PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos, hogy 2014-ben Szeged is és a magyar önkormányzatok is jobb helyzetben legyenek és lesznek, mint az idén voltak. De ez után a vitaszakasz után engedjék meg, hogy visszatérjek oda, hogy a költségvetés alapvetően egy értékvita, és ebben az értékvitában nemcsak az országnak van költségvetése, nemcsak az önkormányzatoknak, hanem az embereknek, a családoknak is.

Az embereknek, a családoknak, ahogy azt Varga Mihály pénzügyminiszter úr az expozéjában mondta, az első számú költségvetési célja, hogy a családokat megerősítsük, hogy a demográfiai-népesedési mutatókat is javítsuk Magyarországon; tehát ez a költségvetés 2014-es első számú prioritása. És természetesen a KDNP részéről is az, hiszen, ahogy az előző, még korábbi egyik vitaszakaszban elhangzott, mi voltunk azok, akik ezt a családi adókedvezmény-rendszert kezdeményeztük, kidolgoztuk, és fokozatosan bevezettük. 2014-ben ez kiteljesedik, és engedjék meg, hogy három családi modellen keresztül, három példán keresztül érzékeltessem forintban, konkrétan egészen pontosan, hogy mit jelent ez a családoknak. Amellett, hogy egy értékvita, az értékek mögött is mindig forintok állnak, és az emberek, a családok zsebében ezek a forintok számítanak a legtöbbet a szavakon kívül.

Tehát az első példánk legyen egy két nemzetgazdasági bruttó átlagbért kereső, tehát kétkeresős családmodell három gyermekkel. Ugye, most a nemzetgazdasági bruttó átlagbér 227 800 forint körül van, 228 ezerből induljunk ki, ami annyit jelent, hogy most a nettó jövedelmük szűken kettőjüknek 300 ezer forint alatt van, 298 680 forint. És kalkuláljuk azt is, hogy tekintve, hogy 2013 augusztusa és a tavalyi nyári időszak, tehát augusztushoz képest egyéves bázison visszaszámolva, körülbelül 4,8 százalékos bérnövekedés volt a versenyszférában egy olyan enyhe, szolid gazdasági növekedés mellett, aminél jövőre, 2014-ben többet várunk, hiszen a 2014-es költségvetés ugye 2 százalékra tervezi a GDP növekedését.

(15.50)

Vagyis azt javaslom, hogy ne is nagyobbat, hanem csak egy szolid 4 százalékos bérnövekedést kalkuláljunk jövőre, vagyis a nemzetgazdasági bruttó átlagbért határozzuk meg, mondjuk, 237 ezer forintra, és úgy számoljuk ki, hogy mennyi marad ennek a modell családnak a zsebében. Ez pedig nettó 310 470 forintot ad ki. Vagyis a két szám között eleve 12 ezer forint havi különbség van a családok javára. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ez a háromgyermekes család az adó levonása, az adójóváírás levonása után... - hiszen ők háromgyerekesek, következésképpen hozzájutnak már most az adókedvezményhez 73 ezer forint mértékig, ez pedig jövőre a járulékokból, a 7 százalékos, illetve a 10 százalékos egészségügyi és nyugdíjjárulékokból is teljesen levonható lesz. Tehát számukra még 23 ezer forint, valamivel több jár majd. Összességében tehát egy hónapban 12 ezer plusz 23 ezer, vagyis 35 ezer forinttal vannak beljebb. Mondom: két kereső, háromgyermekes család (Dr. Józsa István: Tudjuk! Ismerjük a számokat!), 35 ezer forinttal vannak beljebb.

De ez még csak a családi adókedvezmény kiteljesítésének része, eredménye és következménye. Ami tovább javítja a családok helyzetét, ez pedig a rezsicsökkentés, amiért a 2014-es költségvetés a családok és a rezsi költségvetése is. (Dr. Józsa István: Nem tartalmazza, de nem baj!) Itt abból induljunk ki, hogy tavaly, 2012-ben fejenként körülbelül 200 ezer forintot kell számolni (Dr. Józsa István: Konkrétan a rezsicsökkentés nincs benne a költségvetésben!), ennyit költöttek rezsire egy háztartásban gyermekek és felnőttek, ez per koponya, per fő, ami annyit jelent, hogy egy ötgyermekes családnál egymillió forint évente. Egymillió forint! A háztartási energia árával számolva, a kiadások körülbelül 10 százalékot tesznek ki a családi fogyasztásból, ha úgy számolunk, hogy körülbelül 130 ezer forint évente/fő az energiára fordított költség, az ötfős család esetében 650 ezer forintot tesz ki. Remélem, még tudnak követni. Tessék jegyzetelni! (Dr. Józsa István: Ez a mi javaslatunk, képviselő úr!) Ezért aztán, ha ennek a 650 ezer forintnak most már a 10+10, vagyis 20 százalékát, az egyötödét meg tudják takarítani, és az a zsebükben marad, akkor ez újabb 130 ezer forintot jelent ennek a háromgyermekes, kétkeresős családnak. Ha pedig azt a további 10 százalékot is vesszük, ami nem az energia, hanem a további rezsi, tehát víz, csatorna, hulladékszállítás, akkor újabb 35 ezer forintot találunk. Összességében 165 ezer forinttal csökkenti ezeknek a családoknak a terheit a rezsicsökkentés. (Dr. Józsa István: Erre mondják azt, hogy hiszem, ha látom!) Ha összeadom a két számot, vagyis a havi 35 ezer forintjukat, amelyet megnyertek ennek a családi adókedvezménynek a kiterjesztésével, és hozzáadom a 165 ezer forint rezsicsökkentést, ez a család egy év alatt 585 ezer forinttal van beljebb, tisztelt képviselőtársaim. 585 ezer forinttal! Havonta közel 50 ezer forintot kapnak.

Ha egy másik modellt tekintünk (Dr. Józsa István: Újságírótól ez egészen szép volt!), ami legyen egy egykeresős nő, aki egyedül neveli két gyermekét és legyen az átlagbér az imént feltételezett 228 ezer forint, vagy ha úgy tetszik, mondjuk, legyenek ketten, dolgozzanak ketten, és keressenek nem sokkal többet, mint a két minimálbér (Dr. Józsa István: Jobb lenne!), hiszen a minimálbér, mondjuk, százezer forintos nagyságrendben 2014-re kalkulálható, tehát a jelenlegi átlagbér durván két minimálbér, valamivel több, akkor itt havonta 6 ezer forint növekménye lesz ennek a keresőnek, ennek a családfenntartónak. És a rezsiköltsége hasonló, most nem megyek végig rajta, de itt vannak a számok tényszerűen, KSH-adatokkal, minden precízen, pontosan alátámaszthatóan, a rezsicsökkentésnek köszönhetően 99 ezer forinttal lesz több a család kasszájában (Dr. Józsa István: Hányszor?), a havi 6 ezer forintos bérnövekménnyel pedig 170 ezer forintra jön ki egy évben összesen, amennyivel több lesz a zsebükben. Tehát a rezsi eredményeképpen 100 ezer forint nagyságrend, a családi adókedvezmény, illetve a bérnövekmény következtében pedig 70-72 ezer forint plusz. (Dr. Józsa István: Mindezt most a kampány előtt!)

Hogy még egy modellt vegyek, itt nem fogunk gyereket találni, ez egy átlagkeresetből élő diplomás pályakezdő, vagy egyedülálló, de ha tetszik, legyen egy átlagkeresetből élő házaspár, ahol az egyik dolgozik, a másik még nem, történetesen az legyen pályakezdő. Ugyanúgy 6 ezer forint/hó bérnövekménnyel kell hogy számoljon, és a rezsicsökkentés eredményeképpen, hiszen ők ketten vannak, kalkulálva, hogy nincsenek olyan magas rezsiköltségeik, esetleg kisebb lakásban is élnek, így is havi 4 ezer forint minimum az, amit a rezsin megtakarítanak. Ez összesen 48 ezer forint egy évben. Vagyis ők ketten szintén 120 ezer forintos előnyt élveznek 2014-ban az idei évhez képest.

Tehát összegzésképpen ez a levezetés, tisztelt képviselőtársaim, a három modellre, ismétlem és ez nagyon fontos, hiszen nézik az emberek és kíváncsiak arra, hogy mi lesz jövőre, hogyan fognak élni. Itt vannak a számok (Dr. Józsa István: Jobban! Ennél jobban!), egy kétkeresős, háromgyermekes család akár félmillió forinttal is többel kalkulálhat, többet költhet fogyasztásra, a gyerekek oktatására, ruházkodásra, élelmiszerre, közlekedésre, mindarra, amiről eddig szó volt. Egy kétgyermekes család átlagkeresettel, egy családfenntartóval 170 ezer forinttal jár jobban, és ahol nincs gyerek, egy házaspár egy fizetésből pedig szinten jobban jár, mégpedig 120 ezer forinttal. Tehát jelentős könnyebbség a családoknak és azoknak is, akiknek nincsenek gyermekeik. Egyébként ebben az értelemben nyilván ők is a családpolitika részei, hiszen a családpolitikai támogatás, ahogy az imént már a vitában beszéltünk is róla, éppen azt jelenti, hogy azt a helyzetet kell megteremteni, hogy ezek a gyermekek megszülessenek, és abban a pillanatban, attól kezdve már ők is a családi adókedvezmény kiteljesítését élvezhetik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül engedjék meg, hogy tényleg csak nagyon röviden szóljak a költségvetés kulturális fejezetéről is azért, mert a kulturális bizottság tagjaként ez nagyon fontos számomra. (Dr. Józsa István: Kultúrharc, mégiscsak kultúrharc!) A kulturális ágazat 17 milliárd forinttal kap többet jövőre, összesen 238,5 milliárdot. Ezt nyilván ki tudják olvasni a költségvetésből. Nagyon fontos, hogy a Zeneakadémia felújítása után, ami nyilván most ért a végéhez, és megvolt az ünnepi átadás, a gála, a Zeneakadémia a működésre is félmilliárddal többet kap 2014-ben, mint ahogy többet kap az operaház is 1,1 milliárddal. Ennek már része az, hogy az Erkel Színház felújítása 1,7 milliárdért befejeződött, és november 7-én, Erkel Ferenc születésnapján az is átadásra kerül, megnyílik, és innentől kezdve az operaház költségvetésének a része. De többet kapnak a kiemelt zenekarok is és a nem kiemeltek is. 2 milliárd nagyságrendileg, körülbelül ekkora összeg az, amivel a budapesti fesztiválok, a tavaszi és az őszi fesztivál költségvetése bővül.

(16.00)

A Magyar Művészeti Akadémia pedig 2 milliárddal kap többet, így összességében 4,5 milliárd lehet a költségvetése. Túl ezen, a nemzetközi kulturális viszonylatban is Peking, Belgrád és Zágráb a három helyszíne annak, ahol magyar kulturális intézet nyílik, és ennek megfelelően ezzel együtt és még bizonyos többlettel a Balassi Intézet támogatása is emelkedik félmilliárddal.

Mindez összességében, az önkormányzati múzeumokat és a többit is ideértve adja ki azt a 17 milliárdot, amivel a kultúra és a kulturális célok támogatása 2014-ben ennek a költségvetésnek az eredményeképpen egy számunkra kulturálisan is gazdagabb országot hoz létre, és azok a családok, amelyek a családi adókedvezménynek és a rezsicsökkentésnek az eredményeképpen többet fogyaszthatnak, többet költhetnek, ezekből a kulturális szolgáltatásokból is többet vásárolhatnak.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu