PÁL BÉLA (MSZP): Rendben van, elnök úr. Így teszem, de azért a kezdő mondatom hadd legyen az, hogy ezt messze visszautasítom, amit államtitkár úr mondott az elmúlt 8 évvel kapcsolatban, nyilván neki ezeket a dolgokat el kell mondania. Én mégis úgy gondolom, hogy a szociális területtel foglalkozó államtitkárként elsősorban az a feladata, és ez a feladatunk nekünk is, hogy közösen próbáljunk meg tenni azokért az emberekért, akik a maguk erejéből erre nem képesek. Én tudom, hogy államtitkár úr kiválóan fel tud készülni abból, hogy az elmúlt 8 évben mi volt és mi nem volt, én nem ezt tartom fontosnak, ne haragudjon. Önök kormányoznak most, és azt tartom fontosnak, hogy ha kell, önöket támogatva, ha nem, elmondva a kritikai véleményünket, de próbáljunk már meg segíteni azokon a fogyatékos vagy beteg embereken, akik erre rászorulnak.

Én egyébként, amikor elmondtam a hozzászólásomat és felkészültem, nemcsak a saját fejemből mondtam, hanem figyelembe vettem azoknak a civil szervezeteknek a véleményét, amit önök valószínűleg a törvénytervezet előkészítése során nem vettek figyelembe; nem ön, államtitkár úr, mert tudom, hogy kirohanásai ellenére ön szociálisan érzékeny ember, hanem a munkatársai. De azért hadd tegyem hozzá azt is, hogy 2012. szeptember 27-én fogadta el a bizottság azokat a záró észrevételeket, amelyeket én idéztem, és amelynél természetesen meg is jelöltem, mert ebben a tekintetben is közös ügyről van szó, hogy ennek az intézménynek a bevezetése egy új lépés, amelyet mi is fontosnak tartunk, mi is támogatjuk, hogyha ez olyan formában kerül bevezetésre, hogy valóban egy új, korrekt intézménye lesz ennek a rendszernek.

A beterjesztett törvényjavaslat az e területen működő civil szervezetek véleménye alapján sem az, ezért módosító indítványokat fogunk benyújtani, amit remélem, hogy pártpolitikai érdekeken felülemelkedve bírálnak el.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu