoztak hazájuk gyarapításán, magas szintű kultúrát teremtettek az északi Kárpátoktól az Adriáig, együtt harcoltak tatár, török és más betolakodókkal szemben. A Zrínyi család, a Frangepánok, a Festeticsek, Jurisics Miklós és mások fémjelzik közös múltunkat. Példa nélküli, békés és gyümölcsöző együttélés volt ez az európai történelemben.

A magyar és a horvát nemzet 2013. július 1-je után ismét egy unión belül, az Európai Unióban építi jövőjét, érvényesíti érdekeit. Magyarország és Horvátország között nincs semmiféle alapvető ellentét, a két ország érdekei egybeesnek a közép-európai térségben és az egész kontinensen. A két nemzetet összeköti a közös történelmi múlton túl az azonos értékrend, a közös vallás és a kulturális hasonlóság.

Globalizálódó világunkban a nemzeti érdekérvényesítés fontos eszköze a hasonlóan gondolkodók szoros együttműködése. A magyar-horvát társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai kapcsolatokban rendkívül sok tartalék rejlik, közel sincs kihasználva minden lehetőség. Ezt felismerve javasolta egy civil szervezet, a Magyar-Horvát Baráti Kör, hogy a magyar-lengyel barátság napja példájára hozzuk létre a magyar-horvát barátság napját is. A Magyar Országgyűlés IPU magyar-horvát baráti tagozata ez év június 26-án benyújtotta erre vonatkozó határozati javaslatát. Eszerint május 1-je, Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér születésnapja lenne a barátság napja. Minden évben felváltva ünnepelnénk egymás országaiban, először Szigetváron, a várvédő Zrínyi Miklós hőstettének helyszínén. Ezzel a programmal felhívhatjuk a figyelmet a két ország kapcsolataiban fel nem ismert lehetőségekre, és hozzájárulhatunk a szorosabb együttműködéshez.

A két barátság napja program rámutathatna arra is, hogy Magyarországnak két igazi, történelmi múltban gyökerező stratégiai partnere van Közép-Európában: Lengyelország és Horvátország.

Ahogy a visegrádi együttműködés több mint két évtizede alatt Varsó és Budapest volt e közösség motorja, mostantól Varsó, Budapest és Zágráb lehetne a Baltikumtól az Adriáig terjedő térség együttműködésének hajtóereje. Ebbe az együttműködésbe beletartozna az Európai Unión belül lévő valamennyi úgynevezett volt kommunista ország.

Az észak-déli közlekedési folyosók és energiavezetékek történelmi szükségességén kívül együtt léphetnénk fel az Európai Unióban közös érdekeink képviseletében. Ez az együttműködés pozitívan hatna a Balkán Unión kívüli országaira és a keleti szomszédságra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek után felmerülhet az a kérdés is, hogy Horvátországot be kellene vonni a visegrádi együttműködésbe. Végül is perszonálunióban éltünk, amikor 1335-ben Károly Róbert a cseh és a lengyel királlyal létrehozta a visegrádi szövetséget. Ennél még fontosabb ok az, hogy Horvátország uniós tagságával bővült a szervezeten belül földrajzi és történelmi okokból azonos értékeket és érdekeket képviselő országok csoportja. Ez a kör pontosan a V4 és Horvátország.

Isten hozott, Horvátország, az Európai Unióban! Dolgozzunk együtt ismét közös jövőnk sikeréért, ha kell, közösen harcoljunk igazunkért, nemzeteink boldogulásáért!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu