DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tartva magunkat a javasolt és az Országgyűlés által támogatott vitarendhez, a 4. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, amelyet Gyüre képviselőtársammal terjesztettünk be, és a tisztelt Ház egy régi adósságát kívánjuk törleszteni, amikor is az Alkotmánybíróság felé határidőket próbálunk szabni a taláros testület eljárására.

Már az alkotmányügyi bizottság ülésén is egy hosszas vita bontakozott ki, nem most kezdődött vita bontakozott ki azzal kapcsolatosan, hogy kell-e, lehet-e határidőket szabni az Alkotmánybíróság eljárásának. Emlékeztetnék rá, hogy a legutóbbi módosításokkal az egyedi ügyben a bírók által kezdeményezett normakontroll esetében egy 30 napos határidő bevezetésre került, de minden más eljárás esetében erre nem került sor. Elhangzott ott a kormánypárti képviselők részéről, Varga képviselőtársam mondta azt, hogy ő úgy általában a határidőket sem szereti, ami szerintem egy jogásztól furcsa kijelentésnek minősül, hiszen a határidők azok, amelyek úgy az igazságszolgáltatást, mint a közigazgatást meghatározóvá kell hogy tegyék. Azt is hozzá kell tennem, hogy Répássy államtitkár úr ott akkor a kérdésre azt mondta, hogy a bíróságokat sem kötik határidők a végső döntés meghozatalában, viszont erre ott nem tudtunk reagálni, mert ezt a zárógondolatok közt mondta az államtitkár úr. Most viszont megtennénk azt a reagálást, hogy a bíróságok esetében ez nem teljesen igaz, lévén, hogy a különböző tárgyalások kitűzésére megadott határidők vannak, hogy az egyik tárgyalásnak a következő tárgyalást mennyi időintervallumban kell követnie, és természetesen, hogyha több bizonyítási indítvány nem érkezik, akkor a bíróságnak ítéletet kell hoznia, tehát nem teheti meg a bíróság sem azt, hogy akármeddig húzzon egy ügyet, és a bíróságoknak sem célja, hogy ilyen eljárást folytassanak. Tehát úgy gondolom, hogy a bíróság esetében is vannak konkrétan leírt törvényi határidők, amelyeket be kell tartani.

Az Alkotmánybíróság esetében az elmúlt időszak változtatásai, amelyek sokkal nehezebbé teszik bizonyos körben a normakontrollal való élés lehetőségét, emlékeztetnék itt is, hogy csak az országgyűlési képviselők egynegyede tud ilyen beadványt adni, ami azt jelenti, hogy drasztikusan lecsökkent a beadványok száma, természetesen még a legfőbb ügyész és az egyéb szervek, az ombudsman is fordulhat az Alkotmánybírósághoz, de ezek az ügyek nem oly nagy számúak, mint a korábbi szabályozás alapján, amikor bárki fordulhatott az Alkotmánybírósághoz, és ez még talán indokolhatta azt, hogy szűk határidőket nem lett volna érdemes megszabni. Akkor viszont, amikor önök bővítették az Alkotmánybíróság létszámát, és drasztikusan visszaszorították azok körét, akik az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, ebben az esetben igenis illene ezt a régi mumust, ha szabad így fogalmaznom, felszámolni, és határidőt kellene szabni az Alkotmánybíróság eljárására is, nemcsak az egyedi ügyek esetében, amikor egyedi ügyekben fordulnak a bírók az Alkotmánybírósághoz, hanem minden egyes ügyben. A módosító javaslat ezt célozza, és arra tesz vagy teszünk Gyüre képviselőtársammal egy indítványt, hogy 60 napban határozzuk meg azt az időt, ami alapján az Alkotmánybíróságnak el kell járnia. Ez két célt szolgál. Először is olyan ügyekben, ahol egyedi ügyekről van szó, az eljárásokat nem engedi elhúzódni, és a jogkövető állampolgároknak megfelelő időn belül jogsegélyt és egyfajta döntést tud hozni, és vagy folytatódni tud az alapügy, vagy az alkotmányjogi panasz esetén lezárásra kerülhet a panaszeljárás. Minden más esetben viszont ez oly kevés ügyet érint, gondolok itt, ahogy említettem, az országgyűlési képviselők egynegyede által kezdeményezhető eljárásokra - erre talán sor sem került az új eljárás bevezetése óta -, vagy akár a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközésére vonatkozó normakontroll szintén nem túl gyakori. Úgyhogy mindent összevetve lehet és kell is az Alkotmánybíróságot határidők közé szorítani.

Ha esetleg felmerülne még olyan kérdés vagy infrastrukturális igény az Alkotmánybíróság részéről, ami ennek a megvalósulásához kell, akkor arra inkább szánjunk pluszforrásokat, de ne engedjük azt, hogy parttalan eljárások kezdődhessenek, és az a gyakorlat, ami egyébként végigkísérte a 90-es évektől az Alkotmánybíróság működését, hogy akár 8-10 évig is ülhettek egy döntésen, ez ne ismétlődhessen meg, és egy valóban hatékony szervként működhessen az Alkotmánybíróság. Ezért kérem a 4. ajánlási pontban megfogalmazott, Gyüre képviselőtársammal benyújtott módosító javaslatunk támogatását.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu