DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója. Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem olyan rövid lenni, mint maga az előterjesztés is. Nos, az alaptörvény ötödik módosításával összefüggésben a kormány szükségesnek látja a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítását. A törvényjavaslat elfogadásával lezárhatjuk az alaptörvény körüli nemzetközi vitákat, és teljesíthetjük nemzetközi kötelezettségeinket is.

Az alaptörvény ötödik módosításának elfogadása esetén hatályon kívül helyezésre kerül az alaptörvény azon rendelkezése, amely kimondja, hogy ha az államnak bírósági vagy hatósági döntés miatt olyan mértékű fizetési kötelezettsége keletkezik, amelyre a központi költségvetésről szóló törvényben nincs fedezet, úgy ennek fedezetére hozzájárulást kell megállapítani. Olyan fizetési hozzájárulást, amely tartalmában és elnevezésében is kapcsolódik a bírósági, hatósági döntéshez. Az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések eredményeként világossá vált, hogy a rendelkezésben megjelenő cél, azaz Magyarország államadósságának a teljes hazai össztermék felére történő csökkentésében egyetértés van. Az is vitán felül áll, hogy az egyes közteher-fizetési kötelezettségek megállapítása a tagállamok korlátozhatatlan döntése. Véleménykülönbség a hozzájárulás megállapításának módjában merül fel, abban, hogy az új közteher fizetése elnevezésében kapcsolódhat-e a korábbi bírósági ítélethez, hatósági határozathoz.

Tisztelt Ház! A kormány elkötelezett az államadósság csökkentésében, ezért hasznosnak látta és látja egy olyan törvényi rendelkezés meglétét, amely közvetlen felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy az előre nem látható költségvetési kiadások fedezetét megteremtse. A kormánynak ezen jogkörével addig szükséges rendelkeznie, amíg az államadósság nem csökken a GDP 50 százaléka alá.

Az önök előtt lévő módosítás tágabb körű az alaptörvény hatályon kívül helyezni szándékolt rendelkezésénél, mivel nemcsak a különböző bírósági, hatósági döntések esetén, hanem általában az előre nem láthatóan felmerülő olyan kiadások esetében is alkalmazható, amelyek az államháztartás egyenlegének tartását, az adósság csökkentését közvetlenül veszélyeztetik. A javaslat ugyanakkor nem írja elő kötelező jelleggel hozzájárulás megállapítását, a kormány döntésén múlik, hogy él-e az államháztartásról szóló törvényben biztosított egyéb eszközökkel. Azonban nem lehet elvitatni a kormány azon jogkörét, hogy amennyiben szükséges, javaslatot terjesszen a tisztelt Ház elé fizetési kötelezettség megállapítására.

Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható: a kormány indokoltnak tartja, hogy az alkotmányos viták a nemzetközi kötelezettségeinkkel is összhangban nyugvópontra jussanak. A kormány ezért az ország gazdasági stabilitását és az államadósság csökkentését biztosító, az európai együttműködési kötelezettségeinkkel is összhangban álló megoldást javasol az előre nem látható fizetési kötelezettségek teljesítésének esetére.

Kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu