DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat elsősorban a szerzői jogi törvény, a szabadalmi törvény, a védjegytörvény és a formatervezési mintaoltalmi törvény módosítását célozza. A törvényjavaslat emellett a szabadalmi ügyvivői törvény, az innovációs törvény, valamint a hagyatéki törvény kiigazítását is tartalmazza. A törvényjavaslat törzsét alkotó szerzői jogi törvénymódosítások célja a technikai és kodifikációs jellegű módosítások mellett elsősorban az árva művek megengedett felhasználási módjairól szóló európai uniós irányelv hazai átültetése, vagyis az irányelvnek megfelelő hazai szabályozás megteremtése. Az irányelv az árva művek, vagyis az olyan szerzői jogi védelem alatt álló alkotások felhasználásának szabályait rendezi az Európai Unióban, amelyek jogosultja a felkutatására tett gondos kutatás ellenére ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik.

Az irányelv megalkotásának fő célja, az európai kulturális örökség digitalizálásának és hozzáférhetővé tételének előmozdítása szoros összefüggésben áll az árva művek felhasználásának kérdésével. Az irányelv megalkotását megelőzően ugyanis a gyűjteményeik digitalizálásával foglalkozó tagállami intézmények számára az árva műveknek a közérdekű feladataik ellátása érdekében történő felhasználása jelentős akadályokba ütközött. A jogszabály ezért olyan szabályozási keretet teremtett, amely egységesíti és megkönnyíti az egyes közfeladatokat ellátó intézmények gyűjteményébe tartozó árva művek digitalizálását és hozzáférhetővé tételét, valamint az árva művek jogi helyzetének kölcsönös elismerése által lehetővé teszi azok jogszerű felhasználását az Európai Unió valamennyi tagállamának területén. A jogosult engedélye nélküli felhasználásnak alapfeltétele azonban, hogy a felhasználás a kedvezményezett intézmény közérdekű feladatainak ellátását, különösen a gyűjteménye megőrzését, helyreállítását vagy művelődési és oktatási célú hozzáférhetőségét szolgálja.

A magyar jogalkotó Európában elsőként már 2009-ben megalkotta az árva művek felhasználására vonatkozó szerzői jogi szabályozást, amely alapján az árva művek egyes felhasználásainak engedélyezésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lefolytatott hatósági eljárás keretében kerül sor.

(16.40)

Az irányelv a jelenleg hatályos magyar szabályozáshoz képest több tekintetben eltérő megközelítést alkalmaz, így az uniós jogszabály elfogadásával szükségessé vált az árva művek egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó hatályos magyar szabályozás és a bevezetendő új szabályok összhangjának megteremtése. Ennek eredményeként a szerzői jogi törvényben új, önálló fejezetbe került az árva művek felhasználására vonatkozó összes rendelkezés.

Az egységes rendelkezések egyrészt tartalmazzák a már hivatkozott hatósági engedélyezési rendszer 2009 óta hatályos, kisebb módosítással ellátott szabályait. Másrészt a törvény az irányelv nyomán átültetett rendelkezésekkel a továbbiakban bizonyos kedvezményezett intézmények, például könyvtárak, archívumok számára azt is lehetővé teszi, hogy ezek egy erre a célra rendelt egységes európai uniós adatbázisban szereplő árva műveket szabadon digitalizáljanak vagy ilyeneket az interneten hozzáférhetővé tegyenek. Ennek feltétele, hogy az adott mű az intézmény gyűjteményének részét képezze. E kedvezményezetti körön kívüli felhasználók, illetve az irányelv hatályán kívüli felhasználási módok és műtípusok tekintetében továbbra is hatósági engedéllyel biztosítható a jogszerű felhasználás. Mindezeken túl az új rendelkezések a hazai intézmények számára egyúttal lehetőséget biztosítanak arra is, hogy amennyiben a gyűjteményükben található művel összefüggésben lefolytatott gondos jogosultkutatásuk nem vezet eredményre, akkor a művet az uniós adatbázisban maguk is rögzítsék, és azt hatósági engedély nélkül felhasználják.

Az iparjogvédelmi tárgyú módosítások közül a technikai és kodifikációs jellegű kiigazításokon túlmenően kiemelést igényelnek a szabadalmazási eljárásban az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentéssel összefüggő változások. A módosítást gyakorlati megfontolások indokolják, amelyek ennek a dokumentumnak az iparjogvédelmi oltalomszerzést, valamint a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet támogató pályázati eljárásokban való felhasználhatóságát kívánják elősegíteni.

A változások azt a célkitűzést tartják szem előtt, hogy a szabadalmazhatóságra vonatkozó előzetes hatósági nyilatkozat igénylésének keretei rugalmasabbá váljanak a szabadalmi bejelentők számára. Ennek érdekében egyfelől nyolc hónappal meghosszabbodik a jelentésre irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidő, amely különösen akkor kedvező a bejelentő számára, ha olyan pályázaton kíván indulni, ahol az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés benyújtása feltétel vagy előnyt jelent. A módosítás másik iránya szintén a pályázati kiírásokban foglalt határidőknek történő megfelelést kívánja elősegíteni azzal, hogy megteremti a jelentés gyorsított, két hónapos határidővel történő elkészítése iránti kérelem benyújtásának lehetőségét.

Mindemellett a törvényjavaslat tartalmazza a kontradiktórius iparjogvédelmi eljárások egyik speciális költségviselési szabályának a pontosítását is, mely a jelenlegi jogszabályi anomáliát hivatott megszüntetni. A javaslat világossá teszi, hogy szabadalmak esetében a megsemmisítési eljárás során, védjegyekkel kapcsolatos ügyekben pedig a törlési vagy a megszűnés megállapítására irányuló eljárás során az oltalomról való lemondás csak akkor írható a jogosult javára az eljárási költségek viseléséről való döntés meghozatalakor, ha az az oltalom kezdő napjára visszaható hatállyal történt.

Az innovációs törvény kis terjedelmű kiegészítését az indokolja, hogy a törvényben meghatározott kutatás-fejlesztési ügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a Nemzeti Adó- és Vámhivatal általi kirendelés alapján végzett szakértői tevékenységére vonatkozóan az első egy év jogalkalmazási tapasztalatai alapján szükségessé vált egyes eljárási kérdések felülvizsgálata és kodifikációtechnikai megfontolások alapján való kiigazítása.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kutatás-fejlesztési minősítésben szerzett tapasztalata, valamint a hatóságok, bíróságok részéről jelentkező igény indokolja, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ne csupán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal általi kirendelés alapján működhessen közre az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztésként történő minősítése, valamint egyes költségeknek a kutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetősége kérdésében, hanem a hatóságok, bíróságok megkeresése alapján is végezhessen szakértői tevékenységet.

A kutatás-fejlesztési minősítési eljárás szabályainak kiegészítését az az eljárásgazdaságossági megfontolás indokolja, hogy az ügyfél jogorvoslati kérelme alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának legyen lehetősége saját hatáskörben is visszavonnia vagy módosítania döntését.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elhangzottak alapján a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát szíveskedjen támogatni és elfogadni.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu