DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, ha csak a magam közel hét évtizedre visszatekintő emlékezetét elevenítem fel, emlékezetem szerint az éppen mindig aktuális kormány minden évet annak a magyarázatával kezdett, hogy mit miért kellett abban az évben emelni. Ebben a sok évtizedes tradícióban egyébként nehéz volt kiemelkedőt produkálni, de az elmúlt évek másfél-kétszeres energiaár-emelése még ebből a szomorú sorból is kirítt.

Éppen ezért, amikor a 2013. január 1-jével végrehajtott első, majd tavaszán végrehajtott második lépcsős és most tervezett harmadik lépcsős rezsicsökkentésről beszélünk, akkor meggyőződésem szerint a közvetlen számoktól egy kicsit el kell vonatkoztatni, és azt is látni kell, hogy a jelenlegi kormány egy sok évtizedes gyakorlattal szakított. Egy sok évtizedes gyakorlattal szakított, mert nem tehetett mást, mert látta, hogy az egyik oldalról a fogyasztók, a magyar családok teljesen kiszolgáltatottak a szolgáltatóknak, a másik oldalon pedig látta, hogy számos egyéb, az elmúlt évtizedben felerősödött gazdasági hatások következtében - gondolok a devizahitelesektől kezdve a jövedelmen át a foglalkoztatásig sok mindenre - a magyar családok olyan helyzetbe kerültek, hogy az európai uniós 27 tagország közül piaci paritáson mérve az első három között voltunk a háztartások családi rezsiköltségeinek terhelése szempontjából. A helyzet tarthatatlanná vált, és ezen valamit változtatni kellett.

Ezt a változtatást január 1-jével megkezdtük, amikor a háztartási villamos energia, gáz és távfűtés árát 10 százalékkal, majd - ahogy ön is említette - a tavasz folyamán a PB-gázpalackot, a szemétszállítást, a szennyvízszippantást és a kéményseprés díját egyes szolgáltatási fajonként nem is 10, hanem a 10 százalékot jóval meghaladó mértékben csökkentettük.

Az elvi és alapvetően gyakorlati megközelítés mellett engedjenek meg néhány számot. A képviselőtársam már említette, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, és kérem, hogy ezeket a számokat próbálják meg lefordítani. Próbálják meg lefordítani egy-egy hétköznapi ebédhez felrakott rántott húshoz, próbálják meg lefordítani egy-egy szükségszerűen sajnos gyakran előforduló gyógyszertári számla kifizethetőségéhez, vagy próbálják meg lefordítani egy-egy nagyszülőnek az unokának szánt karácsonyi ajándék mértékében és méretében.

(15.40)

Ehhez képest az eddigi rezsicsökkentés, ahogy képviselőtársam mondta: egy budapesti családi házban élő négyfős háztartás évente mintegy 100 ezer forintot, egy egyedülálló nyugdíjas közel 40 ezer forintot, a panellakásban élő családok többsége Budapesten mintegy 60 ezer forintot tud megtakarítani. Vidéken egy kertes házban élő család mintegy 70 ezer forintot, egyedülálló nyugdíjas mintegy 40 ezer forintot képes más, előbb általam példaként sorolt fontos célra fordítani.

Ha összességében nézzük, akkor ez az összeg meghaladja a 400-500 milliárd forintot, tehát mind a családoknál, mind összességében nagyon jelentős. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu