OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Köztudott, hogy a magyar oktatási rendszer igazságtalan. Az otthonról hozott hátrányokat nem kiegyenlíti, hanem tovább fokozza. Több évtizede így van ez már, de a jövőben még inkább így lehet. Újra és újra el fogom mondani, hogy a kormány legnagyobb bűnei közé tartozik a tankötelezettségi korhatár leszállítása, a szakképzési idő csökkentése, a szegregáló Híd-programok bevezetése. De idevehetném a túlterjeszkedő, teljesíthetetlen Nemzeti alaptanterv bevezetését, idevehetem az oktatási rendszer görcsös központosítását, a tankönyvterjesztés, a tankönyvpiac tervezett államosítását, idetartozik a bukott állami és kötelező napközi bevezetése is.

Idetartozik a központosítással együtt járó forráskivonás. Az eleve súlyosan alulfinanszírozott oktatási rendszerből a GDP-arányos ráfordítást tekintve több mint 10 százalékot vontak el. Igen, jövőre a megszorítások egy részét visszapótolják, de ez csupán a pedagógusbér-emelés miatt van így. Kár, hogy azt sem tudták az eredeti ígéretnek megfelelően megvalósítani, kár, hogy több mint ezer pedagógus bére valójában csökkent, kár, hogy ezzel együtt komolyan megnövelték a pedagógusok munkaterheit, kár, hogy a pótlékok rendszerének átalakítása miatt sokszor igazságtalan a bérezés, és kár, hogy féloldalas lett a béremelés, a pedagógusok munkáját segítő alkalmazottak teljesen kimaradtak belőle.

Államtitkár Asszony! Én tudom, hogy ön végrehajtó. Azt is tudom, hogy az elmúlt három és fél év alatt az általam felsorolt bűnöket sokszor visszautasította; azonban cáfolni nagyon kevésszer cáfolta. Tudom azt, hogy végrehajtani muszáj, de azt is tudom, hogy néha nemet kell mondani. Azt gondolom, pont ezek miatt a bűnök miatt ez az oktatási rendszer nem a jövőbe, hanem a múltba tekint; a súlyos igazságtalanságokat nem orvosolja, hanem tovább fokozza. Az állam mindent uralni és kontrollálni akar a közoktatásban. Ahol kicsit is kilóg a lóláb, vagy valaki kilóg a rendszerből, annak elengedik a kezét, menjen Isten hírével.

Ezzel szemben az LMP egy teljesen más oktatási rendszert vizionál. Az LMP azt szeretné, hogy senkit se lökjünk ki az iskolarendszerből, és senkit se tereljünk zsákutcás programokba. Nem tudom, államtitkár asszony mikor látott utoljára általános iskolás füzetet, azt sem tudom, hogy hogyan vélekedik az Európai Unióban már működő elektronikus, informatikára épülő oktatási rendszerről, azt viszont tudom, államtitkár asszony, hogy a világ rohan, mi pedig a saját közoktatási rendszerünkkel abban állunk, sőt néha visszafelé lépkedünk. Az LMP szerint ki kell dobni a végleges központosítást. Nem kell az egyentanterv, nem kell az egyentankönyv, visszaadnánk a pedagógusok szabadságát. Egy olyan rendszerben hiszünk, amely a gyermeket egyénként, kicsi fejlesztendő, orientálandó emberként kezeli, és annak igényeire reflektál, olyan oktatás, ami a jövőre fókuszál, ami az igényekre fókuszál, és azokra releváns válaszokat ad.

Igen, tudom, államtitkár asszony, ehhez sok pénz kell. De ha azt akarjuk, hogy minden egyes választópolgár értse a gondolatainkat, akkor el kell magyaráznunk azt, hogy az európai átlagnál is jóval többet kell az oktatásra költenünk. Az oktatási kiadásokat már rövid távon másfél-kétszeresére kell emelni. Hiszen ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az ország kitörjön a jelenlegi helyzetből, és fenntartható fejlődési pályára álljon. Mi abban hiszünk, hogy minden egyes gyermek képességekkel születik, és az iskolarendszernek, az oktatásnak ezen képességek kibontakoztatására, a gyermekek álmainak valóra váltására kell válaszokat adnia. Az LMP egy olyan országot vizionál, ahol a társadalmi jellemzők nem korlátoznak senkit, kizárólag az egyén képességeitől és szorgalmától függ, hogy mi lesz belőle.

Ezen mondandómból nem hagyhatom ki a felsőoktatást sem, hiszen azt gondoljuk, ahhoz, hogy egy ilyen közoktatásból a felsőoktatásba önállóan gondolkodó, önálló munkavégzésre képes fiatalok jöjjenek ki, ott is duplájára kell emelnünk a felsőoktatás forrásait. Tudom azt, hogy Magyarország belátható időn belül nem fog a világszínvonalú felsőoktatás rendszeréhez felzárkózni, de abban hiszek, hogy arra képes, hogy egy nemzetközileg látható és európai szinten is versenyképes felsőoktatás legyen, hiszen ez kell ahhoz, hogy a fiataljaink ne vándoroljanak el, és ne legyen igaz majd az az állításom, hogy unokák nélküli ország leszünk.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu