DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Dr. Apáti István: Felkészületlenek!)

Sajnálom, hogy nem túl nagy vita fog kikeveredni az ügyből, ami kettőt jelenthet: egyrészt, hogy vagy mindenki egyetért az előttünk fekvő tervezettel, ami egyébként sok szempontból technikai módosításokat tartalmaz vagy egyfajta jogfejlődés eredménye, vagy egy kis érdektelenségbe fullad a téma. Pedig a téma megérdemli, hogy néhány szóban szóljunk róla, annál is inkább, mert ha a versenyjogról beszélünk, akkor sokan úgy gondolják vagy úgy gondolhatják, hogy a cégek, nagy cégek egymás közti viszonyairól, az állam efölött való őrködéséről van szó, és esetleg a kisebb cégeket vagy a fogyasztókat ez kevésbé érinti.

Amiről tudjuk, hogy nem így van, hiszen a versenyjog sem egy önmagáért való, öncélú dolog, és végső soron kimondhatjuk azt, hogy a fogyasztók védelme és a verseny biztosítása lenne az a végcél, amit el kellene érni. Lehet, hogy olyan szabályozórendszereken keresztül, ami sok esetben a nagy cégekre koncentrál, és nagyobb fúziókat és akár a piaci fölénnyel való visszaéléseket próbálja kordában tartani, de mindezekkel együtt ennek az a célja, hogy a kisebb cégek is versenyben maradhassanak, ezáltal a későbbiekben ne alakulhasson ki olyan helyzet, ahol a fogyasztók is és az egyéb cégek is rosszul járnak, mert ha a verseny megszűnik, akkor gyakorlat, hogy az árak és az egyéb körülmények is rögtön elkezdenek torzulni. Ahogy először a piaci versenytársak kiszorításakor még lehet azt mondani, hogy esetleg a fogyasztóknak is jut abból, hogy valaki monopóliumhoz jut, de utána ez a folyamat rendre vissza fog fordulni. Ezért nagyon fontos területről beszélünk.

Az előttünk fekvő tervezet, látszik, hogy szakmai kidolgozottságú és ahogy azt az előttem szólók is elmondták, továbbgondolja azokat a folyamatokat, amelyeket meg kellett tenni a versenyjog területén és a Versenyhivatal hatékonyabbá tételére.

Elhangzott a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése. Itt az előzetes egyeztetés jogintézményének bevezetése támogatható cél. Jó az, ha van arra lehetőség, hogy a hatóságok kiszámítható döntéseket hozzanak, és talán a Versenyhivatal esetében is, ha előre is kell gondolkodni, akkor az egy még megalapozottabb, hosszú távú jogalkalmazást vetíthet előre.

Annak különösen örülök, ha a Ket. és az infotörvény szabályairól esik szó, hiszen az infotörvény egyrészt a magánszemélyek és az üzleti, jogi személyek adatvédelmére vonatkozik, másrészt viszont a közadatok nyilvánosságára. Tehát egy kétsíkú, két oldalról megközelíthető viszonyrendszer ez.

(14.00)

Mi, amikor legfőképpen országgyűlési képviselőként tevékenykedünk, sokszor azzal a problémával állunk szemben, tudom, hogy ez egy kicsit kiterjesztőleg hat a témához képest, de el kell mondani, hogy sokszor olyan állami vállalatok is, amelyek természetesen egyrészt önálló jogi személyként tevékenykednek, de mondjuk, állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak, félreértelmezik sokszor az üzleti titok fogalmát, és sokszor akár még monopolhelyzetben, mondjuk, kötelező feladatot ellátva is úgy értelmezik, hogy bizonyos körben az adatok üzleti titoknak minősülnek, és ezért nem szeretnék kiadni az állampolgárok vagy akár országgyűlési képviselők részére sem. Természetesen ilyenkor a bírósági jogorvoslat fennáll. De nagyon fontos, és itt a szemléletre szeretnék utalni, hogy az infotörvény szellemisége, ami egyrészről a magánadatokra, másrészről, ami talán még ennél is fontosabb, a közadatok nyilvánosságára vonatkozik, ez jelenjen meg minél több törvényben, és azt örömmel konstatálom, hogy itt is megpróbálnak egy hasonló szemlélettel élni.

Az iratbetekintés szabályozása négy eljárást illet. Nagyon helyesen ketté van választva a kérelemre vagy a hivatalból indult eljárás. Itt könnyen belátható, ha egy hivatalból indult eljárás hatékony lefolytatásához szükség van arra, hogy adott esetben az érintett felek ne tudjanak akár a vizsgálat irányára vagy a különböző, már bizonyítékként rendelkezésre álló tényekre információkat kapni. A kérelemre indult eljárásoknál természetesen más a helyzet. De az egy elfogadható garanciának tűnik, hogy az eljárás jogerős befejezése után bárki betekinthet az adatokba, tehát ez a köznyilvánosságot is igyekszik megteremteni.

Új szabályozásként kerül bevezetésre, hogy egy adatot akkor kezel üzleti titokként a GVH, ha az adatot szolgáltató személy vagy az adat jogosultja erre vonatkozó nyilatkozatot tesz, ez nyilván egyfajta átgondolását jelenti az érintett cégek részéről is az adott szituációnak. Viszont, hogyha ők ezt megteszik, akkor úgy tűnik, hogy a GVH-nak üzleti titokként kell kezelni ezeket az adatokat, és természetesen itt is a jogorvoslat lehetősége adott. Tehát én itt ebben a részben a jogi érdekek védelmét megvalósultnak látom. Az, hogy helyben, ha egy lefoglalásra sor kerül, akkor alapvetően fő szabályként helyben kell átvizsgálni a megfelelő adatokat, mondjuk, a számítógépeket, ez is egy fontos kitétel. Az sem jó, hogyha a GVH eljárása adott esetben túlságosan blokkol egy vállalkozást, itt is meg kell találni azt az egyensúlyt, ami a hatékony állami fellépés és az azon túl lévő, már zavaró behatásoknak a megfelelő egyensúlyát megtartja.

Maga az általános indokolás is kitér arra, amivel felvezetőként kezdtem a hozzászólásomat, hogy ugyan a megtévesztő és az összehasonlító reklámra vonatkozó rendelkezések jelenleg is a versenyhatóság, illetve a bíróság által kikényszeríthetőek, és hogyha ezekre a reklámokra gondolunk, akkor itt újra a fogyasztóvédelem mint fő szempont merülhet fel. Tehát ez a tevékenység nagyon is fontos tud lenni. Azzal is egyet tudunk érteni, az emberi erőforrások nagyon fontosak, és a jól képzett munkaerő és a jól képzett szakértők az előfeltételei az ilyen típusú munkáknak.

Sajnos az államigazgatásban nagyon gyakori az a cserélődése a szakembereknek, ami sokszor nem teszi lehetővé azt - nem tudom, hogy a GVH-nál mi a helyzet, remélem, hogy ott jobb a helyzet, bár ha egyéb területeire nézünk az államigazgatásnak, akkor sajnos ott azt látjuk, hogy olyan gyorsan cserélődnek akár a vezetők is, ami már-már lehetetlenné teszi, hogy kialakuljon egy megbízható joggyakorlat. Hiszen mindenki egy kicsit a saját képmására szeretné formálni azt a hivatalt, aminek, mondjuk, a vezetésével látták el, és apró eltérések a törvények értelmezésében mindig lesznek.

Az viszont szintén egy fontos előrelépés lehet, de itt azért én még várnám az eredményeket, hogy az a piacelemzési tevékenység, amit vélhetőleg ezután a GVH hatékonyabban fog végezni, milyen eredményre fog vezetni. Magam azzal egyet tudok érteni, hogy a piacelemzési tevékenység egyrészt a versenyfelügyelet és a fogyasztóvédelmi feladatok megalapozásához vagy erősítéséhez is hozzájárul. Itt természetesen a fogyasztók azok, akikre még jobban koncentrálni kellene. Tehát az emberszemléletű hozzáállás elvárható minden hivatal, így a GVH részéről is.

Zárszóként az egyezségi kísérletnek a lehetősége, ami egy eljárás alatt megadatik, tehát akár egy elhúzódó bírósági eljárás nélkül le lehessen zárni egyezséggel egy versenyhatósági eljárást, ez egyrészről jó, másrészről bennem rögtön felveti azt a kérdést, hogy ez nem jár-e vagy nem járhat-e esetleg visszaélésekkel, lévén, hogyha valahol emberek ülnek, és a megegyezés lehetősége adott számukra, akkor ez adott esetben a korrupció lehetőségét is magában hordozhatja. Tehát akik ezzel foglalkoznak, azoknak nagyon szigorú kontrollrendszer mellett kell ezt megtenniük, és nem szabad, hogy ezek a nagy cégek - mert itt legfőképpen nagy cégekről van szó - esetleg bármilyen nem megengedett előnyöket helyezzenek kilátásba azoknak a számára, akik elbírálják ezeket az ügyeket, és így tudnak szabadulni az adott ügytől.

Természetesen nem szeretnék vádolni senkit ezzel, de az ilyen esetekben mindig a legmegbízhatóbb embereket kell ilyen pozícióban foglalkoztatni, és jelentős kontrolltevékenység is kell hogy megvalósuljon, mert egyébként sajnos könnyen a visszaéléseknek a melegágya lehet minden olyan eljárás, ahol valamiféle egyedi egyezségek köttethetnek. És ahogy mondtam, a másik oldalon tőkeerős, nagyon nagy pénzügyi tőkével rendelkező cégek állnak a legtöbb esetben.

Tehát így összefoglalva azért még megvárnám a módosító javaslatokat, mielőtt végleges álláspontot kialakítanánk, lévén, hogy számtalan esetben láttuk azt, hogy a módosító javaslatok átírnak egy törvényjavaslatot, és akár még szellemiségében is megváltoztathatják, úgyhogy a végső álláspontunkat ezekkel együtt, a módosító javaslatok beérkezése után fogjuk kialakítani, és ehhez képest tudjuk támogatni a tervezetet vagy esetleg kifejezni további fenntartásainkat.

Köszönöm, elnök úr, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu