DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kétségtelenül hosszú kampány indul, kétségtelen, hogy ön ezt a szerepet felvállalta. Amit én személy szerint emberileg is sajnálok, hogy ön nemcsak a szakmai érveiből, hanem úgy látom, hogy a saját értelmiségi mivoltából is kivetkőzik politikai célokból. Sajnálom, mert ön ennél többre képes. (Derültség és taps a kormánypárti oldalon.)

(13.30)

Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, ön is megkísérelte az elején kezdeni, én is ott kezdem. Akkor, amikor az energia dolgairól beszélünk - és eddig ezt reméltem, hogy önök is ezt vallják -, az Orbán-kormány elsősorban az ellátásbiztonságot tartja szem előtt, tehát azt, hogy 4 millió magyar háztartás és a magyar gazdaság nagy biztonsággal, télen és nyáron egyaránt megkapja a működéséhez szükséges energiát. Alapvetőnek tartottuk és tartjuk az energiafüggetlenséget, nevezetesen nemcsak azt, hogy ne függjünk alapvetően külföldi, ezen belül is döntően keleti forrásoktól, hanem lehetőség szerint ennek a beszerzési forrásait diverzifikáljuk, és minél több forrást tudjunk saját kompetenciába vonni. S nem utolsósorban az Orbán-kormány célja - és napjaink erről szólnak valóban -, ami az önök számára teljesen közömbös volt, ez az energia megfizethetősége. Tehát egy biztos ellátású, a nemzeti függetlenség részét is képező energiafüggetlenség, amely a lakosság számára megfizethető, a magyar gazdaság számára pedig egy, a versenyképesség szempontjából meghatározó elem.

Kérem, engedje meg, hogy visszapillantsak a múltba. Önök nem voltak ennek mindig ilyen élharcosai. 1994-95-ben például az ennek alapját képező teljes magyar erőműparkot, az egy Paks kivételével, önök áruba bocsátották. (Tóbiás József: Kilencven százalékos államadósság volt az Antall-kormány öröksége!) Önök nem voltak mindig ilyen érzékenyek a lakossági energia megfizethetőségére, hiszen az ellátórendszereket, a szolgáltatókat önök áruba bocsátották és eladták. Önök nem voltak mindig ilyen érzékenyek a multikkal való kapcsolattartásra. Csak emlékeztetőül mondom a legfontosabbakat. Kérem, emlékezzünk közösen Ferihegyre, emlékezzünk közösen a MÁV-Cargóra, emlékezzünk közösen például a Fővárosi Vízművekre, és emlékezzünk mindazokra, amelyeket önök az elmúlt 10-15 év alatt, bizony esetenként még csak azt se mondom, hogy jó árért, hanem azt lehet mondani, hogy nagyon ár alatt eladtak.

Amikor az Orbán-kormány 2010-ben a választásokra készült, valóban deklarálta azt, hogy mindazt a nemzeti stratégiai eszköznek minősülő, túlnyomórészt monopolhelyzetben lévő vállalatot, intézményt, legyen az termelő vagy szolgáltató, törekszünk annak a visszavásárlására és törekszünk annak a nemzeti és közösségi körbe való vonására. Ennek egy része az ön által konkrétan is felemlegetett MOL-akció, MOL-visszavásárlás is.

Emlékeztetni szeretném a képviselő urat, hogy a nemzeti energiastratégiát a parlament elfogadta. Ennek a nemzeti energiastratégiának részét képezi az, hogy a földgázipari érdekeltségeket nemzeti kompetenciába vonjuk. Ennek megfelelően, tehát a parlament döntése figyelembevételével írta alá az MVM 2013 márciusában az E.ON hazai földgázipari érdekeltségeinek megvásárlásáról szóló megállapodást. Ez a megállapodás mindig transzparens volt, ez a megállapodás mindig áttekinthető volt, akkor is, most is ennek a nagyságrendjét mondjuk, most sem titok, számtalan helyen megjelent: ennek a vételára mintegy 870 millió euró volt. Korábban is és most is igaz, hogy a végső számot nyilvánvalóan a készletek felmérésekor, az átadás pillanatában fogjuk megállapítani. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Kérem, ennek figyelembevételével hallgassák a jövőben a képviselő úr megnyilatkozásait. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu