SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon sajnálom, hogy Martonyi külügyminiszter úr vagy Németh Zsolt államtitkár úr nincsenek jelen, mert leginkább nekik szólna ez a napirend előtti felszólalás, amelynek keretében engedjék meg, hogy egy-két gondolatot, mondatot, beszámolót megosszak önökkel azzal kapcsolatban, hogy a múlt hét folyamán - bátran nevezhetjük történelminek - kétnapos történelmi látogatást tett, egy kétnapos kihelyezett elnökségi ülést tartott a Jobbik Magyarországért Mozgalom országos elnöksége Kárpátalján, Beregszászon.

Ezen a látogatáson pártunk vezetői, elnöke, alelnökei találkoztak az ottani magyar politikai szervezetek, egyházi szervezetek, oktatási intézmények vezetőivel, valamint Beregszász város polgármesterével. Nem ez volt a Jobbik első útja a határon túlra, rendszeres kapcsolatot tartunk minden elszakított régió magyar lakosságával. Mégis kiemelkedő volt ez az alkalom, hiszen a párt elnöksége maga szembesülhetett azokkal a gondokkal, mindennapi problémákkal, amelyek ezt a kicsiny és Magyarországon talán egy picit méltatlanul elfelejtett és meglehetősen nagy elnyomásban érő magyar közösséget érik.

De túl ezeken a hivatalos látogatásokon fontos szimbolikus lépésekre is sor került. Hadd mondjam el, hihetetlenül felemelő érzés volt párttársaimmal együtt megállni és koszorút elhelyezni a vereckei honfoglalási emlékműnél, illetve fejet hajtani a szolyvai munkatábor emlékművénél, amely a sztálini gulágra hurcolt több tízezer magyarnak és németnek állít emléket.

Konkrét tapasztalatai is vannak azonban ennek a látogatásnak, amelyek közül egyet mindenképpen szeretnék kiemelni. Nagyon sok információt hallottunk, nagyon sok véleménnyel találkoztunk, ellátogattunk a Bethlen Gábor magyar gimnáziumba, amellyel kapcsolatban a Jobbik továbbra is fenntartja azt a korábbi javaslatát, hogy nemzeti jelentőségű intézménnyé nyilvánítását szeretnénk ennek az intézménynek kezdeményezni. Találkoztunk nagyon sok panasszal, problémával a magyar-ukrán határon tapasztalható áldatlan állapotokkal kapcsolatban - ezekre a későbbiekben ki fogok térni -, azonban az ukrán sajtóban nem ez keltette a legnagyobb riadalmat, hanem Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselőnek az a nem meglepő és nem is először elhangzott kijelentése, miszerint Magyarországnak csak bizonyos feltételekkel szabad támogatnia az ukrán európai integrációt. Nevezetesen, küszöbön áll november folyamán az Európai Unió és Ukrajna közötti támogatási egyezmény aláírása, amelyet ezt követően majd Vilniusban az uniós külügyminisztereknek kell egyhangú szavazással elfogadniuk.

Nagyon jól rárímel ez a téma az előző napirendre, amikor Rétvári államtitkár úrtól meghallgathattuk azt, hogy az Európai Unióban milyen kötelezettségek, milyen lehetőségek, milyen jogi normák vannak arra vonatkozóan, hogy egy tagállam vagy egy csatlakozni kívánó tagállam hogyan, milyen módon biztosítsa az autonómiát és a kisebbségi jogokat. A székely autonómiára, a székelyek nagy menetelésére, Pálffy képviselő úr és államtitkár úr, most egyáltalán nem lenne szükség, ha önök 2005-ben a kezükben lévő diplomáciai lehetőségekkel tudtak volna élni. Önök ugyanis a mai napig is adósak az erdélyi magyaroknak és a magyar közvéleménynek annak magyarázatával, hogy akkor miért szavazták meg feltétel nélkül a román uniós csatlakozást. Most küszöbön áll a délvidéki autonómia kérdése, küszöbön állhat, amennyiben önök hajlandók lennének a szerb uniós csatlakozáshoz bizonyos feltételeket szabni, de hallhattuk Martonyi Jánost, aki arról beszélt, hogy nem kívánja a kétoldalú problémákkal terhelni a szerb uniós csatlakozást.

Most pedig itt van Ukrajna esete. Két dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban rendkívül határozottan leszögezni, hogy önök is jól értsék, és Kárpátalján is jól értsék, sőt még Kijevbe is elhallatsszon: a Jobbik nem kívánja meggátolni az ukrán uniós csatlakozást, a Jobbik nincs ellene az uniós csatlakozásnak. De úgy látjuk, hogy most Magyarországnak komoly lehetősége és felelőssége is az, hogy a kárpátaljai magyar közösség érdekében bizonyos nemzeti szempontokat meg tudjon jeleníteni, és ezt adott esetben a csatlakozás feltételeként tudja szabni. Önök korábban azért nem szabtak feltételt más országok, például a Délvidék esetében sem, merthogy az ottani magyar közösség nem kéri. Nos, az önök testvérszervezete, partnerszervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviseletében Kovács Miklós elnök úr két feltételt említett az autonómia-albizottság legutóbbi ülésén. Az egyik a Tisza menti járás és ezzel együtt a választókerület létrehozása, a másik pedig az ukrán nyelvtörvény betartása.

Kérem önöket, tisztelt kormánypárti képviselők, tisztelt államtitkár úr, hogy ebben a kérdésben legyenek határozottak, érvényesítsék a magyar nemzeti érdeket. Egyetlenegy külügyminiszter vétója is elegendő ehhez. Az ukrán politikai elit érdekei mozgatják az ukrán politikát, az ő érdekük most a csatlakozás. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Érdeke ez az ott élő magyar közösségnek is, de úgy gondoljuk, hogy nem mindenáron. Világos választ várok, államtitkár úr: kívánnak-e feltételeket szabni az ott élő magyar közösség érdekében?

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu