ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

A 2014-es költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése. A rezsicsökkentés költségvetése, hiszen a 2014. évben fogja a rezsicsökkentés a teljes hatását kifejteni, 2014-ben már nyugodtan elmondhatjuk azt, hogy a 2012. decemberi árakhoz képest 20 százalékkal kevesebbet fizetnek az emberek a villany-, a gáz- vagy éppen a távhőszámlák fizetésekor.

Azt is elmondhatjuk, hogy 2014-ben már - mivel 2013 júliusában megvalósult - 10 százalékkal fizetnek átlagban kevesebbet az emberek a hulladékszállításért vagy éppen a különféle csatornázási szolgáltatások igénybevételéért, az ivóvízért, a palackos gázért és még ezekhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokért.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindez összességében azt jelenti, hogy 2014-ben egy átlagcsaládnál, tehát egy két felnőtt keresővel, két gyerekkel rendelkező családnál körülbelül 100 ezer forinttal több marad a pénztárcában a rezsicsökkentés eredményeként, amit értelemszerűen arra tud fordítani, hogy adott esetben vagy megtakarítsa, vagy éppenséggel arra költse, hogy a saját fogyasztását, a saját jólétét növeli valamennyivel.

A 2014. év a rezsicsökkentés költségvetése abban az értelemben is, hogy 2014-ben a gyereket nevelő családok számára a gyereknevelés költségeit a költségvetés nagyobb mértékben teszi megtérülővé. 2011-ben vezettük be ismét - miután a szocialisták korábban eltörölték - a gyerekek után járó adókedvezményt, ami azt jelentette, hogy egy egy vagy két gyerekkel rendelkező családnál gyerekenként 10 ezer forinttal, három gyereket vagy három gyereknél többet nevelő családoknál pedig gyerekenként 33 ezer forinttal ismertük el a gyereknevelés költségeit. Ezt tettük levonhatóvá a családfő vagy éppen a családanya esetén, mindkettő esetén összevonható módon is, az általuk fizetett adóból.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez 2014-ben bővítésre kerül. A 2014. esztendőben elmondhatjuk azt, hogy az alacsonyabb keresetű családok számára kifejezetten komoly adócsökkentés következik be, az alacsony keresetű családoknál ugyanis leírhatóvá tesszük a gyerekek után járó adókedvezményt nemcsak az adóból, hanem az általuk fizetett nyugdíjjárulékból, illetve az általuk fizetett egészségügyi járulékból is. Ezek közül, mivel 16 százalék az adókulcs, az egyik 7 százalék, a másik 10 százalék, összességében tehát lehetővé válik az, hogy ebből is levonhassák a gyerekek után járó adókedvezményt.

Mit jelent ez a valóságban? Itt szeretnék reflektálni arra, hogy azt gondolom, ez kifejezetten azoknak a családoknak jelent többletet és nagyobb segítséget, akik a legalacsonyabb keresettel rendelkeznek. Hiszen nézzük azt a példát, amit Veres képviselő úr mondott itt az előbbiekben, hogy van olyan, egy minimálbéres keresővel rendelkező család, ahol három gyereket nevelnek. Ők 16 ezer forinttal többet fognak látni a pénztárcájukban 2014 februárjában, akkor, amikor eltelik az első 2014-es hónap, ami után megkapják az első 2014-re eső fizetésüket.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ő számukra - tehát egy minimálbéres keresővel rendelkező, három gyereket nevelő család számára - a bruttó bér nettó bérré válik. Ha ezt összevetjük azzal a korszakkal, amikor éppen Veres János pénzügyminiszter volt, akkor tegyük hozzá, hogy abban az időszakban ez azt jelentette, hogy 70 ezer forintnál kevesebbet látott a pénztárcájában egy ilyen család, most meg azt fogja jelenteni, hogy mivel jövőre a minimálbér is emelkedik, hogy 100 ezer forintnál is több lesz a pénztárcájában ugyanannak a családnak, ahol egy kereső, egy minimálbéres kereső van és egyébként három gyereket nevelnek.

Ez azt is jelenti, hogy mondjuk, egy olyan családnál, ahol egy minimálbéres kereső van és két gyereket nevelnek, ott 4-5 ezer forinttal lesz nagyobb egyébként a növekmény februárban, és érezhetően leginkább azok a családok fognak jobban járni, akik lényegesen az átlagjövedelem alatti fizetéssel rendelkeznek. (Dr. Józsa István: Most az adótörvények vitája megy?)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért tehát nyugodtan elmondhatjuk, hogy a 2014-es költségvetés a gyereket nevelő családok számára a gyereknevelés költségeinek elismerését jelenti, az ő számukra azt jelenti, hogy 2014-ben ismét több marad a pénztárcájukban. (Dr. Józsa István: Ez nincs benne a költségvetésben.)

A 2014-es költségvetés egyébként a rezsicsökkentés költségvetése a pénzügyi szolgáltatások területén is, hiszen elmondhatjuk, hogy 2014. a pénzügyi rezsicsökkentés éve is lesz. Egyik oldalról már az előző évben elkezdődött, ebben az évben masszívan folytatódott az alapkamat változása, tisztelt képviselőtársaim. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a forinthitellel rendelkezők terhei fokozatosan enyhültek 2013-ban, és amennyiben ez a tendencia akár csak egy-két hónapig folytatódik - nem tudjuk persze pontosan, milyen döntéseket fog hozni a monetáris tanács, de ha csak azt feltételezzük, hogy egy-két hónapig folytatódik -, akkor is elmondhatjuk, hogy 2014-ben hosszú évek óta a legalacsonyabb forinthitelkamatot kell fizetni azoknak a családoknak, akik forinthitellel rendelkeznek. Márpedig ne felejtsük el, hogy ezek a családok vannak egyébként többségben, hiszen a magyar családok túlnyomó többségének forinthitele van. Az ő számukra tehát 2014-ben elmondhatjuk, a legalacsonyabb teher, az, aminek a fizetésére sor kerül, ők határozottan érezni fogják a pénzügyi rezsicsökkentés könnyebbségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanakkor két olyan intézkedést is meg fogunk hozni a költségvetés vitájával párhuzamosan itt a parlamentben, ami természetesen megint csak azt fogja jelenteni, hogy 2014 a pénzügyi rezsicsökkentés éve, hiszen dönteni fogunk a kétszeri ingyenes készpénzfelvételről az átlagjövedelem alatti összeg esetében, illetve az átlagjövedelemig terjedő összeg esetében. (Dr. Józsa István: Az összes ingyenes volt!)

(11.30)

Ez tehát azt jelenti, hogy a bankok nem kereshetik degeszre magukat a családokon. Ez azt jelenti, hogy akár egy-kétezer forinttal is több maradhat adott esetben pont a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezőknél, a legkevesebb pénzt keresőknél, szintén ennek a következményeként.

Aztán érdemes arról is beszélnünk, hogy 2014 a pénzügyi rezsicsökkentés éve lehet, hiszen arról beszélt már itt a pénzügyminiszter úr az előbbiekben. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy ez év novemberében döntéseket fogunk hozni a devizahitellel rendelkezők megsegítésére is.

Most már elmondhatjuk, hogy az eddigi döntések eredményeként körülbelül 350 ezer olyan magyar család van, akinek a devizahitel esetében valamilyen módon könnyítettük a terheit. Ők már 2013-ban is kevesebbet fizettek, vagy éppenséggel már megszabadultak a devizahiteltől. Ez a kör 2014-ben jelentősen bővülni fog azáltal, hogy csökkenni fognak a törlesztőrészletek, valószínűleg a fizetendő kamatok is, elmondhatjuk tehát, hogy a devizahitellel rendelkező családok is 2014-ben már a pénzügyi rezsicsökkentés kedvezményezettjei lesznek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében tehát egy olyan költségvetési tervezet fekszik az Országgyűlés előtt, amely költségvetési tervezet arra törekedett, hogy elsősorban a gyereket nevelő családoknál lényegesen több pénz maradjon 2014-ben. És mindezzel párhuzamosan igen, nem véletlen, hogy az ellenzék nem talál semmilyen megszorítást a 2014-es költségvetésben, bármennyire is igyekszik. (Dr. Józsa István közbeszól.) A 2014-es évben ugyanis gyakorlatilag semmilyen olyan tételről nem beszélhetünk... Azt hiszem, hogy Józsa képviselő úrra majd sor kerül utánam, akkor elmondhatja a véleményét, mert közben itt folyamatosan bekiabál, de ezt már megszoktuk tőle.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, 2014-ben gyakorlatilag nincs olyan költségvetési tétel, ahol ne valamivel több vagy ugyanannyi lenne egyébként a tervezett előirányzat, mint 2013-ban. De tegyük hozzá azt is, hogy minderre úgy kerül sor, hogy egyébként a legalacsonyabb várható infláció van 2013-ban, és feltehetőleg egyébként 2014-ben is, azaz összességében már a 2013-as költségvetésben is voltak olyan tételek, amelyek egy nagyobb infláción lettek megtervezve, ehhez képest a kisebb infláció mellett akár még reálnövekményt is magukban foglalhattak.

Tisztelt Képviselőtársaim! De ilyenkor, amikor költségvetési vitáról beszélünk, akkor természetesen nemcsak azt érdemes megnézni, hogy a mostani kormány milyen intézkedéseket hozott, hanem amikor a várható bírálók kormányoztak, akkor ők milyen intézkedéseket hoztak. Tekintettel arra, hogy Józsa képviselő úr majd utánam következik, minden bizonnyal akkor reflektálhat arra, amit most szeretnék elmondani, tisztelt képviselőtársaim, mert arról azért érdemes beszélgetnünk, hogy milyen volt az az egy-két év, amikor ők kormányoztak, mondjuk, 2009-2010 fordulóján, és ehhez képest most, 2013-14-ben mi az, amiről beszélnünk kell. Kezdjük talán azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az előbbiekben elmondtam.

A rezsicsökkentés tekintetében. Mi nem emlékszünk úgy, tisztelt képviselőtársaim, hogy 2002-2010 között, amikor önök kormányoztak, akkor egyébként rezsit csökkentettek volna. Mi úgy emlékszünk, hogy ennek a fordítottja volt: rezsit emeltek, méghozzá drasztikus mértékben, hiszen egyébként, amikor kormányoztak, a villamos energia árát a kétszeresére, a gáz árát a háromszorosára emelték úgy, hogy eközben az összesített infláció lényegesen ez alatt maradt, tisztelt képviselőtársaim.

Tegyük hozzá azt is, hogy egyébként ugyanekkor, tehát - mondjuk úgy, hogy a Bajnai-kormány utolsó költségvetése, beszéljünk talán erről. A Bajnai-kormány utolsó költségvetése az, amikor kivezetik a Magyarországon még egyébként korábban korlátozott körben, de mégiscsak rendelkezésre bocsátott gázártámogatást, amit persze az MSZP-frakció is megszavazott, de önök 2009-ről 2010-re olyan költségvetést fogadtak el, amelyben eltöröltek a gázárak után járó, tehát a rezsi után járó mindenféle támogatást is, ezzel végképp bebetonozták az önök által elindított jelentős rezsiár-emelkedéseket. Önök tehát a tettekben pontosan az ellenkezőjét csinálták annak, amit egyébként mostanában mondanak.

Ugyancsak nézzük a gyerekek után járó adókedvezményt! A 2002-es kampányban annak idején nagyon sok ígéret hangzott el az akkori miniszterelnök-jelölt, Medgyessy Péter, a szocialista politikusok szájából is arról, hogy egyébként a gyerekes családok támogatását meg kell tartani. Mi lett ennek a következménye? Az, hogy önök eltörölték a gyerekek után járó adókedvezményt. Nekünk kellett visszahozni 2011-ben, és persze ma önök arról beszélnek, hogy egyébként még több pénzt kellene hagyni önök szerint a gyerekek után járó adókedvezménnyel a családoknál, csak azt azért ne felejtsük el, hogy önök semmit nem adtak nekik ebben az időszakban. Önök nem megemelték a gyerekek után járó adókedvezményt, nem kiterjesztették azt még jobban, hogy az alacsonyabb keresetű családok jobban igénybe vehessék, nem, önök eltörölték a gyerekek után járó adókedvezményt, eltörölték az alacsony jövedelmű családoknak és az átlagjövedelemmel rendelkező családoknak egyaránt. Önök tehát nem támogatták a gyereknevelést Magyarországon akkor, amikor tehették volna, adópolitikával, költségvetéssel.

Ha már a pénzügyi rezsicsökkentésről beszélünk, ugyancsak érdemes arról beszélni, hogy amikor önök kormányoztak, akkor lett volna lehetőségük arra, hogy például fenntartsák az egyébként kedvezményesen támogatott forinthiteleket, és ezzel segítsék a lakáshoz jutást, vagy támogassák azokat a családokat, akik egyébként ilyen forrásból teremtették meg a saját otthonukat. Önök ennek az ellenkezőjét csinálták. A forinthitelesek megérhették a forinthitelek kamatainak jelentős növekedését az önök kormányzása idején, mert önök voltak azok, akik az erre eső állami támogatásokat először csökkentették, majd egyébként több tételben el is törölték, tisztelt képviselőtársaim. Önök voltak azok, akik ahelyett, hogy kedvezményes hiteleket adtak volna az embereknek, ehelyett belekergették őket a devizahitel-csapdába úgy, hogy számukra semmilyen védelmet nem adtak, mert egyébként a bankokkal olyan szabályozásokat fogadtattak el, hogy a bankok azt csináltak, amit akartak. Etikai kódex volt érvényben, nem pedig valamilyen szigorúan kötelező jogszabály, tisztelt képviselőtársaim. Ebből tehát jól látszik, hogy amikor önök kormányoztak, akkor a pénzügyi rezsicsökkentés terén is az ellentéte történt, nem az embereknek, nem a bankoknál egyébként betéteket tartóknak vagy éppen a bankoktól hitelt felvevőknek akartak kedvezni, nem, önök a bankoknak akartak kedvezni, ami egy lényegesen nagy különbség.

Aztán beszéljünk talán a foglalkoztatásról is! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, az egy elég elgondolkodtató dolog, hogy önök úgymond keresik a foglalkoztatást támogató tételeket a költségvetésben. Soha nem volt példa arra Magyarországon, hogy 740 ezer munkavállaló foglalkoztatása támogatva legyen az állam által. 740 ezer olyan munkavállaló van ma Magyarországon, aki után egyébként a munkaadójának kevesebbet kell fizetnie, ezáltal tudja megőrizni a munkahelyét és megtartani a foglalkoztatását. Kevesebbet kell fizetni a szülésről visszatérő anyák foglalkoztatása esetén. Kevesebbet kell fizetni a huszonöt év alatti fiatalok foglalkoztatása esetén. Kevesebbet kell fizetni az ötvenöt év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén. (Dr. Józsa István: És miért nem mindenkinek?) Kevesebbet kell fizetni akkor, sőt semmit nem kell fizetni, ha egyébként valaki visszatér, mondjuk, a munkanélküliségből, és abban a formában kezdik el foglalkoztatni. Ez összesen 740 ezer munkavállaló kedvezményes támogatását jelenti. És ha most visszanézünk arra az időszakra, amikor önök kormányoztak, akkor nemhogy 740 ezer munkavállalót, gyakorlatilag egyet sem támogattak érdemben. Voltak ugyan kisebb léptékű programjaik, de ezek alig érinthettek egy-két tízezer embert Magyarországon.

Tisztelt Képviselőtársaim! E téren is tehát azt kell mondjam, hogy amikor önök kormányoztak, pont az ellenkezőjét csinálták annak, amiről egyébként most éppen beszélnek.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Érdemes talán arról is beszélni, hogy ebben a költségvetésben a makroszámok helyzete hogyan is néz ki, meg ebben az időszakban, illetve az önök kormányzásának utolsó két évében. Vessük össze az előző ciklus utolsó két évét, és vessük össze ennek a ciklusnak az utolsó két évét!

Tisztelt Képviselőtársaim! 2013-ban lehet kritizálni a magyar kormányt azért, hogy a gazdasági növekedést egy egyébként nagyon nehéz európai pénzügyi helyzetben, ma is egy európai pénzügyi válság kellős közepén az európai átlag környékén tudja csak tartani, de hozzáteszem, hogy amikor önök kormányoztak, akkor a Bajnai-kormány 2009-ben mínusz 7 százalékos gazdasági növekedést produkált, azaz 7 százalékos gazdasági visszaesést. Most pozitív előjelű a gazdasági növekedés; az önök kormányzásának utolsó évében, 2009-ben 7 százalékos volt a gazdasági visszaesés. Ez volt a Bajnai-kormány teljesítménye.

Tegyük hozzá, hogy ha az önök kormányzását egybevetjük munkanélküliség tekintetében, akkor azt látjuk, hogy 2002-ről 2010-re kétszeresére nőtt a munkanélküliek száma. Kétszeresére növekedett. Most pedig, ha megnézzük ennek a ciklusnak az eredményeit, akkor azt tudjuk mondani, hogy most hosszú évek óta először fordul elő Magyarországon, hogy egyébként egy nem kedvező európai és világgazdasági helyzetben 10 százalék alá sikerült szorítani a munkanélküliség mértékét. Valljuk be, ez a legtöbb európai országban nem sikerült.

És tegyük hozzá, hogy 2010-ben önök egy olyan költségvetést hagytak egyébként örökül, amelyről mindenki tudta, hogy semmilyen formában nem tartható be. Önök például a MÁV költségvetését úgy tervezték meg, hogy felére csökkentették a rá eső állami támogatást, aztán kiderült, hogy persze semmit nem tettek annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjon működni, így ha életben akartuk tartani a Magyar Államvasutakat, akkor ezt természetesen finanszírozni kellett.

Önök egy betarthatatlan választási költségvetést fogadtak el 2010-ben. Ahhoz képest, ha megnézik a 2014-es költségvetést, mindenki azt mondja róla, hogy egyébként a számok tekintetében ez egy biztosan és stabilan tartható költségvetés. A gazdasági növekedés tekintetében a londoni elemzők nagyobb gazdasági növekedést várnak Magyarországtól, mint amennyit a kormány betervezett.

(11.40)

A kormány óvatos ahhoz képest, amit külföldi szakértők mondanak arról, hogy mire lesz képes a magyar gazdaság 2014-ben, tisztelt képviselőtársaim. Önök nem így tervezték meg a 2014-es költségvetést a szakértőnek tekintett Bajnai-kormány idején.

Összességében tehát, ha most előre is válaszolni kívánok az ellenzéki kritikákra, akkor azt tudom mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem a szavakat, hanem a tetteket kell összemérni a tettekkel, és tettek tekintetében a 2014-es költségvetés egy olyan költségvetés, amely egészen világosan addig nyújtózkodik, ameddig a takaró ér, tartja a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, reálisan tervezhető gazdasági növekedéssel kalkulál, több pénzt hagy a magyar családoknál, lényegesen több munkavállalót támogat, mint amennyit bármelyik költségvetés az önök kormányzásának idején. Összességében tehát egy reálisan felépített és ugyanakkor a magyar családokat támogató költségvetésről beszélünk. Alapvetően ez az, ami miatt a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának a képviselői ezt a költségvetést támogatni fogják.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu